Mit gondoltok Nagy Gergely érveiről?

Az ősrobbanás csak a mi világunk kiinduló pontja.

Ennek is voltak okai és előzményei.

Nem fogok megnézni egy 2 órás vitát, szóval tényleg jobb lenne összefoglalni.

Nagy Gergely vitáira azonban van ateista kritika:

[link]

[link]

[link]

[link]

Nagy Gergővel az a baj, hogy ha az igehírdetésbe, a hiteles keresztényi élet kialakításába fektetne ennyi energiát, mint a vitáiba, azzal sokkal többet érne el. Véleményem szerint szomorú, hogy egy elvileg keresztény youtubernek olyan több ezer fős követőtábora van, akik viszont voltaképpen évek alatt sem tudtak meg szinte semmit a kereszténységről. Épp a lényeg vész el.

Ateistákkal vitázik Istenről, mintha Isten léte pusztán filozófiai alapon bizonyítható lenne vagy az bárkit is meggyőzne.

Kezdjük azzal, hogy általános jelenség, hogy a hallgatói a felét sem értik annak, amit mond, (diplomás ismerősöm kérte már tőlem, hogy magyarázzam már el neki, hogy Nagy Gergő miről beszél, mert egyszerűen nem érti) mivel olyan mintha bölcsészeknek, filozófusoknak, meg teológusoknak tartana előadást. Ez elég öncélú. Még csak meg se próbálja az átlag ember megszólítani. Én arra jutottam, hogy biztos van az embereknek pár százaléka, akiknek ez hasznos és így a nagy egészben talán neki is van valami hasznos szerepe, de hogy nem a nagy többség számára, az is biztos.

A viták meg önmagukban olyanok, hogy egy világon kívüli entitásról vitáznak, aminek a létét vagy nem lététét egyik fél sem fogja tudni bebizonyítani vagy tagadni, pusztán a logika vagy a tudomány segítségével. Mivel amit nem lehet vizsgálni arra a tudomány nem lát rá. Ami pedig a világon kívül van, arról soha nem fogunk tudni pusztán a logika segítségével megbizonyosodni, hacsak nincs róla tapasztalatunk.

Hiszen:

Kell valami kiindulópontnak lennie. Valaminek, ami állandó. Ez tisztasor. Szerintem ezen kár vitázni és ebben igaza van Nagy Gergőnek. Viszont pusztán az állandó léte, még nem bizonyítja, hogy az a valami értelmes, önmagától cselekvő lény. Az Ősrobbanásig látunk el. Ez a határa a megismerésünknek. Volt kezdete a világnak és azt valami beindította. Ez önmagában nagy felfedezés, hiszen ezt a tudósok sokáig tagadták. Talán nem is véletlen, hogy egy pap nevéhez köthető az elmélet. Viszont ennyi. Hogy mi volt előtte, hogy mi van a világon kívül, arra nem látunk rá.

Ez megerősítés annak aki már hisz, de szerintem az érvei nem alkalmasak arra, hogy hitet keltsenek. A hitet Isten munkálja az emberben és az önmaga által észlelt valóságon és a saját élményein alapszik. A megtapasztaláson. Ha ez nincs meg, akkor ő filozofálhat napestig, az üres fecsegésnek fog tűnni a másik számára. Ha még az érvei is kikezdhetők, akkor meg főleg és inkább visszás eredményt ér el.

Ráadásul Nagy Gergő sokszor nem elég rugalmas, nem elég frappáns ahhoz, hogy jól tudjon érvelni. Néha látom, hogy más már rég kivágta volna magát, ő meg nem, mert merev és sémákban gondolkozik. Az meg külön teher a számára, hogy a kereszténységen belül is egy elég egyedi világképet képvisel, ami a látásmódját pluszban korlátozza. Mindezekből kifolyólag nem is gondolnám, hogy éppen Nagy Gergő a legalkalmasabb személy az ilyesféle nyílt vitákra, ha mégis elkerülhetetlen és rászánják magukat a felek.

"másként is lehet gondolkozni"

Nyilván.

A kérdés csak az, hogy a gondolataid milyen viszonyban állnak a valósággal.

Ezt kideríteni CSAK a tudósok tudják - AHOL tudják. Ahol ők nem, ott senki sem.

"Ezt kideríteni CSAK a tudósok tudják - AHOL tudják. Ahol ők nem, ott senki sem."

A tudósok csak azt tudják vizsgálni, ami általános, ami szabályszerűség. Hirtelen fellépő anomáliákat eleve nehéz megfigyelni és lehetetlen rekonstruálni. Hogy ezzel mit akarok mondani? Tehát tegyük fel történt egy természetfeletti csoda. Látta mondjuk 10 ember. Az egy egyszeri, adott helyhez és időponthoz kötött esemény, ami kapcsán igen kicsi az esélye, hogy bármit is tudjanak nyilatkozni a tudósok, mivel nem tudják kémcsőbe tenni és vizsgálni. Pusztán találgatni tudnak róla. De a szemtanúknak az akkor is egy általuk megtapasztalt észlelés volt. Hiszen bár kifele nem látunk csak korlátozottan, de ha van valami odakint, ami értelemes és Isten, akkor ő viszont bármikor betud nyúlni a mi terünkbe és egyesek számára érzékelhetővé tenni magát. És ezt a tudomány nem lesz képes vizsgálni vagy csak igen korlátozottan. Tehát a tudományon kívül, mindig lesz helye az egyéni tapasztalásnak. Így nem látom igaznak azt a gondolatot, hogy amit a tudós nem képes vizsgálni azt senki sem. Általánosságban talán igaz, de nem minden esetben. A másik pedig az, hogy mennyit vizsgáltak meg eddig a világból? Még a vizsgálható világnak is a töredékét. Töredékes a tudásuk és messze vannak még a teljes képtől.

Így én arra intek mindenkit, hogy bár a tudomány hasznos, de ne feledkezzünk meg arról, hogy téves képet is közvetíthet a valóságról.