Amikor lezárták a Bibliát a zsinaton, akkor honnan tudták, hogy nincs több sztori, amit bele lehetne tenni?

Szia,

A bibliai kánon fokozatos növekedéssel lett teljessé. Amint egy új prófétai irat elkészült és általánosan ismertté lett, kanonizációja azonnal megtörtént az egyházban. A szó legtágabb bibliai értelmében az Újszövetség minden iratának is próféta a szerzője, illetve prófétai iratnak nevezhetjük valamennyit. (Lásd: II. Pt. 1:20-21) Néhány irat kivételt képez, amelyek iránt egyesek részéről kétely támadt, és így bizonyos időt vett igénybe kanonikusságuk megvizsgálása, illetve csak egy idő múlva történt meg annak az ellentmondás nélküli elismerése.

Az Újszövetség esetében az egyes iratok általános elterjedése, illetve ismertté válása is szükséges volt a kánon lezárulásához. Az újszövetségi iratok néhány évtized alatt keletkeztek, mégis bizonyos időt vett igénybe az újszövetségi kánon kialakulása. Nem azért történt ez, mert sokáig tartott a vita az egyes iratokról, hanem mivel a keresztény egyház már az I. században az egész Római Birodalomra kiterjedt, időbe telt, míg az összes irat mindenütt - Keleten és Nyugaton egyaránt - általánosan ismertté lett. A szent iratok széles körű megismerése istentiszteleti felolvasás által történt. (Jel. 1:3: "Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálás beszédeit".)

A kanonizáció folyamatát lezáró dátum vagy dokumentum sohasem azt jelzi tehát, hogy addig a szent iratok nem voltak elismertek mint kanonikus iratok, hanem azt, hogy ez az elérhető biztos történelmi dátum, illetve bizonyító irodalmi emlék arról, hogy a kanonizáció folyamata ekkorra már lezárult, a kanonikus gyűjtemény együtt volt, és együttesen volt elismert mint Isten Igéje.

Nagyon sok "sztori" van ezeken kívül is nyilván, gyakorlatilag az összes iratot, amelyek a kanonizáció folyamán megvizsgálásra kerültek, négy csoportba oszthatjuk. Az első századok egyházatyáitól valók az alábbi fogalmak és a csoportosítás:

- Homologoumena csoport - Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a "homologeo" igéből származik, amelynek jelentése: egyetérteni.)

- Antilegomena csoport - Az a néhány ó- és újszövetségi irat tartozik ide, amelyeket szintén sokan és azonnal elismertek, egyesek azonban később kétségbe vonták a kanonikusságukat. (Az elnevezés az "antilego" igéből származik, amelynek jelentése: ellentmondani.) Ezek az ellenvetések, melyekről bebizonyosodott, hogy félreértésen, illetve meg nem értésen alapultak, nem rendítették meg e könyvek kánoni tekintélyét.

- A pszeudoepigráf iratok csoportja - Azok az írások tartoznak ide, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.) Számuk igen magas: a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása!

- Az apokrif iratok csoportja - Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket általánosan nem fogadtak el kanonikusnak, egyesek vagy egyes zsinatok azonban igen. (Az "apokripha" görög kifejezés jelentése: elrejtett. Arra utal, hogy ezeket az iratokat nem volt szabad olvasni a zsinagóga, illetve a keresztény gyülekezet istentiszteletein.)

Vita csak az antilegomena csoportba tartozó kanonikus iratok és az apokrifok csoportjába tartozó nem kanonikus iratok körül volt.

Egy irat kanonikussága az alábbi ismérvek alapján vizsgálható meg:

- Isten szava tekintélyével szól-e?

- Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e?

- Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenről, az emberről stb.)

- Az Isten Igéjére jellemző életátformáló erő megnyilatkozik-e általa?

- Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?)

Üdv. Péter

Én hiszek Istenben, a vallásban már nem annyira.

A Biblia egy könyv. Fizikai dolog.

A vallás pedig nagyszerű eszköz volt (és még ma is) arra, hogy irányítsa a népet.

Ergo ki tudnak venni és bele tudnak tenni könyveket, részleteket, leveleket, "sztorikat".

Állítólag rengeteg ilyen iratot őriznek a Vatikánban, amelyeknek a Bibliában lenne a helyük. Köztük Jézus által írt iratok is.

"Honnan tudták, hogy már az összes könyvet megtalálták, és sehol nem lelhető fel a Földön több belőle?"

Volt több könyv is, csak azoknak azért egy jelentős részét a gnosztikusok írták a bibliai szereplők neve alatt, hogy el tudják adni a tanításukat. Értelemszerűen azokat az Egyház nem vette fel a kánonba.

#4

Hihetetlennek tartom, hogy a vallástudomány elterjedésével még mindig akadnak, akik ilyen buta összeesküvés elméletekben hisznek.

Mit kellene őrizni az Egyháznak? A gnosztikusok által írt "szent könyveket", amiket a bulvársajtó beállít "az igazságnak"? A Vatikán annyira őrzi azokat, hogy többnek még magyar fordítása is elérhető, tessék:

[link]

Jézus által írt kézirat? Ennél még az is hihetőbb, hogy a Máté evangéliumát eredetileg arámul írták, mert arról van forrásunk. A Jézus által írt kéziratról szóló elmélet hasonló szinten van a Jehova tanúi elméletével, akik szerint az Egyház meghamisította az Újszövetséget és kivette belőle a "Jehova" (egy középkorban keletkezett műszó) nevet.

Egyébként én voltam a Vatikánban, és semmi titkos dologgal nem találkoztam ott.