Amikor lezárták a Bibliát a zsinaton, akkor honnan tudták, hogy nincs több sztori, amit bele lehetne tenni?

"Például nézd az apokrif iratokat. Csak némely katolikus bibliában vannak benne, amikor semmi helyük ott. Nézz utána."

>A katolikus teológiában deuterokanonikus könyveknek azokat az iratokat, és ott a helyük. Az ókor keresztényei azonban olvasták azokat a műveket, és szerepelnek a későbi kánonlistákon is.

Lutherék voltak azok, akik azokat a könyveket kivették a maguk kánonjából.

Szia,

Nem értem a dilemmádat. A Bibliába csak jól ismert mindenki által elfogadott írások kerültek bele.

Üdv. Péter

Szia,

Ez azért nem teljesen így történt. A kanonizáció folyamatát lezáró dátum vagy dokumentum sohasem azt jelzi, hogy addig a szent iratok nem voltak elismertek mint kanonikus iratok, hanem azt, hogy ez az elérhető biztos történelmi dátum, illetve bizonyító irodalmi emlék arról, hogy a kanonizáció folyamata ekkorra már lezárult, a kanonikus gyűjtemény együtt volt, és együttesen volt elismert mint Isten Igéje.

Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Ezért tekintik Athanasiusnak ezt a levelét az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentumaként.

Nyilván rengeteg irat keringett ekkor a keresztények közt, sok álirat és hamisítvány, ezért volt szükség meghatározni azt, hogy mi hiteles és mi nem az. Az apostolok ekkor már nem éltek és komoly gondot okozott az, hogy a nevükben mindenféle iratokat terjesztettek.

Üdv. Péter

Természetesen előkerülhetne egy ősrégi prófétai irat vagy valamelyik Lukács által forrásként használt ősevangélium (Lk 1,1-4), amelyek nem maradtak fenn, s bizonyára semmi nem lenne ezekben, amelyek ellentétesek lennének a kinyilatkoztatással.

A kánon pusztán csak azt jelenti, hogy ezek az iratok biztosan sugalmazottak és méltók arra, hogy istentiszteleteken is rendszeresen olvassák, de nem jelenti hogy minden más irat biztosan téves és káros. Isten bárkit inspirálhat mind a mai napig, le is írhatja, de írása semmiképp se lehet a kánoni szentírás része, mert azt már lezárták.

Nem lehet igazából lényeges az, amit a kérdésedben felvetettél, hogy kerülhetnek-e még elő ujjabb könyvek, vagy iratok.

Azért nem lényeges, mert Jézus tanításai megvannak a 4evangéliumokban. Ezekben felismerhető, megismerhető és érthető, hogy Jézus mit is akart, hogyan gondolkodott.

Tehát akár kerülhetnek is elő újabb dokumentumok, akár hitelesek is, de igazából ezek már csak akkor lehetnének hitelesek, ha a 4evangéliummal szinkronban vannak, Azoknak nem mondanának ellen.

Más kérdés az, hogy attól, hogy néhány általunk nem is ismert egyházi vezető lezártnak tartja a kinyilatkoztatásokat, attól még Isten nem zárta le azokat. A kinyilatkoztatások örökké fognak tartani, ma is tartanak, de az biztos, hogy azok Jézus tanításával nem kerülhetnek ellentétbe, mert az Isten nem "sugalmaz" egyszer valamiről, utána pedig annak az ellenkezőjéről.

"A magán-kinyilatkoztatás soha nem fog lezárulni! Nem is zárulhat le, mivel Isten szüntelenül munkálkodik! Még a hivatalos kinyilatkoztatások ideje sem zárulhat le! Persze, ezt nem így hívják a hivatal hatalmasai, hanem dogmafejlődésnek, újszerű értelmezésnek. Azért nincs bátorságuk nevén nevezni a dolgokat, mert akkor kénytelenek lennének beismerni, hogy nem mindig a hatalmasoknak van igazuk! Így aztán elérik azt, hogy állítani tudják: régen is igazuk volt, és most, mikor éppen az ellenkezőjét állítják, most is igazuk van! Csak egyetlen példa: A hierarchia, a pápával az élen, akkor is helyesen járt el, amikor elítélte az ateista kormányok egyházüldöző magatartását, és akkor is, amikor elítélte az egyházamhoz hű papok, keresztények magatartását. E történelmi tény a ti országotokban cáfolhatatlan!

Az említett író könyvét csakúgy, mint a HANG könyveit, rá kell tenni az evangéliumok mérlegére. Én soha nem kerülhetek ellentétbe Magammal!

Szeretlek benneteket, és megáldalak ERŐM és BÉKÉM LELKÉVEL!"

Jézus; A HANG - könyv 1405

#18

Igen, ez így van. Értelmesebb protestánsok azonban azt gondolom, nem használják az "apokrif" kifejezést azokra a könyvekre, hanem "deuterokanonikus"-nak nevezik őket, még ha nem is ismerik el őket sugalmazottnak.

Ha jól emlékszem, Luther is azt mondta, hogy szerinte azok nem sugalmazott könyvek, de hasznosak.

Apokrif pl. a Júdás evangéliuma, amely egy gnosztikus koholmány, és az semmire sem hasznos, mert hazugságot tartalmaz. Maximum vallástörténeti szempontból érdekes, ha valaki meg akar ismerkedni a gnózissal.