Bűn-e a házasság előtti szex?

ISTEN HATODIK ÉS KILENCEDIK PARANCSA

Isten a házasság és a tisztaság magas parancsát a hatodik és a kilencedik parancsban védi: „Ne paráználkodjál!” – „Felebarátod feleségét ne kívánjad!”

A férfi és nő helyes viszonya

Isten a férfit és a nőt a maga képe-mására teremtette és mind a kettőjüknek sajátos természetet és feladatot adott. Ezért szükséges, hogy a férfi és a nő egymást kölcsönösen tisztelje és segítse. Az emberek legnagyobb részét Isten a házasságra rendelte. A házasságban a férfinak és a nőnek szeretetben és hűségben kell egymással élniük és gyermekeknek életet adniuk. Gyermekeiket és magukat a szeretet által boldoggá kell tenniük és együtt kell haladniuk az üdvösségbe vezető úton. Krisztus mondja: „Amit Isten egybekötött, ember el ne válassza.” (Mt 19,6) Súlyos bűn és nagy szerencsétlenség, ha a házastársak az egymás iránti hűséget megszegik. Isten a hatodik parancsban megparancsolta: „Ne paráználkodjál!” (2 Móz 20,14) A házasságtörés rossz gondolatokkal és kívánságokkal kezdődik. Isten ezért parancsolta a kilencedik parancsban: „Felebarátod feleségét ne kívánjad!” (2 Móz 20,17) Krisztus mondja: „Aki egy asszonyra néz, hogy őt megkívánja, már házasságtörést követett el vele szívében.” (Mt 5,28)

A fiúknak és lányoknak azon kell lenniük, hogy igazi férfiakká és nőkké váljanak. Viselkedésük egymás között legyen egyszerű és természetes, de udvariasan tartózkodó. A szerelmeskedések gyakran tönkreteszik a képességet egy jövendő nagy szerelemre. A szerelem nem játék. Egy könnyelmű ismeretség az egész életet elronthatja. Aki boldog akar lenni, tudnia kell várni, amíg meg nem érik a házasságra.

Vannak, akik életkörülményeik miatt nem házasodnak meg, például betegségük, foglalkozásuk vagy családjuk miatt. Isten rájuk is bíz egy feladatot, amely életüknek értelmet és tartalmat ad. E feladatban házasság nélkül is boldogságot találnak. Mások azért mondanak le a házasságról, mert egészen Krisztusnak, a mennyei Jegyesnek szentelik magukat és Isten országában valamilyen különleges szolgálatot vállalnak. Ők Istentől megszentelt szüzességben élnek. Isten nagyon szereti a szűz embereket.

Szemérmesség és tisztesség

Az ember teste minden tagjával és képességével együtt Isten műve és jó. A nemi szerveket is Isten teremtette és jók. A szeméremérzet késztet minket arra, hogy e testrészeket elfedjük. Isten azt akarja, hogy mások előtt szükségtelenül ne vetkőzzünk le, és nemi szerveinket könnyelműen ne nézzük vagy érintsük. Aki Istennek ezt az akaratát tiszteletben tartja, annak cselekedete szemérmes, aki pedig nem tartja meg, annak cselekedete szemérmetlen. – Mindaz, ami testünk tisztántartására és egészségünk ápolására szükséges, Istentől való és jó. A szemérmesség az ember születésének és növekedésének erőit védi. Isten azt akarja, hogy ezeket az erőket tiszteljük és óvjuk minden visszaéléstől. Aki nem él vissza ezekkel az erőkkel, annak cselekedete tiszta, aki pedig visszaél velük, annak cselekedete tisztátlan. A tisztaság ellen mindenekelőtt az vétkezik, aki szemérmetlen dolgot cselekszik magával vagy mással, vagy aki önszántából átengedi magát mások szemérmetlen cselekedeteinek; ugyancsak vétkezik, aki szemérmetlen gondolatokkal foglalkozik, szemérmetlen dolgot kíván, vagy magát szükség nélkül annak a veszélynek teszi ki, hogy a szemérmetlenség bűnébe essék. – Amíg valaki azon van, hogy visszautasítsa a szemérmetlen gondolatokat és kívánságokat, addig nem vétkezik, sőt, cselekedete tiszta.

