A iszlám vallás szerint Salamon király az iszlám prófétája volt?

Az iszlám, a kereszténység és a zsidó vallás egymásra épülő vallások.

A kereszténység elismeri és -némi változtatás mellett- magénak vallja a zsidó Bibliát, és a zsidó vallás pátriárkáit és prófétáit.

Az iszlám ugyanígy tesz mind a zsidó, mind a keresztény hit prófétáival, pátriárkáival, nagy alakjaival, tehát Ábrahámmal, Mózessel, Noéval, Dáviddal, Salamonnal, vagy Jézussal, Szűz Máriával.

Ezek testvér vallások, csak az emberi korlátoltság és a politikai érdekek tüntetik fel őket egymás ellenségeiként a témában laikus emberek számára...

Igen, a Korán több verse is megerősíti.

(Az iszlámban a zsidó, a keresztény és más igaz vallások prófétái is ugyanazt hirdették.)

" “Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!” (1Móz 20,7)"

Ez a 2Mózes 20.7-ben van.

Az Encyclopaedia Judaica azt írja, hogy „azért kerülték a JHVH név kiejtését . . . , mert félreértették a harmadik parancsolatot”. Tehát tévesen magyarázták Isten parancsát, mely szerint tilos volt helytelenül használni az isteni nevet, és így született a babona.

A bizonyítékok arra mutatnak, hogy az i. sz. első és második században a zsidók körében szárnyra kapott egy babona Isten nevének használatát illetően. /Misna/

Honnan eredt ez a tiltás? Némelyek azt állítják, hogy a zsidók túl szentnek tartották Isten nevét ahhoz, hogy tökéletlen emberek kimondják. Végül aztán már a név leírásától is vonakodtak. Egy forrásmű szerint a félelem oka az amiatt való aggódás volt, hogy a nevet tartalmazó papírt később netán kidobják a szemétre, így megszentségtelenítik az isteni nevet.

A szöveg nem Isten nevének ’felvevését’ vagy kiejtését tiltja meg.

Koehler és Baumgartner-féle héber lexikon arról a héber kifejezésről, amelyből a „hiába” szót (héberül: lás·sávʹʼ) fordították: „egy nevet indokolatlanul megnevezni . . . visszaélni egy névvel”!

Ez a parancs tehát nem Isten nevének a használatát, hanem az azzal való visszaélést tiltja meg.

Ha Isten túl szentnek tekintené a nevét ahhoz, hogy az emberek kiejtsék, az lenne legelőször is az ésszerű, ha fel sem tárja azt előttük.

(Ézsaiás 12:4) . . .„Adjatok hálát Jehovának! Hívjátok segítségül a nevét. Ismertessétek meg cselekedeteit a népek között. Emlegessétek, hogy felmagasztaltatott a neve.

(Mikeás 4:5) 5 Mert minden nép a maga istenének nevében jár, mi pedig Jehovának, a mi Istenünknek nevében járunk időtlen időkig, sőt örökké.

(Malakiás 3:16) 16 Akkor a Jehovát félők beszélgettek egymással, mindegyik a maga társával; Jehova pedig figyelt és hallgatta őket. És emlékkönyvet kezdtek írni őelőtte azokról, akik félik Jehovát, és azokról, akik gondolnak az ő nevére.

(Zsoltárok 79:6)  6 Ontsd ki dühödet a nemzetekre, melyek nem ismernek téged, És a királyságokra, melyek nem hívják segítségül nevedet.

(Zsoltárok 104:35–105:1) . . .Dicsérjétek Jahot! 105 Adjatok hálát Jehovának, hívjátok segítségül a nevét!. . .

(Példabeszédek 18:10) 10 Erős torony Jehova neve. Oda fut az igaz, és védelmet talál.