Valaki le tudná írni érhetően, egyszerűen hogy mitől függ hogy mikor van húsvét?

Polükratész levele a római Viktornak:

"„Mi pedig sértetlenül üljük meg ezt a napot, semmit sem teszünk hozzá, de semmit sem

veszünk el belőle, mert Ázsiában igen nagy, az egyház alapjait megvető tekintélyek

nyugosznak, akik az Úr napján fel fognak támadni, amikor eljön az egekből fenségében,

és feltámaszt minden szentet. Fülöpről, a tizenkét apostol egyikéről beszélek, aki

Hierapoliszban nyugodott el, ugyanitt két leánya, akik mint szüzek érték meg az öregkort,

és egy harmadik leánya is, aki telve volt Szent Szellemmel, Efezusban nyugodott el.

Éppenúgy János is, aki az Úr kebelén nyugodott, majd pedig az ő főpapja lett, homlokán

hordozta az aranylemezt, vértanúként és tanítóként tiszteljük itt, ő is Efezusban nyugodott el. Vagy Polikárp püspök és vértanú, aki Szmirnában nyugszik, valamint Thraszeasz

püspök és vértanú, aki Euméniából származott, és most ő is Szmirnában pihen. Egyáltalán

szükséges ezek után még megemlítenünk Szagarisz püspök-vértanút, aki Laodikeiában alussza álmát, vagy a boldog emlékű Papüroszt és Melitónt, a Szent Szellemtől eltöltött szűz

férfiút, aki mindenkor az Úrnak szolgált, és Szárdeszben helyezték nyugalomra, és ott

várja feltámadását az Úr eljövetelekor? Ezek mindannyian a Hold szerinti tizennegyedik

napon ülték meg a pászkát, az evangéliumi hagyománytól semmiben sem tértek el, és

mindenkor követték az egyházi szabályokat."

#10

"Így is hívták, pászka, (görögül pasca) nem nevezték át húsvétre."

Lehet eddig neked nem tűnt fel, nem átnevezés történt, hanem egyszerűen magyarra így fordították. Latinul például Paschale a húsvét neve. Persze ezen is mélységesen felháborodhatnál, hogy merték a katolikusok átírni a πάσχα vagy פֶּסַח ünnep nevét ilyen rútul, de ez van, így fordították.

"Az eltérés egyik fő oka az volt, hogy véletlenül se a zsidókkal együtt legyen az ünnep"

Ebben valóban van igazság. De elég nagy botorság lenne ennyire leegyszerűsíteni a dolgot. Ha érdekel, itt olvashatsz róla bővebben:

[link]

"ezért került át a tízparancsolat szerinti szombati gyülekezés napja is a császár által korábban bevezetett és preferált vasárnapi pihenőnapra"

Ez viszont már ordas hülyeség. Már az első században, az apostolok vasárnapot ülték meg, ekkor tartották a kenyértörést is. Emlékezve ezzel Krisztus feltámadására.

ApCsel 20,7 A hét első napján összegyűltünk kenyértörésre.

Már az ősegyházban a vasárnapokat tartották, vasárnap miséztek.

Valószínűleg már akkor voltak hozzátok hasonlók, mert Pál apostol megfed titeket:

"Senki se ítélkezzék fölöttetek étel-ital miatt, vagy ünnepre, újholdra és szombatra vonatkozó dolgokban."

De Szent Jusztinosz is egyértelműen a vasárnap megtartásáról ír:

"Azért a Nap napján tartjuk mindannyian összejöveteleinket, mert ez az első nap, melyben az Isten a sötétség és az anyag megváltoztatásával alkotta a világot, és Jézus Krisztus, a mi Megváltónk ezen a napon támadt fel a halottak közül, mert a Szaturnusz napja előtti napon feszítették keresztre, és a Szaturnusz napja utáni napon, vagyis a Nap napján jelent meg apostolainak és tanítványainak, és tanította őket ezekre, melyeket most elétek tárunk, hogy megfontoljátok."

Igaz, hogy a római elnevezésükkel ír a napokról, de talán még te is felismered.

"Az egyiptomi kivonulás is jelen van a kereszténységnél is..."

Valóban, ez is egy igen fontos előképe Krisztusnak, de mi még sem az előképet ünnepeljük, hanem az Élő Krisztust, aki megváltott minket bűneinkből.

#12

Talán előlegezzünk meg több tiszteletet, ha esetleg úgy véljük, valaki téved, nem? Még ha ez ezen az oldalon nem is szokás.

