Keresztények miért nem fogadják el Mohamed prófétát mint Isten prófétáját, mikor a Biblia is megjövendölte?

"Ezek nem konkrétumok?"

Persze hogy nem. Konkrétum az, ami egyvalakire illik, vagy maximum pár személyre, nem tömegekre. Pl ha azt mondom, az elkövetőnek vállig érő, szivárványszínre festett haja volt, az egyik szeme hiányzott, a másik alatt pedig egy félhold alakú anyajegy volt, na ez egy konkrét leírás. Ha azt mondanám hogy az elkövető zsidó volt és anarchista dalokat énekelt, ebben semmi konkrétum nincsen, mert ez alapján milliónyi embert bele lehetne magyarázni.

"Tehát ha te előbb mondasz valamit és más később akkor biztosan neked van igazad"

Nem, nekem nem biztos hogy igazam van, de ha te plagizálsz, a tiéd biztosan hamis.

"De mindegyik csak Mohamed prófétára igaz"

Mutass már csak egyetlen dolgot az idézett igékből, ami csak Mohamedre igaz!

"Amúgy meg mondtam mát hogy az iszlám semmit nem vett át a kerszténységből."

Na persze. Egyistenhit, angyalok név szerint, keresztény próféták, stb. Kicsit sem lopott a dolog...

"Idéztem az Újszövetségből Jéuzus szavait."

És honnan szedted, hogy az igék ugyanarra vonatkoznak?

„Prófétát támasztok majd nekik a testvéreik közül, hozzád hasonlót, s annak a szájába adom szavaimat, hogy elmondja nekik mindazt, amit parancsolok nekik. Aki az ő szavára, amelyet az én nevemben szól, hallgatni nem akar, azon majd én bosszút állok. ”

Vegyük mondjuk Jeremiást. Zsidó volt? Igen, tehát testvéreik közül való. Mózeshez hasonló? Igen, mivel szintúgy próféta, aki intelmekkel szól Izráel népéhez. Isten szavával szólt? Igen, ezért van benne a Bibliában. Bosszút állt Isten azon, akik nem hallgattak rá? Igen.

„Keresztények szerint itt Jézusról van szó, de ez kizárt mert több pont nem igaz Jézusra. Csak Mohamed prófétára igaz a vers minden állítása.”

Melyik pontja nem igaz Jézusra? Jézus is zsidó volt, olyan volt, mint Mózes, Isten szólt általa, és Isten bosszút állt azokon, akik nem hallgattak rá (Jeruzsálem pusztulása), de ez a bosszú vonatkozhat épp az utolsó ítéletre is.

„Keresztények szerint ez a Pártfogó a Szentlélek, de ez kizárható. Azt írja a Pártfogó nem jön el amig Jézus nem megy el. A Bibliából kiderül hogy a Szentlélek Jézus alatt és előtte is jelen volt, továbbá itt egy emberről van szó mert azt írja el lesz küldve. A Szentlélek keresztények szerint Isten, Istent pedig nem lehet ide oda küldözgetni.”

A Szentlélek a Biblia szerint húsvét után 50 nappal, pünkösdkor jött el, tehát miután Jézus elment (ami 40 nappal volt húsvét után). Annakelőtte a Szentlélek pusztán a próféták szavaiban és tetteiben (csodáiban) jelent meg, de nem volt az emberekkel. A Szentlélek eljövetele azt jelentette, hogy minden ember befogadhatja a szívébe, és onnantól Isten vele van. Ezért is nevezik vigasztalónak. Nem azt jelenti, hogy lokálisan egy térben tartózkodik velünk, lévén szellem, és nem egy lehatárolt létező.

Ami Isten küldését illeti, ha számba vesszük, hogy a keresztény tanítás szerint a Fiú is Isten, akkor egyes egyedül Jézus szájából ennek bizony van értelme. Tehát itt nincs ellentmondás a szentháromságtanban.

„Úgy folytatódik a vers hogy nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall. Ez egyértelműen egy prófétára igaz, tehát nem lehet a Szentlélek aki keresztények szerint maga Isten. Istenre nem igaz az hogy csak azt mondja amiket hall.”

