Biztos, hogy Jézus a Messiás?
Mit gondoltok a zsidó álláspontról?
1. Nem teljesítette be a próféciákat
A Biblia szerint a Messiás:
1.Felépíti a Harmadik Szentélyt (Ezékiel 37:26-28).
2.Az összes zsidót összegyűjti Izrael földjén (Jesája 43:5-6).
3.Elhozza a világbékét, véget vet minden gyűlöletnek, elnyomásnak, szenvedésnek és betegségnek. (Jesája 2:4)
4.Elterjeszti Izrael Istenének tudását a Földön, mely egyesíti az egész emberiséget: “Az Örökkévaló lesz a király az egész földön. Azon a napon az Örökkévaló lesz az egyetlen Isten és a neve is Egyetlen!” (Zakariás 14:9).
Aki bármelyik feladatot nem teljesíti ezek közül, az nem lehet a Messiás. Mivel eddig még senki sem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a zsidók továbbra is várják az eljövetelét. Ezért utasították el az összes múltbéli önjelölt Messiást, beleértve a Názáreti Jézust, Bar Kochbát és Cvi Sabbatájt.
A keresztények szerint Jézus majd a második eljövetelekor fogja beteljesíteni ezeket a próféciákat. Zsidó források szerint viszont a Messiás eljövetelekor mindezeket azonnal beteljesíti majd, a Bibliában nincs utalás második eljövetelre.
2) Nem felel meg a Messiás személyi feltételeinek
A. Messiás a próféta
A Messiás lesz a történelem legnagyobb prófétája. (Targum – Jesája 11:2; Majmonidész – Jad Tesuva 9:2)
Próféciák csak akkor vannak, amikor a világ zsidóságának többsége Izraelben él, márpedig i.e 300 óta ilyen soha nem volt a történelemben. A próféciák a babilóniai fogság idején az utolsó próféták: Haggáj, Zakariás és Malakiás halálával értek véget. Mivel Jézus a próféciák vége után kb. 350 évvel lépett a színre, nem lehetett próféta.
B. Dávid leszármazottja
Sok prófécia szól arról, hogy David király leszármazottja fogja vezetni Izraelt a megváltás korában. (Jesája 11:1-9; Jeremiás 23:5-6, 30:7-10, 33:14-16; Ezékiel 34:11-31, 37:21-28; Hosea 3:4-5)
A Messiás apai ágon lesz Dávid király leszármazottja (Genesis 49:10, Jesája 11:1, Jeremiás 23:5, 33:17; Ezékiel 34:23-24). A keresztény tanítások szerint Jézus szűznemzéssel fogant, tehát nincs apja, így nem teljesítheti ezt a feltételt sem.
Zsidó források szerint a Messiás emberi szülőktől fog születni, ugyanolyan fizikai tulajdonságai lesznek, mint bármely más embernek. Nem lesz félisten, nem lesznek természetfeletti képességei.
C. A Tóra követése
A Messiás a Tóra szigorú betartására fogja vezetni a zsidó népet. A Tóra szerint minden micva kötelező, és hamis próféta az, aki a Tórát meg akarja változtatni. (Deut. 13:1-4)
Az Újszövetség szerint Jézus vitatja a Tórát, azt állítja, hogy a parancsolatok már nem érvényesek többé. Például János 9:14 szerint Jézus megszegte a Sabbatot, ezért a farizeusok mondták is neki: “Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot” (János 9:16).
3) A személyére utaló bibliai szakaszok félrefordítások
Az eredeti héber szöveg tanulmányozása során számos eltérést találunk a keresztény fordításokhoz képest.
A. Szűznemzés
A szűznemzés keresztény értelmezését Jesája 7:14 szakaszából vezetik le, melyből keresztény teológusok az “alma” szót “szűz”-nek fordítják. Az “alma”azonban a zsidó forrásokban fiatal nőt jelent.
B. Szenvedő szolga
A kereszténység szerint Jesája 53 Jézusra, mint “szenvedő szolgára” utal. Ez a szakasz azonban szerves folytatása az 52. szakasz témájának, mely a zsidó nép száműzetését és megváltását tárgyalja. A próféciák egyes számban utalnak az alanyukra, mivel a zsidókat (=Izrael) egy egységként kezelik. A zsidó források Izraelt számos alkalommal egyes számban “Isten szolgájaként” írják le (Jesája 43:10).
4) A zsidó hit nemzeti kinyilatkoztatáson alapul
A történelem során számos vallást úgy alapítottak egyesek, hogy megpróbálták meggyőzni az embereket arról, hogy ők Isten igaz prófétái. A személyes kinyilatkoztatás azonban gyenge lábakon áll, mivel senki nem tudhatja biztosan, hogy igaz-e, amit az illető állít. Mivel mások nem hallhatták, amint Isten szólt hozzá, kénytelenek megbízni az ő állításában.
A judaizmus esetében azonban a kinyilatkoztatásnak egy egész nép a tanúja. Egyedülálló a világvallások között abban, hogy nem csodákra építi a hitét. Ha Isten alapít vallást, azt nem csak egyetlen embernek, de mindenkinek elmondja.
Majmonidész megállapítja (A Tóra alapjainak sza¬bályai, 8. fejezet):
Nem azért hittek a zsidók Mózesnek, a mi tanítónknak, mert csodákat művelt. Mikor valakinek a hite csodákra épül, annak szíve nem szilárd, mert csodát tenni mágia és varázslás útján is lehet.
Következésképp, ha előáll egy próféta, és nagy jeleket és csodákat mutatva megpróbálja vitatni Mózes próféciáit, nem szabad hallgatnunk rá. Egyértelműen tudjuk, hogy a jeleket varázslat és mágia által mutatja.