A tisztaság nagy jó. Sajátos méltóságot és szépséget ad az embernek. A tiszta emberek Isten kedveltjei. Főként rájuk illik a mondás: „Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.” (Mt 5,8) Szent Pál mondja: „Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit az Istentől vettetek és hogy nem vagytok a magatokéi?” (1 Kor 6,19) A tisztátlanság nagy szerencsétlenség az emberre. Megszentségteleníti a Szentlélek templomát és sok más bűnre is vezet. Gyakran betegségbe, nyomorba és gyalázatba taszít és nem ritkán bűnbánat nélküli halál a vége. Hogy tiszták maradjunk, mindenekelőtt szemérmesnek kell lennünk; a szemérmesség a tisztaság pajzsa. Ügyelnünk kell szemünkre, fülünkre, gondolatainkra és fegyelmeznünk kell ösztöneinket. A rendszeres munka, a természetes és egészséges élet és a derűs szív sok veszélytől megóv minket. Legnagyobb segítségünk a buzgó ima, a gyakori gyónás és szent áldozás. Szívből kell szeretnünk Krisztust és gyermekeként kell tisztelnünk Máriát, a mi Anyánkat. Hogy tiszták maradjunk, kerülnünk kell mindent, ami tisztátalanságra vezet: rossz könyveket, képeket, rossz filmeket, látványosságokat, táncokat, rossz társakat és rossz társaságot, kihívó öltözködést, henyélést és renyheséget. A kísértésnek azonnal ellen kell állnunk; ilyenkor jó egy röpima és valami elfoglaltság. Küzdelem nélkül tisztaságunkat nem tudjuk megőrizni.

Amit a legutóbb linkelt valaki, hát...

Elkezdtem leírni, hogy miben és hogyan téved, de úgy felidegesítettem magam az aljas csúsztatásokon és demagógián, hogy inkább nem folytattam.

Most tényleg ha valaki, aki vallásos megismerkedik egy másik személlyel akibe szerelmes lesz, kérdezze már meg Istentől, hogy: Uram, tetszik az a lány/fiú, szeretjük egymást, szerelemből, már x hónapja együtt vagyunk. Újra érzem, h szeretnek, újra érzem a szívemben a szerelmet. Szeretném Őt önzetlenül szeretni testileg és lelkileg is, mert sokat jelent nekem. Szabad?

Úr: Tudod, h mit beszélsz? Amíg nincs házasság, addig hozzá nem érhetsz!

Érdekes meglátás:

Az egyház intézménye szervezetként jelent meg - a vallást és a spirituális fejlődést ellenőrző, munkahelyet, hierarchiát és klubot teremtő vállalkozásként. Nagyon kevés azon egyházaknak a száma, amelyek azért alakultak, hogy tudást adjanak át az embereknek. Ugye általában nem úgy gondolsz az egyházra, mint a tájékoztatás fórumára? A tudást adó egyház az igazság vibrációján működik.

Most az egyház mit tanít a szexualitással kapcsolatban?

