Az keresztény Isten miért jó, ha parancsba adja mások (köztük gyerekek) meggyilkolásár? Többi lenn.

"keresztény Isten"

Érdekes, hogy a judaizmus oktatása szerinti életet is keresztényként azonositod. Pedig nem ugyan az. Amikor Jehova szövetséget kötött Ábrahámmal, és a leszármazottjaival, akkor még a megváltás nem történt meg.

Ezért, hogy Jehova az igéretét, hogy Ábrahám leszármazási vonalán születik a messiás, óvnia kellett. Talán nem tudod, de Sátán a Földet, és azon belül az országokat, szétosztotta a démon fejedelmei között. Ezért az Isten választott népe veszélyben volt, amikor Sátán ezt a vérvonalat más országok felhasználásával, megakarta hiúsitani.

A másik amiért némely nemzetek büntetést kaptak, mert túl messzire mentek a szokásaikat illetően, s ezekben vallásos szokások horrorisztikus megnyilvánulása is jelen volt. Ezt nem tűrhette sokáig.

A megváltás után változott a helyzet, hiszen onnantól türelmi időt kapnak az emberek, bárhol éljenek is. Lehetőségük van változtatni, ha felismerik, hogy helytelenül éltek. És csatlakozhatnak Isten népéhez.

A keresztény isten nem jó. Rossznak se nevezném, inkább hisztis 6 évesnek, akit nem szeretnek a szülei.

Istenre viszont a jó, mint szó, szinte káromlás az igazi végtelenségéhez képest.

A hívők ilyeneken nem szoktak ilyeneken gondolkodni (ez a folyamat alapból ismeretlen a számára.

A hívő hisz.

Hisz abban, hogy Isten jó.

Ezért Isten szadista jellemvonásait is igyekeznek megindokolni. Végső soron arra jutnak, hogy mindegy, mert Isten helyesen cselekedetett, amikor meggyilkotatta azokat a gyerekeket, hiszen ő nem téved. És a hívők így meg is nyugszanak. Legalábbis a fundik.

A normálisabb hívők pedig különböző védekezéseket találnak ki.

- a legegyszerűbb az, ha nem foglalkoznak a témával. Lehet, hogy ismerik, csak nem gondolkoznak rajta.

- vagy felteszik, hogy az istennek igaza volt, ahogy az előző írta. Nyilván történt ott még valami, amit nem tudunk.

Kár, hogy egy végtelen isten végtelen féle megoldást választhat még a gyilkoláson kívül is.

- rosszabb, ha azt mondják, hogy az istennek joga volt ehhez (mivel ő teremtett). Ez ugye az erőszak joga.

Ráadásul előre tudta ezt, tehát simán csinálhatott volna bármi jobbat helyette. Nem is kellett volna őket megteremtenie pl.

De ha mégis megteremtette: lehet, hogy csak azért, hogy a hatalmát bemutassa a népnek?

Így? Ilyen módszerrel?

Nem ám úgy, hogy Kánaánt teremt...

- stb. stb. Egy hívő rendkívül találékony, ha ilyeneket kell magyaráznia.

CSAK arra nem képes, hogy beismerje: ez bizony hiba volt!

Rengeteg félreértés, helytelen magyarázat és fölösleges vita származik abból, hogy a hívők (és a „nem hívők” is) Istent úgy képzelik el mintha egy személy, egy valaki lenne.

Szerintem közelebb állunk a valósághoz, ha Istent úgy képzeljük el mintha egy ihlet lenne, az Eredeti Ihlet, minden létnek Oka és Kezdete, Forrása, a vezérlő Alapelv mindenben. Az Ihletre ugyanis a közlés, a növekvés az osztódás a fejlődés jellemző.

Isten nem teremtett semmit, Isten mindenné fejlődött, osztódott.

Mi, és velünk együtt minden más létező Istennek nem teremtményei vagyunk, hanem fejleményei, mint ahogy a fa levelei sem teremtményei a fának, hanem fejleményei. Az élet a fa leveleiben ugyanaz mint ami a gyökereiben, a törzsében.