Az előképeket megemlékezés gyanánt ünnepelték a korai kereszténységben, ahogy Krisztus feltámadása is előképe a mi feltámadásunknak. Nincs azzal gond, sőt, Isten előtt kedves, ha az Ő nagy dolgairól megemlékezünk, mint Fiának feltámadásán keresztül bemutatott jövőbeli feltámadásunk emlékünnepe, vagy a bűnből való kovásztalan kivonulásunk emlékünnepe, vagy a hetek ünnepe (pünkösd), ami szintén része az Izraelnek (is) adott ünnepeknek, mégis, együtt ünneplik a kereszténységgel, akiknek ez a Szellem kiáradásának emlékünnepe. Hogy írtad? Senki meg ne ítéljen titeket ünnepek dolgában?

A pászka a világ nagyobb részében nem a héber, görög és latin Pasca, pascha néven maradt fenn, hanem az Oster, Ister, Easter néven, és nem a magyarhoz hasonló fordítás ez, mert nem Fleischnimm, vagy Meattake nevet kapott, hanem az Istár istennő ünnepével szépen összecsengő Easter nevet. Ez a pogány termékenységi ünnep egyébként tojásokkal és nyúllal volt megünnepelve, ami szintén árulkodó a világi húsvét ünnepének pogány gyökereiről.

A magyar húsvét fordítás ebben a tekintetben helyesebb, ahogy te is rávilágítottál, bár a pogány termékenység rítusok így is bennmaradtak az ünnepben, mint pl. a locsolás.

Ha az ApCselből szeretnéd a vasárnapünneplést legitimizálni, azért, mert egyszer-kétszer előfordult, hogy a hét első napján (is) összegyűltek, miért hivatkozol erre, mint apostoli szokásra, mikor szintén ugyanez a könyv ugyanennek az apostolnak megtérése utáni szombattartását helyezi előtérbe? Csak ez a könyv alapján Pál legalább 57-szer tartott hetednapi szombatot, szemben az általad említett példával. A HSZ. végén megtalálhatóak az idézetek.

Pál így nem "minket", szombattartókat fedd meg, hiszen maga is szombattartó volt, ha a Biblia igaz, hanem inkább azokat, akik a szombatért, vagy az ünnepekért megítélik a keresztényeket, így írja a szombattartó Pál, aki maga is tartotta az ünnepeket, és a szombatokat, és az újholdakat, hiszen maga is kijelenti, hogy semmit sem tett a zsidók törvénye ellen: "Senki meg ne ítéljen titeket szombatok, újholdak, vagy ünnepek dolgában."

Jusztinoszról tudom, sőt, mások is voltak, akik a zsidó szokástól való elszakadás miatt, illetve a feltámadás miatt a vasárnapra tették a gyülekezés napját, de a korai kereszténységben a szombattartás volt eleinte az általánosan elfogadott gyülekezési nap, ami összhangban van mind a szombattartó Krisztussal, aki a Szombat és nem a vasárnap ura, mind a tízparancsolattal, mind az apostoli szokásokkal, ezeket pedig a vasárnapünneplés nem mondhatja el magáról.

A szombattartás az őskereszténységben széles körben elterjedt volt, erről írásos bizonyítékok is vannak, hiába állít mást Róma, úgy állítván be a dolgokat, mintha a szombattartás eretnekség lenne.

WikiPedia "A korai kereszténység továbbra is a hetedik napon tartotta az imádságot és a pihenést. A második századra néhány keresztény a vasárnapról is megemlékezett. [...] Nemsokára már néhány keresztény csak a vasárnapot tartotta, és nem a szombatot. [...] Euszebiosz egyházatya úgy írta, hogy a keresztényeknek "a szombat átkerült a vasárnapra". ( [link]

A keresztény szombattartásról történelmi, írásos bizonyítékok is előkerültek:

Egyiptom, 200-250, Oxyrhynchus papirosz: "Ha nem teszitek a szombatot valódi szombattá, nem látjátok meg az Atyát."

Órigenész: "Illendő, hogy aki igaz a szentek közül, tartsa meg a szombat ünnepét is. Megmarad tehát egy szombattartás (sabbatismus) az Isten népének, azaz a Sabbath megtartása." (Homily on Numbers 23)

Constitution of the Holy Apostles (3. század, Ante-Nicene Fathers, 7. kötet, 413. oldal): "Tartsd meg a Sabbath napját, Őmiatta, aki megnyugodott a teremtő munkájától, de nem nyugodott meg az uralmának munkájától: a [Sabbath] pihenés a törvényen való elmélkedésre, és nem a kezeknek pihentetésére."

