Miért felelnek meg elvont fogalmaink a valós dolgokkal?
Én ennek a konkrét, egyedi létnek a koncepciójával kapcsolatban vannak kétségeim. Mert az, hogy mi egyedi, és mi nem, valahol tudati, konceptuális elválasztás, nem magukban a dolgokban létezik.
Az 5 alma is jó példa, de vegyük mondjuk a követ, és mondjuk a hegyet. A kő egy konkrét egyedi létezőnek tekinthető, és a hegy is, de ugyanakkor a hegy tekinthető egy nagy halom kőnek is, vagyis akkor nem egyetlen konkrét létező, hanem megannyi létező sokasága.
A konkrét, egyedi létezők koncepciója (nominalizmus) nem tud elszámolni a kategóriák eredetével, hogy miért van külön koncepciónk a hegyre, és nem látjuk egy halom kőnek (és ez persze a többi szinten igaz, a kő is tekinthető kisebb elemek sokaságának).
A régiek úgy tartották, hogy az egyedi dolgok léteznek, de róluk nincs tudomány (de singularibus non est scientia), ugyanis a fogalmak nem férnek hozzá az individuumokhoz.
Tehát van tudásunk a macskákról úgy általában, amely minden macskának a macskaságához hozzátartozik, de az adott konkrét Cirmi nevű macskához nincs hozzáférésünk. Az adott egyedi létező több, mint amit egy általános fogalom (a macska) a maga általánosságában meg tud magyarázni.
A szellemi teremtmények esetében különösen igaz az, hogy sokkal több az egyes ember, az egyén, mint amit az általános emberség fogalma le tud írni.
Bár az egyediesítés elvének (principium individuationis) többféle egymással ellentmondó magyarázata létezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!