Honnan lehet tudni hogy az evangélikumok hitelesek?

Máté

Hierapolisi Papiastól (az i. sz. második század eleje) napjainkig egy sor korai tanúnk van arra vonatkozólag, hogy Máté írta ezt az evangéliumot, és hogy evangéliuma Isten Szavának hiteles része. M’Clintock és Strong Cyclopediája ezt mondja: „A Máté evangéliumából idéz Jusztin vértanú és a Diognétoszhoz írott levél szerzője (lásd Otto: Justin Martyr, második kötet), valamint Hegészipposz, Irenaeus, Tatianasz, Athenegoras, Teofilus, Kelemen, Tertullianus és Origenész.

Márk

Márk beszámolójának a pontossága abból is látható, hogy evangéliuma teljesen összhangban van nemcsak a többi evangéliummal, hanem a teljes Szentírással, a Genezistől a Jelenések könyvéig.

A II. és a III. század összes vezető tekintélye megerősíti Márk írói voltát. A II. század közepe táján Márk evangéliuma közkézen forgott a keresztények között. A Keresztény Görög Iratok első katalógusaiban való megjelenése szintén megerősíti Márk evangéliumának hitelességét.

Azokat a hosszú vagy rövid befejezéseket azonban, amelyeket néha ehhez az evangéliumhoz fűznek a 16. fejezet 8. verse után, nem tekinthetjük hitelesnek. Ezek hiányoznak a legtöbb régi kéziratból, mint például a Sinai és a Vatikáni 1209-es számú kéziratból. A IV. század hittudósai, Euszebiosz és Jeromos egyetértenek abban, hogy a hiteles beszámoló ezekkel a szavakkal ér véget: „mert féltek”. A további verseket valószínűleg azért csatolták hozzá, hogy oldják a hirtelen befejezést, amellyel az evangélium véget ért.

A II. század elején élő keresztények elismerték, hogy János ennek az evangéliumnak az írója, és írásait az ihletett Írások kánonja vitathatatlan részének tekintették. Alexandriai Kelemen, Irenaeus, Tertullianus és Origenész, a II. század végén és a III. század elején élő emberek mindegyike tanúskodik János írói volta mellett.

Ezenkívül sok belső bizonyíték is található magában a könyvben, amely arra utal, hogy János írta azt. Az író nem lehetett más, csak zsidó, aki alaposan ismerte a zsidók szokásait és országát

A János evangéliuma hitelességére való hivatkozás szempontjából nagyon fontosak a XX. század kéziratleletei. Ezek közül az egyik, az Egyiptomban talált Rylands-papirusz 457 (P52) néven ismert János evangéliumi töredék tartalmazza a János 18:31–33, 37, 38. versét. Ezt a kézirattöredéket most a John Rylands Könyvtárban (az angliai Manchesterben) őrzik.

2-5. válaszolónak

Na és a 2-3. századi keresztények ugyan honnan tudhatták volna, hogy 100 évvel korábban ki írta meg a névtelen evangéliumokat, hm? Segítek: sehonnan. Ezek az emberek Noé barkáját is valóságosnak hitték, meg Ádám és Éva meséjét is.

Ma már nincs olyan Biblia-kutató aki kiállna amellett, hogy az evangéliumokat szemtanúk írták. A teológusok egy része még erőlteti János evangéliumát, mint olyat, amit János apostol írt (a többi háromról már ők is lemondtak), de ma már tarthatatlan az álláspontjuk. Javaslom az angol nyelvű wikit, ne a magyart, az nagyon vacak.

6

A válaszaimban benne van. Ha nem felületesen olvasol, még meg is találhatod a választ.

"Az összes evangélium visszavezethető egyetlen forrásra, ez pedig Márk evangéliuma. Az összes többi evangélium Márktól veszi át minden információját Jézusról." Nem, mivel János evangéliuma nem tartozik a szinoptikusok közé.

Egyébként a levelek az evangéliumok előttiek, amik meg nem mondanak ellent neki.

"Ma már nincs olyan Biblia-kutató aki kiállna amellett, hogy az evangéliumokat szemtanúk írták."

Érdekes, én csak olyan Bibliakutatókat ismerek, akik kiállnak emellett. Te honnan szeded a "bilbiakutatókat"? Az ateista mémbázisról?:) Ráadásul még az ateista történészek is elismerik, hogy szemtanúk írták, kivéve persze Lukács evangéliumát