Hol van az, hogy Isten mondta, ne szeretkezz? A szeretkezés a legszebb dolog, ami történhet férfi és nő között. Házasodni én akkor fogok, amikor már annyira szeretjük egymást a párommal testileg és lelkileg, hogy gyermeket tudunk nemzeni. A testi szeretet is szeretet, és hozzátartozik egy kapcsolathoz. Az a baj, hogy a mai világban az emberek nagy része nem tudja sem a házasságot, sem a szeretkezést definiálni, de leginkább az utóbbit. Ha valaki érzelmileg és emberileg érett arra, hogy önzetlenül szeretni tudja a másik ember testét és lelkét, akkor tegye, ne fogja vissza magát. A házasság az én szememben az, amikor már annyira szeretjük egymást, hogy gyereket akarunk, ezért megteremtjük azt a környezetet, amelyben a gyermekünk egészségesen tud felnőni. A szeretkezést sokan nem tudják definiálni, azért mert sokan nem is szeretkeznek, csak kefélnek, de a kettő korántsem ugyanaz. A szeretkezés során nem is kell aktusnak történnie, attól még szeretkezés történik. A kefélés az meg nagyrészt maga az aktus. Ma sem a felnőttek, sem az egyházak, sem a "vezetés" nem tanítja a szeretkezést, pedig a legfontosabb dolgok egyike. Az egyházak felől azt hallod, hogy jaj az bűn, meg ne, meg rossz, a másik oldal csak annyit mond, hogy ha rosszul szexelsz becsúszik a gyerek és elb*sztad az életed, ezért védekezz így, meg úgy. A szülők meg kerülik általában a szexel kapcsolatos témát. Akkor hogyan tudnának az emberek igazán szeretkezni? És itt a szereteten van a hangsúly, nem a kielégüléses együtléten. Ki tanítja meg őket? Csak kefélni tudnak sokan, ma már egyre többen vannak (szerény véleményem szerint) azok akik a szerelmet is szexként, pontosabban kefélésként élik meg. Ez mindenki hibája sajnos. Szeretkezni kellene megtanulni, önzetlenül szeretni a másik testét, lelkét. Ennek az együtlétnek a megtapasztalása is azt segíti elő, hogy a pároddal kialakul egyfajta egymásrautaltság, tisztelet, odafigyelés, bensőség. Házasodni akkor szabad, amikor szinte már maximálisan szeretitek egymást és készen álltok a gyerkőcre. De ha nem tudtok szeretkezni, és nem alakult ki köztetek mindaz ami a szeretkezés során kialakul, hogyan akartok gyereket?

Mindenki saját maga dönt, és hallgasson a szívére ha ilyen helyzetbe kerül, végül is azzal szeret az ember.

Szia!

Végigfutottam a válaszokat, és először is gratulálok a kitartásodhoz. Úgy látom, nálad belül vannak a szabályok, nem kívülről akarják rád nyomni ezeket, és ez a lehető legjobb lehetőség.

Nem tudom, beszélgettél-e már valakivel a Golgiban erről a témáról, de remélem, igen. Vagy kerestél már a honlapon tanításokat? Hamar Daninak van egy nagyon jó tanítása, ami így kapásból eszembe jutott; de Philnek is van, meg a házasságról szóló konferenciákat is feltöltötték. Egyet megtaláltam a mentettjeim között, mutatom:

Phil Metzger – Az együttjárás művészete

[link]

Nem tudom, jársz-e ifire, ha nem, javaslom, nézz be egyszer. :)

A következő szöveget pedig egy másik kérdésből nyúltam le, mert szerintem nagyon jó:

< Házasság előtti szeretkezés?

Szerintem nem érdemes. (Nem szerencsés itt a bűn szót használni.) Mivel indoklom ezt?

A.) Praktikus érvek:

1. Ha mindkét fél először szeretkezik, akkor nincs közöttük különbség a szexuális tapasztalat terén és emiatt mindketten sokkal felszabadultabbak tudnak lenni, hiszen nem kell azon aggódniuk, hogy a másikhoz képest mennyivel „bénábbak”.

2. Rosszul érezné magát az ember, ha a házastársát akarva, akaratlanul szexuális téren mással hasonlítaná össze. (Így biztosan vele lesz legjobb szeretkezni!)

3. Hülyén érzi magát az ember szeretkezés közben, ha az ex(ekk)el történő szex jut az eszébe.

4. Ki tudod zárni a komolytalan élvhajhászokat, mivel így csak az fog veled járni, aki a teljes személyiségedet szereti, nem csak a testedet kívánja.

B.) Biológiai érvek:

5. Lehetséges a teherbe esés → nem kívánt terhesség vagy abortusz, de elég a terhességtől való félelem is.

6. Nemi úton terjedő betegségek (AIDS stb.) veszélye.

C.) Biokémiai érvek:

7. Szeretkezés közben oxitocin, + férfiaknál még vazopresszin hormon is felszabadul, ami ragaszkodást vált ki → megnehezíti (fájdalmasabbá teszi) a szakítást, még ha arra szükség is lenne.