Így ábrázolva Isten mindenhatósága azonnal érthetővé válik hiszen a vezérlő Alapelv (élet) révén mindenre kihat és folyton jelen van mindenütt.

A „könyörületes úr isten aki ismét bosszúállást parancsol Mózesnek”, nem létezik, Isten nem egy személy, nem egy valaki, Isten egy valakinél, egy személynél minden tekintetben végtelenszer több, nagyobb, bölcsebb, hatalmasabb, stb., de válhat nekünk személyessé Mint ahogy Názáreti Jézusnak személyessé vált, aki Őt Mennyei Atyának nevezte és úgy is szólította, tudva hogy saját isteni kilétével van dolga.

"Istent úgy képzelik el mintha egy személy, egy valaki lenne."

Isten csak és kizárólag személy lehet. Persze nem csak egy felhőkön üldögélő szakállas bácsika...

amiről te írsz, az egy élettelen természeti erő.

Sziasztok!

Teljesen egyetértek a kérdező feltevésével. Én személy szerint egyik felekezethez sem tartozom, de filozófiával és vallással is foglalkozom.

Én azt mondom, kérdező, ajándlok neked egy remek könyvet, ami rám hatalmas hatással volt:

Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel

Kérdésre visszatérve, szerintem az egész keresztény hit egy ellentmondás. Lepontozhatnak, de ez egy vélemény.

Eleve gondoljunk bele a sátános dolgokba, már-már nevetséges ellentmondás, hogy egy mindenható isten teremt magának egy ellenséget, akivel utána hadakozik, és a sátán el is hiszi, hogy legyőzheti a mindenható Istent, aki mivel mindenható, nem igazán értem, hogyan lehet a képben a sátán, mert ha Isten nem szeretné őt, akkor nem létezne.

Viszont ha filozofikusan gondolunk bele, az ellentétek világában élünk, ahol a jót csak úgy tapasztalhatjuk meg, hogy a rossz is létezik.

Én úgy látom a keresztényeket (a többséget, tisztelet a kivételnek), hogy ők maguk se értik, miben hisznek.

Elkezdek velük egy békés érvelést, melyben ő a vallást, én a filozófiai gondolkodást képviselem, és mikor csapdába csalom az érveléssel, felugrik az asztal mellől és fenyegetve int, hogy Isten így meg úgy megbüntet, meg ilyenek.

Van egy evangélikus lelkésznek készülő haverom. A következő volt a beszélgetésünk egy részlete:

Én: -Annyira elítéled a diktatúrákat, de közben a ti Isten-hitetek is ugyanolyan diktatúra. Megteremti Isten az embert azért, hogy őt dicsőítse, ti meg megalázkodtok alatta.

Ő: -Csakhogy Isten felettünk áll, és te semekkora vagy hozzá képest.

Én: -Pont most bizonyítottad be, hogy egy diktátort dicsőítetek. Ez, amit mondasz, ellentmondás azzal, hogy Isten jóságos.

Ő: -Jóságos, mert a fiát adta értünk.

Na és ez itt a másik, ami nekem nevetséges. Egy mindenható isten, aki idő, tér is minden fizikai dimenzió felett áll, eljátszik egy színjátékot egy bolygón, hogy odaküldi a fiát, és utána lesz megváltva az emberiség.

Mellesleg az eredendő bűn tana azt eredményezi, hogy az ember ártatlanul van bűnösnek vallva.

A másik meg a zsidók kiválasztottsága (Jézus előtt). Isten kiválaszt magának egy kedvenc népet, de ezzel vége a "kozmikus demokráciának", ez igazságtalanság. Ettől az adott nép felsőbbrendűnek érzi magát, és kialakul a sovinizmus, és máris a vallásháborúknál tartunk.

Érdekes témák, szívesen beszélgetek azzal, akit érdekel.

Nem érdekel senkit a vitád.

Olyan hívő nincs, aki rossznak tartja az istenét - kivéve esetleg egy különösen durva sorscsapás után.