Honnan veszik az adventisták és a Jehova tanúi hogy a Jel 17-ben szereplő parázna asszony a hamis vallást jelképzei?

1. A Jelenések könyve műfaji szempontból apokalipszis. Ezek az apokalipszisek azonban mindig ugyanazokkal a sajátosságokkal bírnak. Ha elolvasol más - Biblián kívüli - apokalipszist, feltűnő lesz a hasonlóság. Ezek az apokalipszisek azonban, amikor a történelmet vázolják szimbolikus látomásokban nem egy esetben korabeli eseményekre utalnak: Pl Márk 13-ban a zsidó háború és előzményei, vagy Dániel könyve, amely a hellenisztikus korszakra, és az i.e. 167-164-es makkabeus felkelésre céloz többször is. Hogy a Jelenések könyvében is korabeli eseményekről van szó, az már már a bevezetésből is kitűnik a (Jel 1,1)-ből:

"Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak MINDAZT, aminek HAMAROSAN meg kell történnie,"

Vagyis nem a tavoli jövőről van benne szó. János látomásai a könyv írása idején hamarosan beteljesednek, az meg nem lehet évszázadokkal később.

2. Az "Úr napja" kifejezés valóban úgy tűnik, hogy elsőre a végidőre vonatkozik, ám ez nem így van. A Brátán blog hozta le még annak idején, hogy az őskeresztény irodalom hátterén (Jel 1,10) versében a vasárnapról van szó. Antiochiai Szent Ignác egyik levele majdnem akkor íródik, mint a Jelenések könyve, és ott ugyanaz a görög kifejezés van, mint (Jel 1,10)-ben - amit ott a hét első napjára alkalmaz az őskeresztény püspök. Tehát János a történelmi háttéren keresztül csak arról ír, hogy a látomásait vasárnap kapta.

3. Már mondtam, hogy abban az időben Róma gúnyneve Babilon volt. Lásd itt Wikipédia cikkét:

"számos 1. századi és korábbi pogány, illetve zsidó iratot hoztak fel például, ahol Rómát Babilonnal azonosították.[5]"

Forrás: [link]

A gúnynév itt fedőnév is volt, hiszen az üzenetet kódolni kellett. Rómát nem lehetett egy ilyen írásban csak úgy megnevezni. Viszont a címzettek tudták, hogy a szövegben Babilon magát Rómát jelképezi.

Összességében tehát ha félretesszük az egyéni értelmezést, és a Jelenések könyvének műfaját, és történelmi hátterét nézzük, akkor minden arra utal, hogy ez az apokaliptikus könyv korabeli esemésenyekről szól, amelyben a kereszténység akkori ellensége Róma az egyik főszereplő.

"S ez itt nem egy szakma, hanem életforma, amit Isten vár el az emberektől. Jézus nem szakmát hozott létre."

Ezzel a kijelentéseddel csak az a probléma, hogy a Biblia mára kihalt nyelveken, kihalt műfajokban íródott, egy adott történelmi korszakban, amik mind befolyásolják a szöveg értelmezését. Akik megfelelő felkészültség nélkül nyúlnak a szöveghez, azok félreértik, és másokat is félrevezetnek. Az ugyanis nem exegézi, hogy ugrálsz jobbra-balra a szövegben, és halmozod a neked tetsző idézeteket. A történelem során a Bibliát mindig értelmiségiek gondozták. Az LXX fordítói sem átlagos műveltséggel rendelkezők voltak, hanem zsidó tudósok, akik jártasak voltak a görög nyelvben.

Jehova tanúi nem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy a szöveget magyarázzák, hiszen nincsenek ismereteik. Azt hazudták az egyik kisfilmjükben, hogy a fordításukat bibliatudósok készítették, ez azonban hazugság, hiszen a Társulat vezetőinek nincs tudományos fokozata.