A Biblia szerint az állatoknak miért kell meghalniuk?

"(1) Öltek-e növényevőket a ragadozók az ember bűnbeesése előtt?"

Valószínűleg igen. Én azon az állásponton vagyok, hogy Ádám előtt volt civilizáció, hiszen a Biblia első verseiben a Föld kietlen, puszta és sötét volt, illetve már volt víz is. De mivel Isten nem teremt kietlent és pusztát (főleg nem sötétséget), hanem jót teremt, ezért biztosan történt valami, ami a Földet kietlenné és pusztává tette. Hogy ez valójában micsoda, azt nem tudjuk. Én el tudom képzelni, hogy a dinoszauruszoknak volt köze ehhez az esetleges civilizációhoz.

"(2) Egyáltalán miért befolyásolja az ember bűnbeesése az állatok táplálkozási szokásait?"

Büntetésből. Azzal, hogy néhány állat megvadult, maga az ember is veszélybe került, hiszen egy oroszlán pl. simán széttép minket, a darázs megcsíp, a kígyó megmar stb.

"Mi a különbség a régi rend és a mostani rend között? Ír-e erről valamit a Biblia? Abból, hogy az emberek bűnösek és megehetik az állatokat, miért következik az, hogy az állatoknak is meg kell enniük egymást?"

A Biblia azt írja, hogy Isten az özönvíz után engedte meg az embernek, hogy állatot is ehet, tehát onnantól kezdve vagyunk húsevők. Arról viszont nem ír, - legalábbis én még nem találkoztam vele - hogy az állatok ették-e egymást. Említésre méltó, hogy a Biblia megkülönböztet tiszta, és tisztátalan állatokat, ami annyit jelent, hogy a tisztátalan állatokat nem volt szabad megenni.

"Egyáltalán Isten miért jogosított fel minket, embereket az állatok meggyilkolására? Hol van itt a béke és a szeretet megnyilvánulása?"

Az állatok az ember alá vannak rendelve, az ember uralma alá vannak hajtva. Isten azt mondta az özönvíz után, hogy az állatok szolgáljanak nekünk eledelül. A teremtett világ középpontjában az ember áll, minden érte, az ő javára teremtetett. Nincs ebben semmiféle kegyetlenség.

#20.

A növényzetnek idő kell újranőni. Ha mindenki mindenhol növényeket evett akkor ott egyhamar lerágták volna csupaszra a bolygót. Gondolj bele hány tonna zöldet kellett magába tömjön naponta mondjuk egy argentinosaurus (csak ,hogy valami nagyot mondjak). S akkor ugyan így a több tonnás “ragadozók” is növényt ettek ? + a sok apróbb állat is ? Mert az gondolom nem kérdés ,hogy növényből többet kell enni mint húsból ahoz ,hogy ugyan úgy x mennyiségű kalóriát bevigyél.

Az még továbbra is kérdés ,hogy minek voltak ragadozó fogazatok, testalkatok ha max alkalmanként ettek húst (nem csak dinóknak, hanem az összes ember előtti ragadozónak) ?

#21.

Miért ne teremthetett volna Isten először puszta Földet ? A Bibliában egy szó sincs előző civilizációról. Az van írva ,hogy először Isten megteremti a Földet egyelőre minden nélkül, amolyan “alapanyag, tervező asztal” féleként. Majd látta ,hogy jó s folytatta. Ez is érdekes, előre nem tudta ,hogy jó lesz-e amit teremt hanem utólag mondta rá ,hogy jó. De ebbe ne menjünk bele mert nem ez volt a téma.

A növényes-fogazatos részre megint azt szeretném reagálni, hogy instabil a tudásunk a dínókat illetően. Korábban belinkeltem egy origós cikket, amiben leírják, hogy egy ragadozónak elkönyvelt dínófajról már kevésbé valószínű, hogy valóban ragadozó volt. Ha annyira biztosra tudnánk egy-egy fajról, hogy ragadozók voltak-e, vagy sem, akkor nem derült volna ki, hogy a jelek szerint tévedés történt. Én erről nem vitatkoznék tovább.

"Miért ne teremthetett volna Isten először puszta Földet ?"

Azért mert Isten csak jót teremt. A Biblia úgy kezdődik, hogy "Kezdetben teremté Isten az eget és a földet." Ezen nincs semmi fennakadni való, viszont így folytatódik: "A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett." Amit Isten megteremt, az nem lehet kietlen és puszta, sötét meg pláne nem lehet. Ezért feltételezem azt (és nem csak én), hogy a két versszak között valami történt. Valami, ami az első versszakban megteremtett Földet kietlenné, pusztává és sötétté tette. Hogy mi volt ez, azt nem köti Isten az orrunkra, de szerintem a mi szemszögünkből nem igazán fontos.

