A laposföld hívők szerint a nap is lapos?

Általában igen.

De amúgy ezeknek a kérdéseknek nincs értelme, mert a laposföld elmélet lényege, hogy nincs semmilyen modell mögötte, minden problémára ad hoc magyarázattal szolgálnak.

Én úgy tudom hogy vannak magyarázataik. Bár ezeket én sem ismerem.

Lehet hogy vallásos laposföldesekkel beszélt a 3.

Ők könnyen elkönyvelik azt hogy Istennek nem gond és hogy ott van a bibliában hogy kör alakú. De ha valaki nem annyira hívő akkor neki ez nem megy.

Utána kéne nézni ennek az ilyen közöségekben.

De én részemről így is több ***** olvasok mint akarok.

#6: Ezen adat birtokában nézzünk egy helyi, könnyen ellenőrizhető példát:

Ma 12:44-kor Budapesten – mondjuk a Gellért-hegyről nézve – a napot pontosan déli irányban lehetett látni, 49° magasságban. (Holnap is hasonló lesz a helyzete, tehát nem késtél el az ellenőrzéssel.) Ha a 20 km-es magassággal számolunk, akkor ez azt jelentené, hogy a Nap valahol Szigethalom környéke felett állt, ilyen távolságból látszana 49° magasságban a Nap. Ergo Győrből nézve nagyon alacsonyan Kelet-Délkelet irányban, Debrecenből nézve nagyon alacsonyan Nyugati irányban, Pécsről nézve meg szintén nagyon alacsonyan Észak-Északkelet irányban kellett volna látni a Napot.

Nos, ez erősen ellentmond annak, ami megfigyelhető, így ezt az adatot nyugodtan hibásnak minősíthetjük.

Igen, ez gyakorta előjön. A fény fárad, meg görbül, meg nyeklik, sőt nyaklik. Csak ez nem egy modell.

De nézzük meg a #6 által leírt adatot arányosan kicsinyítve. Legyen egy fényforrás ne 20 km magasan, hanem 20 méter magasan, legyen ez egy jó magas villanyoszlop és álljon egy tér közepén. A tér legyen egy 200 méter oldalhosszúságú négyzet alakú tér (ez 200*200 km-es területnek felel meg, Magyarország fele kb. belefér). Ugye azt várnánk, hogy a tér északi oldaláról déli irányban látszik a lámpa, déli irányból nézve északra, keleti irányból nyugatra, stb… Oké, a tér görbült, vagy valami történik a lámpa fényével, ami miatt – amúgy mindenféle más megfigyelésünkkel ellentétbe – valahogy görbén jut el a fény a fényforrástól a megfigyelőig.

No de úgy, hogy ezen a 100*100 méteres téren maximum pár fok eltéréssel mindenki déli irányban, 45° magasságban látja a tér közepén lévő lámpát? Roppant kíváncsi lennék annak a térgörbületnek a függvényére, ami ezt a hatást okozza.

Ráadásul ha abból a tapasztalatból indulunk ki, hogy 10–20–50 km-es távolságból vízszintesen nem tapasztalunk különösebben torzulásokat (pl. különböző kilátókból nézve ugyanazt), sőt ma már a repülőgépek korában 10 km magasságig sem látunk különösebb torzulást (mondjuk különböző helyekről nézve egy repülőt), így elfogadva azt a koncepciót, hogy a fény egyenes vonalban halad ekkora léptékben, akkor kvázi háromszögeléssel azért be lehet lőni, hogy a Nap több nagyságrenddel van távolabb ennél a 20 km-nél.

Innen aztán vissza lehet fordítani a kérdést, megnézni, hogy a Föld különböző – egymástól ismert távolságra lévő – pontjaiból nézve milyen irányban látszik a Nap, kvázi ezzel meg lehet határozni a Föld felületének a differenciálját, ebből meg lehet rekonstruálni a Föld alakját, és mit ad Isten, valahogy amit rekonstruálni tudunk ebből, az egy gömb.

(Nyilván nem ebből következtettünk a Föld gömb alakjára, de ha csak a Nap távolságából, az égbolton látható irányából, illetve ugyanezt eljátszva akár a Holddal, akár csillagokkal, akkor egy gömböt kapunk. Ez meg összhangban van azzal a kismillió egyéb megfigyeléssel, tapasztalattal – városok egymástól mért távolságának rendszere, mágneses mező iránya, de hadd ne soroljam –, hogy a Föld közel gömb alakú. Nem csak az alak, hanem a méretek és pozíciók tekintetében is összhangban vagyunk. Nyilvánvalóan az olyan letagadható dolgokkal is, mint műholdak, űrhajósok és hasonlók.)

"7/9 2*Sü válasza:"

Minek adtál rá választ?

Nem látod, hogy csak trollkodik?

Ellenben, ha mégis komolyan gondolta.

Nos, akkor is kár az időt fecsérelni rá, akkora baromság.