Tanúk! Szerintetek melyek Magyarországon a legelterjedtebb, legnépszerűbb hamis vallások, melyek Sátán eszközei?

Mit gondolsz?

Jézus soha nem tanította azt, hogy az embereknek halhatatlan lelkük van, de a halottak feltámadásáról gyakran beszélt (Lukács 14:13, 14; János 5:25–29; 11:25). Miért mondta Jézus azt, hogy a halottak feltámadnak, ha úgy gondolta, hogy a lelkük nem halt meg?

Jézus azt sem tanította, hogy Isten kegyetlenül kínozza a gonoszokat örökké. Ehelyett ezt mondta: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (János 3:16, Kat.). Miért utalt Jézus arra, hogy akik nem hisznek benne, azok meg fognak halni? Ha valóban arra gondolt, hogy a tüzes pokol kínját elszenvedve fognak örökké élni, akkor nem azt mondta volna?

Az a tantétel, miszerint a pokol a gyötrelem helye, nem a Biblián alapul. Ehelyett ez egy keresztény tanításként feltüntetett pogány hitnézet. Nem, Isten nem kínozza a pokolban az embereket örökké. Milyen hatással lehet az Istennel kapcsolatos érzéseidre az, ha megismered az igazságot a pokolról?

A POKOL TÖRTÉNETE RÖVIDEN

POGÁNY HITNÉZETEKBEN GYÖKEREZIK: Az ősi egyiptomiak hittek egy tüzes pokol létezésében. Egy könyv, az Amduat, melynek megírását i. e. 1375-re teszik, beszél azokról, akiket „fejjel lefelé levetnek a tüzes gödrökbe; és . . . nem fognak megszabadulni onnan, és . . . nem tudnak kimenekülni a lángok közül.” Egy görög filozófus, Plutarkhosz (i. sz. körülbelül 46–120) írt az alvilágban levőkről: „Jajveszékelve kiáltoztak, miközben félelmetes kínzásnak és megalázó, gyötrelmes büntetésnek vetették őket alá.”

MEGFERTŐZI A JUDAIZMUST: Josephus történetíró (i. sz. 37– körülbelül 100) beszámolt róla, hogy egy zsidó szekta tagjai, az esszénusok hittek abban, hogy „a lélek . . . halhatatlan, s örökké él”. Továbbá ezt is írta: „A görög filozófusok véleményével egyezően azt állítják, hogy . . . a gonoszok sötét és jéghideg barlangba kerülnek, örök szenvedésre.”

MEGHONOSODIK A „KERESZTÉNYSÉGEN” BELÜL: Egy apokrif könyv, mely az i. sz. második században íródott, a Péter apokalipszise ezt mondja a gonoszokról: „Kiolthatatlan tűz van fenntartva számukra.” Ezt is kijelenti: „Ezrail, a harag angyala férfiakat és nőket hoz, akiknek a fél teste ég, és beveti őket a sötétség helyére, az emberek poklába, és egy szellem, a harag szelleme bünteti őket.” Ugyanebben a korban élt Antiochiai Theophilosz, egy író, aki a görög prófétanőt, Szibillát idézi. A prófétanő megjósolta, hogy a gonoszok meg lesznek büntetve: „Lángoló tűznek izzása közeleg hát rátok, és lobogó ragyogás emészt majd fel”. Theophilosz szerint „ez mind igaz, hasznos és helyes, úgyhogy minden embernek javára lehet”.

A KÖZÉPKORBAN A TÜZES POKOLLAL IGAZOLJÁK AZ ERŐSZAKOT: I. Mária, Anglia királynője (1553–1558), aki Véres Máriaként vált ismertté, mert közel 300 protestánst máglyán megégetett, állítólag ezt mondta: „Mivel az eretnekek lelkei ezután örökké a pokolban fognak égni, nincs helyénvalóbb, mint az, hogy utánozzam az isteni bosszút azáltal, hogy megégetem őket itt a földön.”

EGY MAI MEGHATÁROZÁS: Az utóbbi években néhány felekezet átdolgozta a pokolról szóló tantételét. Például az anglikán egyház tantételekkel foglalkozó bizottsága 1995-ben kijelentette: „A pokol nem örökkévaló kínszenvedést jelent, hanem az Istennel nyilvánvalóan és teljesen szembehelyezkedők végleges és visszafordíthatatlan választásának egyedüli lehetséges következményét: a teljes megsemmisülést.”

MI ’A TŰZ TAVA’?

