Hogyan álljunk a Bibliához? Isten tűpontos, tévedhetetlen szava? Vagy található benne Isteni isteni ihletettség, de sok emberiből kell kihámoznunk azt? Esetleg egyáltalán nem lehet Isten szent könyve?

Amúgy azt is írja a Biblia a 2Kor 4:4-5-ben hogy "Ha pedig nem elég világos a mi evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek. Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg az Isten képmásának, Krisztusnak dicsőségéről szóló evangélium világosságát."

Vagyis maga a Biblia azt írja, hogy élet-halál kérdés, hogy valaki hisz-e a Bibliában, mint evangéliumban (= jó hír), és megérti-e, vagy sem. Mégpedig a jó hír elsősorban az emberré vált Istenről, Krisztusról szól, és az ő dicsőséges életéről és dicsőséges haláláról, majd feltámadásáról a halálból. Ezt el lehet fogadni óriási teológiai ismeretek és Bibliatudás nélkül is, persze van előnye a komoly Bibliatudásnak is, de ha Isten nem ad hitet, értelmet és nyitott szívet, akkor a nagy teológiai tudás is kevés az üdvösséghez.

üdv

Stefán

No igen, de hitet csak Isten adhat, úgyhogy a kör bezárul...

Én vállalom, hogy agnosztikus vagyok, szeretnék hinni, de a magam erejéből, a kialakult gondolkodásommal képtelen vagyok rá.

Abból, hogy csak Isten ad hitet, nekem egyébként két dolog következik (ha figyelmen kívül hagyjuk azokat a lehetőségeket, hogy nincs Isten, vagy hogy teljesen más, mint a Biblia Istene):

1. Isten eleve csak a kevés kiválasztottat akarja üdvözíteni, vagy:

2. Akinek hitet ad, azt a hit által akarja üdvözíteni, akinek nem ad, azt más úton.

Őszintén szólva nekem a 2. lehetőség a szimpatikusabb...