"Ez is érdekes, előre nem tudta ,hogy jó lesz-e amit teremt hanem utólag mondta rá ,hogy jó."

Miből következik az, hogy nem tudta előre?

Tök mindegy, hogy mit nevezünk bizonyítéknak egy étrendre, ha egy ragadozóról kiderül, hogy nem az. És az teljesen mindegy, hogy ez mennyire kiragadott eset, vagy mennyire nem az. Bizonyára erről a dínófajról is a majd két tucatnyi tényező segített megállapítani, hogy ragadozó, majd kiderült, hogy ez azért mégsem olyan valószínű. Akkor itt melyik területen tévedtek? A fogazat területén, vagy a bélrendszer területén, vagy esetleg valami más vizsgálatánál esett hiba? Melyik az a tényező a majd két tucatnyiból, amelyiket be lehet annyira nézni, hogy hibásan állapítsunk meg egy étrendet? Nincs azzal semmi baj, ha van ilyen, szerintem a tudomány minden területén be lehet nézni dolgokat, csak akkor ne nevezzük a támpontokat 100%-ban megbízhatónak, ha egyszer tudjuk, hogy nem azok.

"És ez vajon Isten részéről nem kegyetlenség? Akár volt Ádám előtt civilizáció, akár nem, az állatok már akkor is bestiálisan bántak egymással."

Az állatvilágban nincs jelentősége a kegyetlenségnek, mivel az állatok esetében nem beszélhetünk egóról és szuperegóról. Tudnillik minden erkölcsi megítélésünk az ego-szuperego párosnak köszönhető, vagyis van egy felettes énünk, lelkiismeretünk, ami sípol, ha ütközünk egy bizonyos értékrenddel. Az állatok esetében nincs felettes én, nincs értékrend; ők szimplán ösztön alapján működnek, ösztön szinten pedig nem létezik erkölcsi megítélés. Tehát ha van is emberi értelemben vett bestialitás, azt az állatok nem érzékelik. Például a tigrisnek nem lesz lelkiismeret furdalása, amiért elkapott egy antilopot. Ösztönből tette, megette, jól lakott, és megy tovább. Nincs semmilyen pszichés következménye, és a többi állat sem fogja "kiutálni" emiatt.

"Tehát akkor lehet - és ezt most nem a hited cáfolataként írom -, hogy magáról a könyörtelenségről alkotott emberi elképzelésünkkel van gond. Lehet, hogy Isten pont azt akarja sugallni a minket körülvevő természeten keresztül, hogy az erőszak az élet velejárója, a Teremtés része."

A könyörtelenség az erkölcsi megítéléseden alapszik. Minden embernek más helyen van a könyörtelenség határa (lásd azokat a vegetáriánusokat, akik az állatok meggyilkolásától való irtózás vezetett húsmentes étrendhez), de mondjuk egy kismacska halálra rugdosása már mindenkinél átlépi ezt a határt. Tehát én nem tartom valószínűnek, hogy az emberi megítéléssel lenne baj. Inkább azzal lehet baj, hogy emberi szemmel ítélünk meg olyan dolgokat is, amit nem emberi szemmel kellene. Például az, hogy állat állatot eszik, nem emberi értékrenden alapszik, tehát eleve nem logikus emberileg megítélni. Csak azt lehet emberileg megítélni, aminek emberi értékrend az alapja.

"abból, hogy az emberek bűnösek és megehetik az állatokat, miért következik az, hogy az állatoknak is meg kell enniük egymást?"

De a kettő között nincsen összefüggés. Ha egy oroszlán elkap egy gazellát, azt nem gonoszságból teszi, a gazellának pedig ez nem büntetésül jutott. Bár a gazellát lehet sajnálni, de az oroszlánt nem fogjuk emiatt gonosznak és szívtelennek titulálni.

A gazella természetesen nem bűnhődik az ember vétkéért. Neki nem bűnhődés az, ha kergeti az oroszlán. Ösztönszerűen rohan el előle, menti az életét. Nem fogja fel bűnhődésként, és igazságtalannak sem találja. Emberi szemszögből lehet ezt igazságtalannak találni, de az állatvilágban nincs igazságtalanság, hanem természeti törvények vannak. Nincs jelen az emberi értékrend, ezért nincs, ami alapján ez igazságtalan lenne.