Miert akarjak itt annyian bebizonyitani, hogy nincs Isten, meg pokol?

Ilyen szempontból két féle ember van, aki legyin egyet, és továbbmegy, és aki hittérítőt akar játszani. Ez mindkét, pro és kontra oldalon is magvan. Aztán, hogy milyen megfontolásból cselekszik így valaki, az megint más kérdés, van aki visszaigazolást akar az igazáról, van akit zavar, hogy nem vele értenek egyet, van akit úgy taníottak, hoyg ragaszkodjon az igazához stb. sok oka lehet.

Ez van. Légy te okosabb, és ne foglalkozz velük.

És te mért foglalkozol velük?

Amúgy azért, mert a legtöbb ember realista. Szinte mind.

Amit látnak, csak azt hiszik el..

Van egy nagyon nagy különbség:

egy ateista nem akar máglyára küldeni, és nem tiltja meg az őssejtkísérleteket, hogy az majd emberi életet biztosítson neked, ha megbetegszel, megsebesülsz vagy megöregedsz.

És ne írd azt, hogy te nem tennél ilyet: az ESZMÉD nevében bizony ezt teszik.

Mint ahogy azt is láthatod majd, hogy milyen vadul le fogják pontozni ezt a válaszom. Egy ateista ezt sem tenné (adott esetben) a te válaszoddal.

Úgyhogy nem az a gond, hogy te mit hiszel - hanem az, hogy rengetegen azért küzdenek, hogy MINDENKI azt higgye! És a küzdést vedd szó szerint... és minden eszközzel.

És ez az, ami ellen minden jó érzésű embernek fel kell emelni a szavát.

Az első vagyok, gondoltam, írok még. Amit röviden leírtam, azt egy római katolikus pap mondta egy misén szentbeszédben, persze kicsit részletesebben. A lényege ez volt. A fél világ hiszi (valamilyen formában), a fél világ tagadja, az egyik fél téved, ha a hívők tévednek, sose derül ki, de ha a tagadók, akkor majd szembesülnek a tévedésükkel, viszont ők se biztos, hogy ezzel rosszak, mert kérdés, miért tagadták.

Erővel egyik fél se próbálhatja meggyőzni a másikat, mert az viszont már nem csak (ha létezik) Isten szemében elítélendő, de emberileg is rossz.

Én hiszem Isten létezését, és hiszem, hogy ő egy nagyon jó barát, számomra bizonyíték is van, de az másnak nem lesz bizonyíték, mert más nem az én életemet éli, és ahány ember, annyi féle módon nézzük és értékeljük a dolgokat.

Viszont a pokolban én kételkedek. Szintén ettől a paptól hallottam, akitől a fentebb leírtat: még az egyház se meri állítani, hogy bárki oda jutott volna, amit a középkor pokolnak nevezett el, még Júdásról se mernek ilyent állítani. Ez az egyház álláspontja napjainkban.

Hogy mi a teljes igazság, az majd úgyis kiderül akkor, ha oda kerülünk, hogy kiderüljön számunkra, vagy nem, mert nem lesz semmi :-)

De értelmetlen vitatkozni és bárkit győzködni a saját elveinkről, mert mindenki másképp tapasztalja meg, és más dolgok alapján mondja az egyik vagy a másik dolgot.

Higgy Istenben,és tartsd szárazon a puskaport!

És sokat olvasd a Bibliát,de csak az Újszövetséget...

Az előzőnek: kikérem magamnak, ateista vagyok, és senkit sem akarok megölni.:))

A kérdezőnek: szerintem a második hozzászóló foglalta össze a legjobban. Vannak, akik nem bíznak eléggé saját véleményükben, ezért görcsösen megerősítést keresnek rá. Még sulis koromban én is ilyen voltam, oltári nagy hitvitákba bonyolódtam.:) Mára persze már átalakult bennem egy s más.

Szerintem ez tolerancia kérdése. Sokan állandóan azon fáradoznak, hogy a maguk képére alakítsák a környezetüket. Az egyik legjobb barátom egy nagyon merev elveket valló egyházhoz tartozik (nem tudom, mi a neve). Eleinte prüszköltem ellen, de beláttam, hogy sokkal fontosabb, hogy emberként fogadjam el őt, és tisztelnem kell benne, hogy ő az elveit saját magának alakította ki, valószínűleg nem kevesebb munkával, mint én az enyémeket. Persze, ezt fordítva is elvárom: ne piszkáljanak folyton, és mondják meg nekem, hogy miben akarjak hinni.

De nem csak hitkérdésben van ez így, politikai irányzatokról is beszélhetünk, vagy a homoszexualitásról, zenéről, még a Forma-1 rajongótáborai is összeugranak néha.:)) Bosszantja őket, hogy a másik nem úgy látja, ahogyan ő, és fél tőle, hogy emiatt hülyének nézik. Bár sokszor ez így is van.:)

Egyébként az nincs így, hogy ha valaki bizonygatja valaminek a nemlétét, akkor azzal elismeri, hogy van. Ha ezt mondod, ezzel az ateistákat nagyon felcukkolod.:)) A második hozzászóló szépen elmondta, hogy miért bizonygathatja az illető.

"Erővel egyik fél se próbálhatja meggyőzni a másikat, mert az viszont már nem csak (ha létezik) Isten szemében elítélendő, de emberileg is rossz. "

Keresztes háború, pogányüldözés, erőszakos hittérítés??