8. Ha mégis megtörténik a szakítás, akkor sem szűnik meg a ragaszkodás az ex(ek) iránt, ami megnehezíti az új kapcsolatot. Sok szakítás esetén a kötődést kiváltó hormonok hatása jelentősen csökken, pedig a házasság nehéz időszakában nagy szükség lenne rájuk az egymás melletti kitartás céljából.

D.) Pszichológiai érvek:

9. Az első alkalom mély nyomot hagy az emberben, ezért jó azt a házastársával átélni. Meglepő módon csak egyszer lehet valakivel először szeretkezni.

10. A szex kerül központba, ami elvonja a figyelmet egymás megismeréséről, ami előfeltétele annak, hogy felelősen, a másikat jól ismerve lehessen egymás mellett dönteni. Szex elhomályosítja a kritikus látásmódot, ami rossz párválasztási döntéshez vezethet.

11. Ha vársz az első szeretkezéssel, akkor az első együttlétet, jobban fogod élvezni, mint amilyennek különben éreznéd, mert tudattalanul az ember pszichéje így kompenzálja a benne keletkező disszonanciát: (nem olyan élvezetes az első szeretkezés, mint amennyire nehéz volt azt kivárni); és ez átsegít a tapasztalatlanságból eredő félelmen és feszültségen.

12. Mindenáron a másik megtartása marad a cél (nehogy már másé legyen!) → erősödik a féltékenység iránti fogékonyság, ami megmérgezheti a kapcsolatot.

E.) Pszichoszomatikus érvek:

13. Az ember úgy van biológiailag beállítva, hogy a teste és a lelke szoros egységben működik → ha nincs meg a lelki síkon még a szoros kapcsolat (házasság), akkor úgy érzi, hogy a testével hazudik a másiknak az igazi érzelméről, ez pedig beárnyékolja az együttlétet.

14. Így nem értéktelenedik el a szeretet testi kifejezésének többi módja, ráadásul az újdonság boldogító érzését adja a szeretkezés a házasság elején, ami kritikus időszak, mivel ekkor hagyják ott a házasok régi életüket és alakítanak ki közösen egy újat.

F.) Lelki érvek:

15. Jó érzés az, ha a házastársak úgy érzik, hogy van olyan, amit csak egymással osztottak meg, ezzel különlegessé téve a párjukat.

16. Ez egy lehetséges módja az önmegtartóztatás gyakorlásának, amire szükség lesz ahhoz, hogy a házasságban is kitartsanak a házastársak egymás mellett + látja azt az illető, hogy saját maga és a párja ilyen téren mennyire önmegtartóztató.

17. Az első szeretkezés a legszebb nászajándék, amit adhatnak egymásnak a házastársak (különösen úgy, hogy, ha nehezen is, de kivárták a megfelelő alkalmat); ünnep (házasságkötés) után szokott lenni ajándékozás nemde…

18. Az ember személyisége olyan, hogy csak egy embernek tudja igazán odaadni magát → különben a szexuálisan kicsapongó élet könnyen kiégéshez vezethet.

G.) Teológiai érv:

19. A legtöbb vallás a szeretkezést csak a házasság ajándékának tekinti. Egyesekben éppen emiatt bűntudat keletkezhet.

H.) Példa érvek:

20. Több ember várt volna vele (meglepő módon még gólyatáboros lány is).

21. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy akik kicsapongó szexuális életet élnek házasság előtt, azoknak általában problematikus(abb) lesz a házasságuk. >

A fogamzásgátlásról: Vannak elfogadott és el nem fogadott módszerek. Nagyon egyszerű eldönteni: amely módszerek a megelőzik a megtermékenyülést, azok megfelelőek; amelyek pedig a már megtermékenyült petesejt beágyazódását akadályozzák meg, ill. a beágyazódott petesejtet vagy a magzatot pusztítják el, azok kerülendők.

És két világi idézet a végére:

Van egy óriási sztorim az orális fogamzásgátlásról. A múltkor megkértem egy lányt, hogy feküdjön le velem, és ő nemet mondott. (Woody Allen)

Értelmiségi az, aki talált valamit, ami jobban érdekli a szexnél. (x)

GBU