A Jelenések 20:10 szerint az Ördögöt le fogják vetni ’a tűz tavába’, és ’kínoztatik éjjel és nappal örökkön örökké’ (Kár.). Ha az Ördögöt örökké kínoznák, Istennek életben kellene hagynia őt, de a Biblia azt írja, hogy Jézus ’meg fogja semmisíteni’ (Héberek 2:14, Kár.). A jelképes tüzes tó „a második halált” jelenti (Jelenések 21:8). Ez nem az a halál, melyet a Biblia először megemlít, vagyis nem az Ádám bűne miatti halál, melyből fel lehet támadni (1Korintusz 15:21, 22). Mivel a Biblia nem mondja azt, hogy ’a tűz tava’ kiadja magából azokat, akik benne vannak, ezért ’a második halálnak’ egy másfajta, egy visszafordíthatatlan halált kell jelentenie.

Milyen értelemben kínozzák örökké azokat, akik ’a tűz tavában’ vannak? Olykor a „kínozni” szó jelentheti azt, hogy ’fogva tartani’ valakit. Egy alkalommal, amikor Jézus szembeszállt a démonokkal, azok így kiáltottak: „Eljöttél, hogy idő előtt megkínozz bennünket [fogva tarts minket a mélységben]?” (Máté 8:29; Lukács 8:30, 31, Csia-fordítás). Így mindazok, akik a „tóban” vannak, elszenvedik az örök fogvatartás ’kínzását’, vagyis „a második halált”.

Nézd ennek semmi értelme, hogy szektád oldaláról másolsz oldalakon keresztül, erre senki sem kíváncsi. Ha az értelmes vitára is képtelen vagy, akkor felesleges folytatni, ezt a sok sz*rt senki se fogja elolvasni.

Én is megtehetném, hogy oldalakon keresztül, hozzád hasonlóan ész nélkül másolgatok, de annak értelme nem lenne. Az nem vita. Majd ha az őrtorony szervezettel akarok vitába szállni, akkor megteszem velük, bár nem túl meglepő módon kommentelni sehova se lehet náluk.

RachelWarner:

A 29-es választ neked írtam! Azt írod, hogy ha bármelyik csoport állítaná azt miszerint meg vannak említve, jövendölve a bibliában, egyiknek sem hinnéd el? Vagy csak szelektálsz? De ha nem hiszed el, miért? Vagy ha szerinted van olyan vallás, melyről ír a Biblia, melyik az és miért? Erről ugyanis nem írtál. A szkepticizmus önmagában nem egy erős érv, ha csak ez van.

Néhány kérdés, ami logikusan segít gondolkozni:

Van-e olyan, hogy Istennek tetsző imádat? Kétféle választ adhatsz erre, van vagy nincs. A Biblia szerint van, ezt nem lehet elvitatni. Akkor ezek szerint ebből az következik, hogy léteznie kell egy olyan földi szervezetnek, mely rendelkezik ezen imádattal, avagy legalábbis mindent elkövet, hogy ilyenné váljon a korábbi századok sötét vallásos szokásait elhagyva.

De kicsit másként feltéve a kérdést: minden vallás tetszik Istennek? Itt is csak két válasz lehetséges, igen vagy nem. A Biblia szerint NEM minden vallás elfogadható, sőt egyszerre, egy időben sohasem volt egynél több, melyet Isten helyeselt volna!

Logikusan következik a következő kérdés: hogyan állapíthatjuk meg, hogy melyik az igaz vallás? Erre kellenek bibliai válaszok, amennyiben a fentieket nézzük. Vannak is.

Kik Isten igaz imádói ma a földön? Nyilvánvalóan erre is kellenek igaz válaszok a Szentírásban.

Hogyan tudhatod meg, hogy mi a helyes módja Jehova imádatának? Nem kell az összes vallás tanításait tanulmányoznod és egybevetned. Elég, ha megtanulod, hogy mit tanít a Biblia az igaz imádatról. Ezt így szemléltethetnénk: Sok országban gondot okoz a pénzhamisítás. Ha az lenne a dolgod, hogy észrevedd a hamis pénzt, hogyan fognál hozzá? Megpróbálnád megjegyezni az összes különböző típusú hamisítványt? Biztosan nem. Hamarabb jutnál eredményre, ha a valódi pénzt tanulmányoznád. Ha már tudod, hogyan néz ki a valódi, felismered a hamisat is. Ugyanígy, ha meg tudjuk állapítani, hogy melyik az igaz vallás, akkor már felismerjük azt is, hogy mely vallások hamisak.