Ez itt szintén nincs ellentmondásban a Szentháromságtannal, mivel aszerint a Szentlélek nem önálló autoritás, hanem az Atya akaratát közvetíti, és a szavai nincsenek ellentmondásban azzal, amit az Atya és a Fiú gondol vagy mond. Éppúgy, ahogy Jézus is úgy fejezi ki, hogy azt hirdeti, amit az Atyjától hall (Jn 15:15), holott ő Fiúként maga Isten. Isten Igéjét nem a Fiú és nem a Szentlélek találja ki, hanem csak közvetítik az Atya szándékát.

Vesd össze egy fejezettel korábban, Jn: 14:5

„Tamás erre azt mondta neki: »Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?« Jézus azt felelte neki: »Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt.« Ekkor Fülöp kérte őt: »Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!« Jézus így válaszolt neki: »Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát látta. Hogyan mondhatod hát: ‘Mutasd meg nekünk az Atyát’? Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az igéket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, ő cselekszi a tetteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tettekért higgyetek.”

„Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: »Ki vagy te?« Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: »Nem én vagyok a Krisztus.« Erre megkérdezték tőle: »Mi vagy tehát? Illés vagy?« Ő azt válaszolta: »Nem vagyok.« »A próféta vagy?« Azt felelte: »Nem.«”

Ezt nem Jézus mondja, hanem Keresztelő János. És János valóban nem azonos Krisztussal, de őróla beszél.

„Ezek alapján ha a keresztények megtagadják Mohamed prófétát, akkor a Bibliát is megtagadják.”

Nem értelek. Azokat a bibliai verseket, amik ellentmondani látszanak az iszlámmal, hamisítványnak nevezed. Legyen, de akkor ne vádold a keresztényeket és a zsidókat, mert nem tagadják meg a Bibliát, épp ezért nem muszlimok. Hisz magad állítod, hogy a Biblia hamis. Ezek alapján a muszlimok tagadják a Bibliát, és helyesen teszik, mert az hamis tanítás, és a keresztények és a zsidók tévelygők, mert helyt adnak a Bibliának annak hamis tanításaival.

Tehát két érvelés lehetséges:

1) A Biblia téves dolgokat állít, a keresztények és zsidók tévednek, mert elfogadják a Bibliát a hamis tanításaival. A muszlimok az igaz hívők, mert elutasítják a tévtanokkal terhelt Bibliát. De ebben az esetben a Biblia nem lehet hiteles forrása Mohamed tanainak, hisz ha a kettő ellentmond, ott Mohamed tanai a mérvadóak, tehát Mohamed nagyobb tekintély a Bibliánál. Szükségtelen tehát Mohamedet a Bibliából igazolni.

2)A Biblia nem állít téves dolgokat, ebben az esetben viszont nagyobb tekintéllyel bír Mohamednél, tehát az ellentmondás esetén a Biblia igaz, és Mohamed téved. Ebben az esetben a zsidók és a keresztények járnak helyes úton, és a muszlimok tévelyegnek, mert helyt adnak Mohamednek, aki a fentebbi levezetés alapján téved.

Mindkettő önmagában ellentmondásmentes, de a kettő egyszerre nem lehet igaz. Ha az 1)-es igaz, akkor a muszlimok helyes úton járnak, de ez a Biblia alapján nem igazolható, hisz önellentmondásba fut. Tehát mondhatod azt, hogy a Korán igaz, mondhatod azt, hogy a Biblia téved, de azt nem mondhatod egyszerre, hogy a Biblia hamis, és mégis igazolja Mohamed prófétaságát.

Ha pedig azt állítod, hogy a Biblia azon része, ami igazolja Mohamedet igaz, és ami ellentmond, az hamisítvány, akkor pedig körkörösen érvelsz, mert a következtetést használod fel előfeltevésként (Mohamed próféta volt, tehát azok a dolgok, amik ezzel ellentmondanak, hamisak, tehát Mohamed próféta volt).