Mi volt akkor a [zsidó] hit alapja? A kinyilatkoztatás a Szináj hegyén, amit a saját szemünkkel láttunk, és a saját fülünkkel hallottunk… “Színről színre beszélt veletek az Örökkévaló a hegyen”. “Nem atyáinkkal kötötte az Örökkévaló e szövetséget, hanem velünk, kik ma itt vagyunk mindnyájan életben.” (Deut. 5:3)
A judaizmus alapja nem egy csoda, hanem minden férfi, nő és gyermek személyes tanúságának tapasztalata, akik a Szináj hegy alatt álltak 3300 évvel ezelőtt.”
„Mit gondoltok a zsidó álláspontról?”
Azt, hogy zsidóknak szól. Voltak olyanok, akik akkor sem fogadták el, amikor a szemük előtt volt. Most semmivel sem kevésbé vitatható a helyzet, mint akkor.
Ez egy zsidó gondolatrendszeren belüli érv. Ugyanúgy nem tudok vele vitatkozni, mint azzal, aki azt állítja, hogy a Szentháromság politeizmus. A kereszténység alapja nem a Biblia, Jézus pusztán az Ószövetség felől nem megérthető. Az ószövetségi írások és próféciák értékelődtek át Jézus által, de ha valaki ezt az átértékelést nem fogadja el, akkor Jézus sem fog illeszkedni hozzá.
Még ha Jézus nem is a Messiás, nála jobb jelöltjük sosem volt. És szerintem nem is lesz, mivel a fentebbi követelményrendszer gyakorlatilag teljesíthetetlen. Nem lesz olyan ember, aki mindezt meg fogja nekik csinálni úgy, ahogy várják.
Jézus a létező összes próféciát beteljesitette.
Erre maga a nemzettség táblázat is bizonyiték, bizonyitja, hogy Józsefék, Dávid házából valók voltak. Még világi filmekben is hallani amikor kérdezik honnan valók, és a válasz: Dávid Házából.
A Jesája irásai szerint pedig ha a teljes fejezetet vesszük, összhangba a teljes Bibliával, Nem csak a test szerinti Izraelitákra vonatkozik.
Ábarahámnak igérte:(1Mózes 18:18) 18 Elvégre nagy és hatalmas nemzet származik majd Ábrahámtól, és általa nyer áldást a föld összes nemzete.
Jesája, megemliti, hogy Isten népe a nevét hordozta, tudták a környező népek, ki az Istenük. S ezt a jövőt illetően is igy lesz majd.
(Ézsaiás 43:7) 7 mindenkit, aki a nevemet viseli, és akit dicsőségemre teremtettem, akit megformáltam és megalkottam.«
Jézus nem véletlen hangsúlyozta Isten nevét, és annak megszentelését.
A "szentély", vagy a Templom felépitése pedig az imádattal kapcsolatos.
Az az a valódi igazi imádat helyreállitásáról van szó, nem egy épület felépitéséről.
A Jézussal kapcsolatos messiási próféciákat a keresztény írástudók állították össze, kiragadott ószövetségi igehelyekből, amik többször nem is a messiási korról szólnak. Pl. a (Jn 19,36) a páskabárány csontjának megtöresét messiási próféciaként értelmezi. Az eredeti szövegkörnyezetben (2Móz 12,43-51) azonban egy szó sincs a messiásról. Az nem is messiási prófécia, csak a keresztény írástudó értelmezte úgy!
A zsidó próféta jövendölése szerint ha a messiás eljön, akkor királyként fog uralkodni, bölcsként cselekszik, és megszabadítja Izraelt (Jer 23,5-6). Jézus ebből csak a másodikat teljesítette, mert nem uralkodott királyként, sőt visszautasította azt, hogy királlyá tegyék (Jn 6,15), és Izraelt sem szabadította meg. Feltehetőlen az ellentmondás feloldására a kereszténység kitalálta a messiás visszatéresét, második eljöveteletet (Jel 19,11-16), amikor a be nem teljesített prófécia majd teljesedik.
Ez az érv azonban ott bukik, hogy a zsidó próféták a Messiás egyszeri eljövetelét jövendölték, amikor be is teljesíti majd az ígéreketet.
Szóval Jézus beteljesített bizonyos próféciákat, másokat meg nem. És vannak olyanok, amik nem is próféciák, amiket csak annak értelmeztek, de nem azok.
Ez alapján kétséges, hogy Jézus lett volna a messiás...
#8
Kepzeld magad egy i.sz. 27 körül élő zsidó helyébe, akinek a szombati istentiszteleten felolvassák a következő szakaszt, Jeremiás próféta könyvéből:
"Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban. Az ő napjaiban megszabadul Júda, és biztonságban él Izrael. Ez lesz a neve, amelyen szólítják: „Az Úr, a mi igazságunk.” (23,5-7)
Izrael abban az időben római uralom alatt állt, tehát a zsidók joggal várták, hogy az eljövendő messiás, majd felszabadítja őket. Erre megjelent Jézus, akit Messiásnak hittek, és nem állt szándékában Izraelt felszabadítani, a királlyá tevést sem fogadta el, hanem az volt a filozófiája, hogy az ő országa nem ebből a világból van.
Ez nagyon szép beszéd, csakhogy ellentétben van Jeremiás jövendölésével ahol az van, hogy az Isten által támasztott Felkent majd királyként uralkodik, és megszabadítja a zsidókat. Ezek nem teljesedtek Jézus esetében, a keresztény teologizálás meg, ami valahogy megpróbálja beteljesítteti a próféciát, erőltetett.
Tehát a Júdaizmus joggal vitatja Jézus messiási mivoltát. És ez csak egy példa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!