Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » A vallás és a tudomány szerint...

A vallás és a tudomány szerint az Univerzum kezdete előtt abszolút semmi sem volt, vagy az univerzum keletkezésének előfeltételei és (az előfeltételek előfeltételei a végtelenségig) megvoltak?

Figyelt kérdés
Létezett-e nem-létezés? Vagy létezés mindig is volt, csak másként nyilvánult meg.

2019. okt. 28. 17:17
 1/6 anonim ***** válasza:
Keresztényként az a válasz, hogy semmi nem létezik, mert fizikai világ ha nem is volt, de metafizikai igen, Isten maga pedig létezett ekkor is. Isten maga hívta életre a tapasztalható (tehát fizikai) világot.
2019. okt. 28. 18:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
32%
A tudomány szerint pedig valamiből (értsd: nem a semmiből) keletkezett a világunk, de egyelőre nem tudjuk, hogy ez mi volt.
2019. okt. 29. 00:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
4%

"az univerzum keletkezésének előfeltételei és (az előfeltételek előfeltételei a végtelenségig) megvoltak?"

Így van. Az információ Istenben szintén időn felüli, azaz örök. Ez pedig a feltételes lét egyik feltétele.


"A tudomány szerint pedig valamiből (értsd: nem a semmiből) keletkezett a világunk"

Ez persze nem igaz, csak belátták, h paradoxont tanítottak (hála a kreacionistáknak, a materialisták mindig kénytelenek változtatni, mert rámutatunk a marhaságaikra. Ha nem lennének kreósok, még mindig a majomból származtatnának.) Materialisták ezt tanítják: semmiből a semmi által lett a valami, ami ugyebár nagy marhaság. Így jár, aki eleve kizárja a szellemi valóságot. Sosem jut el az igazságra, csak a paradoxonokban körözget.

2019. okt. 29. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
74%

Nagy általánosságban a természettudomány csak olyan teóriákat, gondolatokat vizsgálhat, amelynek van megfigyelhető alapja, empirikusan bizonyítható.

Az ilyen jellegű területekre, ami a kérdésben szerepel, a filozófia tévedhet, de azt is köti a természettudomány által meghozott axióma és paradigma rendszer és ha a természettudomány kijelenti valamiről, hogy - nem tudjuk -, akkor ott a filozófia számára sem teremhet sok babér.

Vannak persze kivételek, ilyen jellegű mondjuk a Goldbach sejtés:

[link]

Ez például valószínűleg igaz, de bizonyítatlan mindmáig, így nem következik belőle semmi, legfeljebb egy kutatási, bizonyítási irányt jelöl ki azoknak, akik elméleti matematikával szeretnének foglalkozni, nincs komolyabb jelentősége, csak ugye példának megfelel bizonyítatlan feltevésre, vagy sejtésre a tudomány részéről is.

Hasonló lehet az idegen életformák keresése például, amelynek szintén filozófiai alapjai vannak - egyedül vagyunk e az Univerzumban, vagy sem -, bár a Fermi paradoxon szerint ez elég kétséges, de mindenesetre eszközökkel, módszerekkel ez a kérdés esetleg megválaszolható, ezért van értelme vele foglalkozni, ellentétben az olyanokkal, amire sem módszer, sem eszköz nem létezik.

2019. okt. 29. 08:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
54%

Ha tisztában vagy azzal, hogy jövőt jósolni, ismeretlent tudni nem lehet (mert akkor nem ismeretlen), akkor azzal is tisztában vagy, hogy kérdésedre csak megalapozatlan vélemények lehetségesek, válasz nem.

Egyébként sem a vallás, sem a tudomány nem állít olyant, amit te a kérdésben.

A Goldbach sejtést fölösleges ide keverni, semmi köze ehhez átvitt értelemben se. Hogy semmire se lehet használni, az pedig annyira igaz, mint amennyire igazként meg lehet mondani, mi lesz 1000 év múlva.

2019. okt. 29. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

Sokféle vallás van, és sokféle tudományos világkép. Ezek ráadásul időben változnak is.


A különböző vallások univerzum felfogása nagyon eltér egymástól. A hindu világtojások sorozata, a katolikus keresztények egyszerteremtése folyamatos kontrollal, a mormon keresztények sorozatos és permanenes teremtés-elgondolása, a kálvinista keresztények predesztinált (determinisztikus) világa mind teljesen különböző megközelítés.


A tudományban is egészen más a Newton-Einstein-i determinisztikus világkép (ami a protestáns Paul Tillich istenképével összeegyeztethető), és a koppenhágai (Nils Bohr nevével fémjelezhető) sztochasztikus világkép (ami esetén a protestáns Istennek nem is marad hely). A mormon istenkép viszont mindkét tudományos univerzum- képpel összeegyeztethető, csak éppen a történelmi kereszténység dogmatikájával nem.


Már abban sincs egyetértés, hogy volt-e kezdete az Univerzumnak, mit jelent a teremtés, mi a definíciója Istennek, van-e változás...

2019. nov. 1. 01:34
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!