Egyes emberek miért élvezik annyira a szent könyvek olvasását?

Nem hívőként is szoktam néha beleolvasgatni a Bibliába. Az a véleményem róla, hogy az Ószövetség egy zsidó eredetmítosz, és aki nem szövegkutató, annak nagyrészt olvashatatlan. Tele van általunk sosem ismert földrajzi, történelmi utalásokkal, személyekkel, olyan sztorikkal, amik a korabeli zsidóság számára biztos érdekesek voltak, de a 21. századi átlagembernek az égvilágon semmit nem mondanak. Pl. ilyenek, hogy Jeremiás könyve. Értem, hogy a hagyomány része, de mitől érdekes? Valami magát prófétának mondó ember valamikor több ezer éve mondott mindenféléket arról, hogy az akkor egy bizonyos helyen élő zsidók hogyan meg hogyan ne viselkedjenek. Ezt ki szereti olvasni?

Az Újszövetség szerintem már érdekesebb, Jézus beszédei, történetei zen-koan szerűek, elgondolkodtatóak, de ennyi erővel van egy csomó későbbi filozófus, akit szintén érdekes lenne olvasni, de mégsem olvassák őket tömegek.

A Koránba is beleolvasgattam, az meg szerintem egy katasztrófa. Minőségileg, olvashatóság szempontjából nyomába se ér még a Bibliának se, még történetek se nagyon vannak benne, hanem figyelmeztetések meg kinyilatkoztatások végeláthatatlanul hosszú ismételgetése az egész. Meg mindenféle történelmi utalások, amiket szerintem az akkor már gazdag hagyománnyal rendelkező zsidóságtól lopott a prófétájuk. El nem tudom képzelni, hogy 80-as IQ felett ez hogyan élvezhető bárkinek. Lélekölően unalmas és monoton könyv, amellett szerintem össze van csapva. Én értem, hogy valakinek az a hite, hogy ezt isten sugallta, de ha megnéztek egy szövegmagyarázatot, telis-tele van leírásokkal, hogy ez melyik csatára utalt, erről honnan hallott Mohamed, ezt hogyan értette félre, stb. Ordít róla, hogy összehalandzsázta az egészet. Csak nyilván nagyon meggyőzően adta elő, meg volt karizmája hozzá, ami gondolom, nem volt annyira nagy szó a mindenféle berber nomádok között.

Szóval miért rajonganak annyira ezekért az emberek?