Fontos, hogy Jehovát a neki tetsző módon imádjuk. Sokan úgy hiszik, hogy minden vallás tetszik Istennek, de a Biblia nem ezt tanítja. Még az sem elég, hogy valaki kereszténynek vallja magát. Jézus kijelentette: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát.” Ha tehát szeretnénk elnyerni Isten tetszését, meg kell tanulnunk, hogy mit vár el tőlünk, és aszerint kell élnünk. Jézus azt mondta azokról, akik nem teszik Isten akaratát, hogy ’törvénytelenséget művelnek’ (Máté 7:21–23). A hamis pénzhez hasonlóan a hamis vallásnak sincs valódi értéke. Sőt, az ilyen vallás még káros is.

Ezért mondta Jézus, hogy „menjetek be a szűk kapun; mert széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; ellenben szűk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Máté 7:13, 14). Az igaz vallás örök élethez vezet.

44-es válaszoló! Most hogy bizonyítottam, hogy a pokol témájában (is) sok fordítói következetlenség miatt nagy a zűrzavar a fejekben, sőt alaposan félrevezetnek sok-sok embert, aki még akar hinni valamiben, most már nem érdekel az igazság? Az őszinte kutatás az igazság után nem így működik. Én is ismerem az ellenvéleményeket, hiszen a közhiedelemmel és a rossz nyelvekkel ellentétben a Tanúk is jól ismerik. Van bennem annyi alázat, hogy a másik oldal véleményét meghallgatom, elolvasom és nem minősítem Sz@rnak!

Ez mondjuk sok mindent elárul rólad és az "igazságaidról", amiért értelmetlenül harcolsz.

" Most hogy bizonyítottam...."

Semmit sem bizonyítottál, kimásoltál egy halom írást a szektád oldaláról. Ez így nem beszélgetés, nem vita, nincs semmi értelme.

Ti szeretitek meglehetősen sajátosan értelmezni a Bibliát, ahol örök szenvedésről és tűzről van szó, szerintetek az a tökéletes ellentét, a teljes megszűnést jelenti, ehhez sok dolgot nem lehet hozzáfűzni.

Mellébeszélsz és nem vagy őszinte! Tehát a te logikád szerint, ha a pontosság kedvéért kimásoltam a Tanúk oldaláról a bizonyítékokat, az nem bizonyítás. Miért is nem? Mert te mondod? Nagyon sokan, pl. a pártatlan tudósok pedig tudományosan, nyelvészetileg bizonyítják, hogy a szóban forgó szavak gyakran pontatlanul lettek fordítva és értelmezve, valamit nem következetes az a tanítás amelyik szó szerint veszi ezen szavakat!

Érdekes, éppen ti vádoljátok a Tanúkat azzal, hogy szó szerint értelmezik a bibliát, mégis éppen az ellenkezője bizonyosodik be? Bizony, gyakran azok vádolnak másokat akik maguk teszik azt! Hogy is szokták ezt mondani, az kiabál, akinek a háza ég?!

Mellesleg nem bizonyítottátok sem a pokol szó szerinti tanát, se azt hogy a Tanúk szekta lenne. Én megtettem, bizonyítottan, hogy egyik sem igaz. Tudom én, ez itt a baj.

#48

Én nem vádoltam azzal a jehovás szektádat, hogy szó szerint értelmezitek a Szentírást, hanem azt mondtam, hogy sajátosan.

De tessék, akkor itt a válaszom a korábbi hozzászólásokra, kíváncsi leszek. hogy elolvasod-e vagy sem. Gyanítom utóbbi, mert nektek tiltott olyat olvasni, ami nem jehovás teológia.

Mi a probléma?

A pokol létét, avagy örökké tartó voltát egyre többen tagadják. Többek között olyan "ál-keresztény" felekezetek, mint pl. az unitárius-univerzalista egyházak, a hetednapi adventisták, a Jehova tanúi, a christadelphianok, a mormonok, több New Age-es mozgalom, vagy a Magyarországon még kevésbé ismert Christian Science (Keresztény Tudomány) Egyháza, vagy a Religious Science (vallásos tudomány) Mozgalom. De egyre inkább beszüremkedik ez a tagadás a keresztény gyülekezetek hitvallásaiba is, egyre több protestáns evangelikál gyülekezet áll át erre a véleményre. Sőt, néhány katolikus között is megfogant az „üres pokol” lehetőségének félremagyarázása, félreértése, amellyel így az Egyház jó pár dogmájával összeütköznek.

