Miért pont a keresztény vallású régióban alakult ki a szekularizmus és a felvilágosodás?

Úgy érted miért éppen Európa nyugati felén alakult ki a szekularizmus és a felvilágosodás? Ami ugyebár nem fedi a teljes keresztény világot.

Ennek sok oka van. Egyszer ott a reformáció, ami meggyengítette az egyház hatalmát, sok helyen protestáns egyházak alakultak, amik sokkal kevésbé voltak központosítottak és befolyásosak, mint a katolikus. Ha megnézed a felvilágosodás is protestáns országokból indult, nem pedig a déli államokban, ahol a katolicizmus erős maradt, mint például Itália vagy Spanyolország.

Aztán ott van az antik filozófiák újrafelfedezése, amelynek nyomán az újkorban megalkották a népszuverenitás eszméjét. Ez mondja ki, hogy az uralkodók hatalma nem Istentől származik, hanem a néptől. Ez a gondolat a modern demokratikus jogállam alapja. Ebből következtek aztán az emberi jogok is, hiszen, ha a vezetőket nem a nép választja akkor az emberi jogokat sem kell a vezetőknek figyelembe venniük. Ma is, ha szétnézel a világban azt látod, hogy emberi jogok csak ott vannak, ahol a népszuverenitás elve érvényesül.

Igazából sok minden volt, ami Európát megkülönböztette a világ többi részétől (legalábbis a 16. századtól kezdve...), komplett tanulmányköteteket lehetne erről írni, de most hirtelen ennyi.

Mert ezen régioknak volt görög-római múltja amihez a humanisták a reneszánsz során vissza nyulhattak.

Valamint itt lett előszőr elege az embereknek a vallási vezetők hatalomba való nyulkálásaiból, hivők és nem hivők egyaránt megelégelték.

5

De az abszolutizmus is ott volt a legerősebb, a francia királyok elkezdték központosítani a hatalmat részben az egyház rovására, így az egyház meggyengülése ott is előfeltétele volt a felvilágosodásnak.

Igazából elég jól követhetően a Nyugatrómai birodalom által lefedett területről indul, ugyanis itt volt a legnagyobb hatása a római jognak a rársadalomra, ami nyugati kereazténységet is sajátságosan formálta. Ennek köszönhető, hogy a katolicizmus teológiája eléggé elcsúszott a lelkiségről a jogászkodás irányába (gyak. úgy kezdtek beszélni Isten ítéletéről és az üdvösségről, mintha egy jogi procedúra lenne), ez eredményezte aztán a búcsúcédulák intézményét is, de a protestantizmus is megörökölte ugyanezt az attitűdöt.

Ez volt ugyanakkor az is, ami belendítette a fejlődést nyugaton, mivel tudatosabban álltak az emberek a társadalmi intézményekhez, berendezkedésekhez, ez az államhatalom fokozatos deszakralizációjával járt. Hiszen ha jogi alapra helyezel bizonyos teológiai kérdéseket, akkor jogi alapon vitatni is lehet őket.