Buddha volt a legfelvilágosultabb vallási tanító?

Nem tudom, te voltál-e az, de egy kérdezőnem már egyszer elmagyaráztam itt nemrégiben, hogy az evolúció gondolata már megjelenik Hippói Szent Ágostonnál is, és hogy a zsidó-keresztény vallás a tudomány és a haladás ellensége volna, még mítosznak sem elég jó, ez egy propaganda, amit a történelmi tények nem támasztanak alá.

Az meglehet, hogy a modern kor esztelen, nyaktörő iramban történő, mindenféle következményekre fittyet hányó haladást valóban nem tartják bölcs dolognak, de ennek igazáról bárki meggyőződhet, aki szempillantást vet a modern világ externáliái által meggyötört, megsebzett ökoszisztémára, vagy a haladás szellemében a múlt eltörlését és mindenféle utópiákat hirdető, majd kivétel nélkül embertelen, népirtó ideológiákba forduló eszmékre.

Buddháról pedig elég felszínes elképzelésed lehet, hogyha a fentebbi állításod fényében azt gondolod, hogy ő valahogy rokon lélek volna veled. Rengeteg olyat mondott, amire ugyanúgy köpnél, ahogy a kereszténységre és a zsidóságra is teszed. Kicsit mélyedj bele, és meglátod, alapvető dolgokban még radikálisabban tér el az álláspontja a tiedétől, mint egy kereszténynek.

"Darwint elevenen égették volna el a máglyán, ha 1200-ban jött volna elő A fajok eredetével."

Aquinói Szent Tamás, aki abban az évszázadban élt, Ágoston véleményét tartja e kérdésben valószínűbbnek (Super Sent., lib. 2 d. 12 q. 1 a. 2 co.), bár nem foglal kifejezetten ebben állást.

[link]

"Soha. A zsidó-keresztény vallás a tudomány és a haladás ellensége."

És mégis egy pap (Gregor Mendel) rakta le a modern genetika alapjait.

"Tetszik Buddhának ez az agnosztikus hozzáállása az istenhithez. Ő maga az ókorban élt, de egy kicsit a 18. század szellemiségét is mutatja a gondolkodása."

Mivel a 18. századra, de főleg a 19. századra, eléggé hatott a buddhizmus szellemisége. Szóval szerintem kicsit félreérted a dolgot.

Arthur Schopenhauer-re nagy hatással volt a buddhizmus, Friedrich Nietzsche is éltette. Akkoriban ismerkedett a nyugat a buddhizmussal. A 18. században már voltak olyanok, akik már a keleti nyelvekre és irodalomra specializálódtak, pl. Sir William Jones. A 19. század már tele van orientalistákkal. A 18-19. századra India és több keleti ország már rég gyarmati vagy kereskedelmi viszonyban volt a nyugattal. Gondoljunk csak a Brit Kelet-indiai Társaság-ra, amit a 17. század elején alapítottak, és akik pl. Kínával is kereskedtek. Az eszmék áramoltak.

"Soha. A zsidó-keresztény vallás a tudomány és a haladás ellensége. A papok már rég felismerték, hogy a népet tudatlanságban kell tartani, ezért nagyon ügyeltek arra, hogy a szerzetesek kutatási összhangban legyenek az egyházi tanokkal."

Na most ebben csak az a bökkenő, hogy azt talán mondhatjuk, hogy a tudást a kezükben akarták tartani, de a haladás ellenségeinek semmiképpen nem lehet nevezni őket, mivel rengeteg tudós egyházi személy volt. Nem egy pap is volt köztük, még jelenleg is vannak tudós papok. A kultúra fenntartói voltak. Oktattak, egyetemeket, kórházakat alapították, akkor amikor a világi uralkodók magasról tettek az egészre, mert a vagyonuk növelésével és a jobbágyaik irányításával voltak elfoglalva. Szóval azért ez nem annyira fekete-fehér, mint ahogy be van állítva manapság.