Tulajdonképp mi olyan jó a mennyországban?

Mondják hogy ott majd örök boldogságban élhet az ember, de mégis mi az hogy örök boldogság? Hisz ahány ember, annyi féle dologtól lehet boldog valaki.

Teszem azt, valakinek a családjával töltött idő jelenti a boldogságot. De mi van ha emberünk a mennybe jut, de a párja vagy a gyerekei pedig a pokolba? Ez alapján akkor az ő sorsa örök szenvedés lenne a mennyben?

Vagy ha valaki az autók szerelmese, és a vezetés, a sebesség teszi boldoggá? A túlvilágon bármikor szabadon száguldozhat az ember, ha olyanja van?

Vagy ezt valami olyasmi állapotként kell elképzelni, mintha mindenki be lenne drogozva? Már elnézést a szerencsétlen szóhasználatért. De hogy mindenki csak úgy ok nélküli boldogságban létezik majd, mert muszáj hogy boldog legyen?

Egyszerűen nem bírom elképzelni hogy lehet egy ilyen végtelen boldog állapotnak realitása.