A keleti/ázsiai vallások által vallott reinkarnációnak-újjászületés létezésének lehetősége manapság kecsegtetőbb a kereszténységből kiábrándult/attól eltávolodó nyugati társadalmakban, mint a kereszténység hagyományos mennyország-pokol túlvilágképe?

Ezért kéne meghaljak hamar és nem öregkoromban és ujraszulessek. Jobb meg okosabb emberként születnék újra és akkor hasznára válnak Istennek meg embereknek.

Anjutca, kicsit túl szigorú vagy önmagadhoz. Isten így is szeret és téged sem tart kevésbé méltónak a létre, mint bármelyikünket. Pál apostol konkrétan üldözte a keresztényeket, míg le nem esett a lováról. Ha ő megmenekülhetett, akkor bárkinek lehetséges, és te még csak nem is üldözöd a keresztényeket, mint Pál tette. Ne becsüljük alá Isten hatalmát a jóra 🙂

Szerintem ő alapvetően jóindulatú, csak nehezen találja a megfelelő hangnemet. Nem mindenkinek adatik meg a nyugalom és önmérséklet, de ettől még nem lesz senki sem megátalkodott.

Akkor viszont nem az a feladatunk, hogy meggyőzzük a menthetetlenségről, hanem hogy segítsük jobbá válni.

Szerintem ez egy "divatbuddhizmus". A nyugati ember azt hiszi, hogy az igazából nem is igazi vallás, csak olyan életfilozófia, amiért nem is lehet hibáztatni, hisz sokan még az elterjedtebb kereszténységet sem ismerik. De rosszul hiszik. Eleve, ha valaki buddhista, nem kellene, hogy a reinkarnáció "kecsegtető" legyen számára, mivel ez egy szenvedés, ha úgy tetszik hasonló, de nem teljesen olyan, mint az ábrahámi és zarathusztrai Pokol, amelyből egyedül a megvilágosodással lehet kiszakadni, amivel bekerülsz a nirvánába. A hinduizmus ennél valamivel tagoltabb, de ott is hasonló sok ágnál. Például a nyugaton divatos Krisna-tudatú hit szerint is ez egy szenvedés, amelyből úgy lehet kiszakadni, hogy Istent (vagyis Krisnát) megtalálom és visszamegyek hozzá a lelki világba. A taoizmus kevésbé meghatározható. Ott a központban a tao áll és ha a taot követed, akkor elérsz a végső célba, ahova Lao-ce mester is eljutott, ami részben jutalmazó, részben büntető. Egyébként, ha már itt tartunk a buddhizmusban is van Pokol, csak kicsit más a szerepe, mint az ábrahámi vallásokban és a zoroasztrianizmusban.

Anjutca ne haragudj, de mi a búbánat köze van az örökbefogadásodnak ahhoz, hogy milyen ember vagy? Most őszintén... Nem bántak veled jól az örökbefogadó szüleid, vagy mi? Ez esetben megértem, ha azonban nem ez a szitu, akkor elég sértő azokra az emberekre nézve az, amit írtál. Tudod te milyen sokan két kezüket tennék össze az állami intézetekben, hogy örökbefogadják őket? Te meg leszólod a kivételes helyzeted... Mit számít az, kire hasonlítasz? Én se hasonlítok a szüleimre, a családom se összetartó, alig van bármi közös bennünk, és vér szerinti gyerek vagyok, na bumm. Megint írom: ha bántottak azok az emberek, akkor elnézésed kértem és igazad van, minden más esetben azonban szégyelld el magad! Ne az örökbefogadásodra mutogass, ha nem olyan ember vagy, amilyen szeretnél lenni! Tegyél érte!