Ha vallani akarjuk a pokol nemlétét, vagy annak csak ideig tartó folyamatát, akkor viszont tagadnunk kell Jézus Krisztus, illetve az egész Szentírás egészen egyértelmű kijelentéseit, vagy pedig egy homályos, önmagát kifejezni tudó mondanivalóvá kell devalválnunk ezeket. Tagadnunk kell a korai Egyházban tanúságot tevő Egyházatyákat is, vagy pedig a keresztény hitről való tudásunkat föléjük kell emelnünk, és őket egy sötétségben tapogatózó, oktalan, a keresztény hitben járatlan emberekké kell tennünk. Tagadnunk kell egyetemes zsinatok határozatait is, szembefordulva az akkori egész Egyház tudásával és véleményével. Mi marad, amire hallgathatnak a pokol tagadói? Mire alapozhatják tanításukat? Véleményem szerint egyedül a szofizmusra, „csak az ész kitalálására és önkényére” (Hittani Kongregáció „Recentiones episcoporum synodi”, 1979).

633 A halottak honát, ahova a meghalt Krisztus alászállt, az Írás alvilágnak, seolnak vagy hádésznak [Vö. Fil 2,10; ApCsel 2,24; Jel 1,18; Ef 4,9.] nevezi, mert akik ott vannak, meg vannak fosztva Isten látásától. [Vö. Zsolt 6,6; 88,11--13.] A Megváltóra várva ebben az állapotban voltak az összes megholtak, gonoszok és igazak egyaránt, [Vö. Zsolt 89,49; 1Sám 28,19; Ez 32,17--32.] ami nem azt jelenti, hogy azonos volt a sorsuk, miként Jézus az "Ábrahám kebelére" fogadott szegény Lázárról szóló példabeszédben megmutatta. [Vö. Lk 16,22--26.] „Az igazak lelkét, akik Ábrahám kebelén vártak az Üdvözítőt , a pokolraszálló Úr Krisztus kiszabadította”. [Római Katekizmus 1, 6, 3.] Jézus nem azért szállt alá a poklokra, hogy a kárhozottakat szabadítsa ki, [Vö. DS 587.] nem is azért, hogy a poklot, a kárhozat helyét megszüntesse, [Vö. DS 1011; 1077.] hanem hogy az igazakat szabadítsa ki, akik őelőtte éltek. [Vö. DS 485; Mt 27,52--53.]

1022 Az egyes emberek haláluktól kezdve megkapják örök fizetségüket halhatatlan lelkükben az életüket Krisztushoz mérő különítéletben, hogy tisztulás által [Vö. DS 856; 1304; 1820.] vagy közvetlenül bemenjen a mennyei boldogságra, [Vö. DS 857; 991; 1000--1001; 1305.] illetve közvetlenül örökre elkárhoztassa magát. [Vö. DS 858; 1002; 1306.]

1033 Csak akkor egyesülhetünk Istennel, ha szabadon választjuk azt, hogy szeretjük Őt. Istent pedig nem szerethetjük, ha ellene, a felebarátunk vagy önmagunk ellen súlyosan vétkezünk: „Aki nem szeret, az a halálban marad. Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos: azt pedig tudjátok, hogy a gyilkosnak nincs örök élete” (1Jn 3,15). A mi Urunk figyelmeztet bennünket arra, hogy el leszünk választva tőle, ha elmulasztunk segíteni a szegények és kicsinyek súlyos szükségében, akik az ő testvérei. [Vö. Mt 25,31--46.] Ha halálos bűnben halunk meg anélkül, hogy azt megbántuk vagy Isten irgalmas szeretetét befogadtuk volna, akkor -- saját szabad választásunk révén -- tőle örökre elválasztottak maradunk. Ezt az Isten és a szentek közösségéből való végleges önkizárás állapotát nevezzük „pokolnak”.

1034 Jézus gyakran beszél az „olthatatlan tüzű” „gehennáról”, [Vö. Mt 5,22.29; 13,42.50; Mk 9,43--48.] amely azoknak van fönntartva, akik életük végéig visszautasították a hitet és a megtérést, és ahol a lélek és a test együtt veszhet el. [Vö. Mt 10,28.] Jézus súlyos szavakkal hirdeti: „az Emberfia elküldi majd angyalait, azok összeszednek országában minden gonosztettet és gonosztevőt, és tüzes kemencébe vetik őket” (Mt 13,41--42), és Ő fogja kihirdetni a kárhoztató ítéletet: „Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre!” (Mt 25,41).

