Miért KELL tisztelni a vallást?

Hát persze öreg, ha te mondod, akkor biztos így van, Úgy fest, hogy a gyakorin te vagy az ész.

A csúnya gonosz sámánok, én meg még botor módra bedőltem a mesének... Taníts még!

@ "Miért KELL tisztelni a vallást?"

Tisztelni az értéket szokás. Ne tiszteld, ha egyikbe sem találsz semmi értéket. Mondjuk én is csak nagyon nehezen tudlak tisztelni, mert amit itt írogatsz az elég nagy korlátoltságra vall.

@ "nem tudok tisztelettel tekinteni egy olyan hitre, amiben minden kitalált"

Én sem tisztelem különösebben azt, ami számomra hülyeségnek tűnik, de próbálom tisztelni azt az embert, aki úgymond hülyeséget hisz. Értelmes párbeszéd, s főleg a tévedés beláttatása aligha jöhet létre, ha valaki nem tiszteli a másikat.

@ "amiben kitalált dolgokat állítanak be egzaktnak"

Nyilván a vallásos nem gondolja kitaláltnak, hanem hisz valakinek, aki úgymond kinyilatkoztatásban részesült.

@ "azt sem, akinek erre szüksége van"

Vagyis az emberek döntő többségét. Te igazából egy ember ellenes vagy.

@ "A vallásokat az első intelligens gonosz vezetők találták ki."

Szerintem egy kicsit ostoba vagy és főleg rosszindulatú. A vallások próbáltak magyarázatot adni az élet értelmére, az más kérdés, hogy mennyire sikeresen.

@ "A vallások semmi jót nem adtak az emberiségnek. Az erkölcsnek evolúciós alapjai vannak,"

Ha létezik vallás és létezik evolúció, akkor a vallást, a vallásos igényt az evolúció hozta létre.

@ "Az, hogy másokkal tehát empatikusnak kell lennünk, nem a vallások találmánya, hanem egy természetes ösztön, amit az evolúció programozott belénk."

De ugye vannak mutánsok, akikbe kevesebb empátia szorult. Az ilyeneket kiszelektálja az evolúció, nehogy köztük légy.

@ "A vallások viszont számtalan rossz dolgot műveltek az emberekkel"

Lehetséges, de azért az ateisták is jócskán kitettek magukért.

@ "Olyan dologra vettek rá másokat, amiktől önmaguk sosem lettek volna képesek, viszont az istenek nevében elkövetni más más volt a helyzet."

Ja, pontosan, mint a kommunizmus csak az Isten helyett egy másik eszmére hivatkoztak. Vagy a fasiszták, akik meg az evolúcióra hivatkoztak.

@ "A vallások nélkül ma sokkal előrébb lennénk a technológiában."

Én nem vagyok meggyőződve róla, hogy a technológiai fejlődés erkölcsi fejlődés nélkül annyira jó lenne. És arról se, hogy a jelenlegi fene nagy liberális erkölcs és tudomány jó irányba viszi az emberiséget.

@ "Vallás nélkül lehet, 7-800 éve is tudtuk volna azt, amit most."

Lehet, akkor mára már meg is szűnt volna az emberiség. Én legalábbis nem adok 800 évet az emberiségnek, ha dolgok így mennek tovább.

@ "A vallásokra ma pedig semmi szükség nincs. Tudatlan, buta, illetve hiszékeny emberek olcsó játéka."

Marx azt mondta, hogy a vallás a nép ópiuma. Tudhatnád, hogy az ópium egyben fájdalom csillapító, akinek fájdalma van annak könnyebb ópiummal. Marx arra számított, hogy szocializmus és a kommunizmus akkora boldogságot és elégedettséget fog eredményezni, hogy az emberek leszoknak a kábítószer-vallásról, de addig szerinte is szükség van rá. Nos a kommunizmus sok jót nem hozott.

@ "Komolyabb emberek CSAK azért hisznek benne, mert beléjük nevelték. Én is azért megyek el a templomba a családommal az éjféli misére, mert hagyomány, de egyébként legszívesebben máshol lennék."

Most már mindent értek. Egy ostoba hiszékeny családba születtél. Nagy az evolúciós hátrányod, de ne add fel, talán elkerül a természetes szelekció.

Sohasem tisztelnék olyan embert, aki mások családját becsmérli ismeretlenül. Gerinctelenségre és nagy mértékű oktalanságra utal ez a cselekedet.

A hagyományok tisztelete, viszont elődeink tiszteletét jelenti.

