Mi tette naggyá Európát?

Mindkettő. :)) De három pillért szoktunk emlegetni: a görög demokrácia, a római jog és a kereszténység (vagyis zsidó-keresztény kultúrkör).

Az újkorban a bankok szerepe persze szintén fontos, Európában volt először tőzsde. De én azt mondom, hogy már a középkorban vezető volt Európa, a gyarmatosítás folyamán meg ezt vitt el, amitől naggyá lett.

#14

Akkor Ausztrália micsoda, nagyra nőtt sziget? :D

Az ateizmus tette naggyá Európa kultúráját ás technológiai civilizációját.

Az ateisták, illetve előtte a kételkedők vetettek véget a vallási türelmetlenségnek, meg az ateista kíváncsiság indította el a tudomány rohamléptekkel való fejlődését, amit minden vallás akadályoz, vagy direkt módon, mert mást tanít, mint a vallási szentenciák, vagy azzal veszi el az emberek kedvét a kutatástól, hogy Isten hatáskörébe utal mindent, ami érdekes lehet.

Jellemzően ilyen a teremtéstörténet, mert kit érdekel, hogy Isten hogyan teremtette meg a világot, vagy miképpen lett világosság egy szavára, hiszen elég az, hogy mindenható módon csinálta, ő tudja, mit kell tenni és hogyan, semmi közünk hozzá, meg amúgy sem érthetnénk meg.

Nagyjából minden vallás kész válaszokat ad, de mivel a téziseket, a szentenciákat, a szent könyveket emberek írták, nem is lehet benne annál több tudományos ismeret, mint annak a kornak a szintje, amiben megfogalmazódtak.

A baj ezzel csak annyi, hogy attól fogva minden vallás ragaszkodik is azokhoz a szólamokhoz, így nem csoda, hogy Galileit meghurcolták, vagy hogy minden vallás visszahúzó erővel hat a tudomány fejlődésére összességében, még akkor is, ha időnként akadt egy egy vallásos, vagy egyházi személy, akiknek tudományos eredményeket is köszönhetünk.

Előző, ezek tudománytörténeti mítoszok, a 19. században találták ki őket.

Ajánlom ezt az előadást: [link]

Ez hazabeszélés, a KDNP rendelésére, én történész vagyok, tudom mit beszélek.

Mindenesetre akkor hogyan magyarázod például az Iszlám világ elmaradottságát, ha nem a vallásuk konzervativizmusával?

A #16 sok igazságot is ír, de közben igen erős túlzásokba is esik.

Maradjunk annyiban, hogy vallás nélkül most sehol se lennénk, mert a korai embereknek ez létszükséglet volt.

𝐃𝐄!

Ha 500 éve eltűnt volna a vallás, ma legalább 50 évvel előrébb lennénk.

Tehát vallás alatt is van fejlődés - de azért a mai korban ez már jóval lassúbb, mint vallás nélkül.

Később pedig még rosszabb lesz ez az arány.

Régen is rettenetesen visszahúzó volt a vallás, nem csoda, hogy a római birodalom bukása után a keresztény világban elfelejtődtek a tudományos vívmányok, a klasszikus tudományok arab közvetítéssel jutottak el ismét hozzánk, mert ott megőrződhettek a korábbi eredmények, mivel az Iszlám rugalmas vallás volt akkoriban, lévén a szokásjog gyűjtemény még nem alakulhatott ki, mert ahhoz még nagyon új hitrendszer volt.

A középkor minden borzalmát az Egyház maradiságában kell keresni, ami kulturálisan romokba döntötte a keresztény világot, mindent megszabtak, még a művészetek ábrázolási módját és témáját is, vagy például volt olyan időszak, hogy a már létező Sorbonne-on nem engedtek matematikát tanítani, mert ott mindent bizonyítani kell és féltek, hogy szokásba jön ez a módszer.

Nem is csoda, hogy akkor a tudomány fáklyája az Iszlám világban ragyogott fel, ami megmagyarázza katonai sikereiket is, például a matematika segítségével, mivel tudtak röppályát számítani, szét tudták lőni a várfalakat, holott előtte évekig kellett ostromolni, hogy azokat elfoglalják, még szerencse, hogy fordult a kocka és a szekularizáció kivette a hatalmat az Egyház kezéből, az Iszlám meg megmerevedett, mert ott mindent a vallási téziseknek rendelnek alá, amint az korábban a kereszténységre is jellemző volt.