1035 Az Egyház tanítása állítja a pokol létét és örökkétartó voltát. Azok lelkei, akik halálos bűn állapotában halnak meg, a halál után azonnal a pokolba jutnak, ahol a pokol kínjait szenvedik, „az örök tüzet”.1 A pokol legsúlyosabb kínja az örök elszakítottság Istentől, akiben egyedül talál az ember életet és boldogságot, melyre teremtetett és amire vágyakozik.

1036 A Szentírás kijelentései és az Egyház tanítása a pokolról meghívás a felelősségre, mellyel az embernek örök sorsát szemmel tartva kell élnie a szabadságával. Ugyanakkor sürgető meghívás a megtérésre: „A szűk kapun lépjetek be! Tágas a kapu és széles az út, mely a kárhozatba visz, bizony sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu, és milyen keskeny az út, mely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt” (Mt 7,13--14):

„Mivel pedig nem tudjuk sem a napot, sem az órát, az Úr intelme szerint állandóan virrasztanunk kell, hogy amikor befejezzük földi életünk egyetlen futamát, beléphessünk vele a menyegzőre, az áldottak közé számláltassunk, és ne kelljen mint haszontalan és lusta szolgáknak az örök tűzre távoznunk, a külső sötétségre, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz.” [II. Vatikáni Zsinat: Lumen Gentium, 48.]

1037 Isten senkit nem rendel eleve arra, hogy a pokolba jusson; [Vö. DS 397; 1567.] ehhez ugyanis az Istentől való szándékos elfordulás (halálos bűn) és a mindvégig való megátalkodottság kell. Az Egyház az eucharisztikus liturgiában és hívei mindennapi imáiban kéri Isten irgalmát, aki „nem akarja, hogy valaki is elvesszen, hanem mindenkit bűnbánatra akar téríteni” (2Pt 3,9).

„Kérünk, Istenünk, fogadd megengesztelődve ezt az áldozati adományt tőlünk, szolgáidtól és házad egész népétől. Irányítsd a te békédben életünk napjait, ments meg minket az örök kárhozattól, és végy föl választottaid körébe.” [Missale Romanum, 1970, 450.]

1056 Az Egyház Krisztus példáját követve figyelmezteti a hívőket az örök halál szomorú és gyászos valóságára, [Vö. Sacra Congregatio pro Clericis: Directorium catechisticum generale, 69.] amit „pokolnak” is nevezünk.

1057 A pokol fő büntetése örökre elszakítottság Istentől, akiben az ember egyedül találhatja meg az életet és a boldogságot, amelyre teremtve lett, s amelyre vágyik.

1861 A halálos bűn, miként maga a szeretet is, az emberi szabadság radikális lehetősége. Magával hozza a szeretet elvesztését és a megszentelő kegyelemtől, azaz a kegyelmi állapottól való megfosztottságot. Ha a bűnbánat és Isten bocsánata nem orvosolja, kizár Isten országából és a pokol örök halálát okozza, mivel szabadságunknak hatalmában áll végső, visszavonhatatlan döntéseket hozni. Mindazonáltal -- jóllehet meg tudjuk ítélni, hogy egy cselekedet önmagában nézve halálos bűn-e --, a személy fölötti ítélkezést rá kell bíznunk Isten igazságosságára és irgalmára.

1864 "Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad" (Mt 12,32). [Vö. Mk 3,29; Lk 12,10.] Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget. [II. János Pál pápa: Dominum et vivificantem enciklika, 46.] Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.

[1] Vö. Quicumque hitvallás: DS 76; Konstantinápolyi Zsinat 543-ban: Anathematismi contra Origenem 7: DS 409; uaz 9: DS 411; IV. Lateráni Zsinat: 1. fejezet: De fide catholica: DS 801; II. Lyoni Zsinat: Professio Fidei Michaelis Palaeologi imperatoris: DS 858; XII. Benedek: Benedictus Deus konstitúció, DS 1002; Firenzei Zsinat 1442-ben: Decretum pro Iacobitis: DS 1351; Trienti Zsinat, 6. sessio: Decretum de iustificatione c. 25: DS 1575; VI. Pál pápa: Sollemnis Professio fidei, 12: AAS 60 (1968), 438.