A gyengébbek kedvéért:

Én egyáltalán nem gondolom, hogy a kérdező családja ostoba és hiszékeny volna. Amit írtam, irónikusan írtam, a saját szavait fordítva ellene. Aki a saját családját se tudja tisztelni, ott nagy baj van.

Senki nem kérte, hogy tiszteld a vallást. A hitet sem kell tisztelni. Tovább megyek: semmit nem kell tisztelned.

A vallásszabadság annyit jelent, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja (ugye a jogszabályok megtartása mellett) a vallását. Én ezzel úgy vagyok, hogy mindenki abban hisz, amiben akar.

Az én hitem lényege a következő: nincs minden kétséget kizáró bizonyíték sem a felsőbb hatalom létezéséről, sem a nem létezéséről. Ezért a vakbuzgó vallásosságot is vakságnak tartom, meg a megkérdőjelezhetetlen istentagadást is vakságnak tartom. Mert mindkét irány annyira radikális, hogy a racionalitást teljesen kizárja.

Az olyan sufnitörténész magyarázatokról pedig, amik arról szólnak, hogy milyen szörnyű emberek milyen aljas célokkal hoztak létre vallásokat, hát... Nézd, olyan elméletet nagyon könnyű gyártani és elhinni, ami a saját igazamat támasztja alá. És egyúttal éppolyan irracionális ez is, mint a vak hit.

Nekem az egész családom ateista. Én is, a szónak abban az értelmében, hogy sokkal valószínűbbnek tartom, hogy nincs isten. De megmaradok a racionalitás talaján: nem jelentem ki, hogy márpedig nincs isten, mert nem tudom bizonyítani.

És akkor jöhet a személyeskedés is, hogy gyáva vagyok állást foglalni. Erről szó sincs. Egyszerűen arról van szó, hogy nem prédikálok olyanról, amit nem tudok bebizonyítani.

18/F

Nem a vallást, még csak nem is a vallásos embert kell tisztelni, hanem magadat.

Az olyan vallást, amit butaságnak tart valaki, azt képtelenség, hogy tisztelje, a hívőjét meg akkor pláne, de a vele való bánásmódban magadat minősíted.

Vegyük a kereszténységet.

Annak azért döbbenetes ereje van, képzeld el az ókorban, hogy amikor mindenhol tombolt az erőszak, rabszolgák voltak mindenfelé, akiket megaláztak, kényszerítettek és gyakran bántottak is, mellesleg a szórakozás a gladiátor, vagy az állatviadal volt, erre jön valaki, aki azt tanítja, hogy szeresd még az ellenséged is, aki rosszat tesz veled, azzal tegyél jót, szóval manapság is elképesztő ez a szemléletmód, de az akkori körülmények kontrasztjai között szinte teljesen átalakította az embereket.

Itt is az ember saját maga miatt teszi a jót az ellenségével, nem az miatt, hiszen nem is érdemli meg, az ember saját maga miatt jár úgy el, hogy kenyérrel felel a kőre, nem süllyed a másik színvonalára.

Nem vagyok vallásos, a keretrendszer humbugnak tartom, de az eszme lényege, a magja az csodálatra méltó és a Bibliát is szeretem olvasgatni, úgy is, mint történetek tárházát, vagy mint filozófiai jellegű művet, bár csupán egy rettenetesen régi könyvnek tartom, ahol réges régen élt emberek gondolatai sorakoznak, de van bölcsesség a kissé átlátszó, de mégis megindító szépséges példabeszédekben.

A morálhoz mindenki más-más úton jut el, van aki gyerekkorában a szüleitől, a nagymamától kapott intelmek hatására szocializálódik. aztán felnőtt fejjel folytathatja akár a világirodalom olvasásával és komoly etikáról, filozófiai művekről szóló elmélkedések összevetésével, de aki egyszerűbben egy régi valláson keresztül kapja, az sem alábbvaló, az is megbecsülendő.

Maguk a vallásos történetek egyáltalán nem fontosak, vagy az a kérdés, van e Isten, vagy a vallásban szereplő lények, hanem az adja meg a hátterét, vagy az értékét az adott hitnek, hogy milyenné válnak tőle a benne hívők, hogy békés, csendes, szelíd jó ember lesz tőle valaki, vagy erőszakos, kötekedő, ne adj Isten, esetleg vérengző fenevad.

Sokáig magam is eléggé elleneztem a vallásokat, de nemigen van az emberek többsége olyan erkölcsi és szellemi színvonalon, hogy le lehessen mondani róla, ezért szükség van rá, ha pedig ez így van, akkor a vallás mégiscsak megérdemel némi tiszteletet is.