És még lehetne sorolni a szír, a spanyol, a perzsa egyházak bizonyított szombattartásáról, de ékes bizonyíték még az 5. századi Szókratész Egyháztörténete is:

"Mert bár majdnem az összes egyház a világon a hetednapi szombaton ünnepli a megszentelt titkokat, mégis, az alexandriai és római keresztények, valami ősi tradícióra hivatkozva megtagadják ezt." (Szókratész, Egyháztörténet, 5. könyv, 22. Fejezet)

Vagy akár Augustine írása:

"Az őskeresztények nagyon elővigyázatosak voltak a szombat, vagyis a hetedik nappal. [...] Világos, hogy az összes keleti egyház, és a világ legnagyobb [keresztény] része a Sabbathot ünnepnek tartotta. [...] Athanasius hasonló módon közli, hogy szent gyülekezéseket tartottak a Sabbath napján, nem azért, mert megfertőzte őket a judaizmus, hanem hogy megtiszteljék Jézust, a Sabbath Urát; Epiphanius ugyanezt mondja." (Antiquities of the Christian Church, 2. Kötet, 20. Könyv, 3. Fejezet)

Remélem, ezek elegendő bizonyítékok számodra, hogy nem is olyan "ordas hülyeség", amit írtam, de ha megrögzötten ragaszkodsz ahhoz a tanításhoz, miszerint az Isten ujjával írt tízparancsolatot emberi ujjal gond nélkül felül lehet írni, azon tetszésünk szerint változtatgatni, egyes parancsolatokat kitörölni, és Istennél ez így "okés", és nem hiszel a történelmi bizonyítékoknak sem, akkor nincs értelme vitázni.

Végezetül, ahogy írtam, íme Pál, a szombatot a zsidókkal is, nemzetekbeliekkel is, zsinagógában is, zsinagógán kívül is megtartó apostol:

ApCsel. 13.14 Õk maguk meg Pergébõl átutazóban megérkeztek a piszidiai Antióhiába. Szombat-napon bementek a zsinagógába és leültek.

ApCsel. 13.42 Mikor a zsinagógából kimentek, kérlelték õket, hogy a következõ szombaton is beszéljenek nekik ezekrõl a dolgokról.

ApCsel. 13.43 Mikor a zsinagóga szétoszlott, a zsidók és az istenfélõ csatlakozók közül sokan követték Pált és Barnabást. Az apostolok elbeszélgettek velük és rábeszélték õket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelme mellett.

ApCsel. 13.44 A rákövetkezõ szombaton majdnem az egész város összegyûlt, hogy az Úr szavát hallgassák. (Zsidók és nemzetbeliek is, majdnem az egész város szombaton gyűlt össze.)

ApCsel. 16.12 onnan Filippibe, mely a macedóniai táj elsõ városa, római kolónia. Bizonyos idõt ebben a városban töltöttünk.

ApCsel. 16.13 Szombatnapon kimentünk a városon kívül egy folyó mellé, ahol - úgy gondoltuk - imádkozás lesz. Leültünk és beszélgettünk az összegyûlt asszonyokkal. (Zsinagóga nélkül, zsidók nélkül, szombaton.)

ApCsel. 17.1 Ezután átutaztak Amfipoliszon és Apollónián, és eljutottak Tesszalonikába, ahol a zsidóknak zsinagógájuk volt.

ApCsel. 17.2 Pál szokása szerint bement hozzájuk és három szombaton át boncolgatta elõttük az írásokat. (Tehát Pál szokása nem a vasárnapi istentisztelet, hanem a szombati, ha a Biblia igaz.)

ApCsel. 18.4 Minden szombaton értekezett a zsinagógában, zsidókat is, helléneket is meggyõzni igyekezett. (Három évig, minden szombaton, zsidókkal is, görögökkel is.)

#13

Magyarul és röviden, annyit tudtál bizonyítani, hogy a vasárnap mellett a szombatot is tartották egy ideig. Egyébként érdekes, hogy a Didakhé a vasárnapi ünneplésre szólít fel.

"Végezetül, ahogy írtam, íme Pál, a szombatot a zsidókkal is, nemzetekbeliekkel is, zsinagógában is, zsinagógán kívül is megtartó apostol:"

Én ezekből nem látom, hogy Pál a szombat mellett állt volna ki és a vasárnapot elvetette volna. Hogy miért ment szombaton a zsinagógába, az teljesen egyértelmű, téríteni a Krisztusban nem hívő zsidókat.

"de ha megrögzötten ragaszkodsz ahhoz a tanításhoz, miszerint az Isten ujjával írt tízparancsolatot"

Nem rémlik, hogy bárhol írtam volna ilyesmit.

"emberi ujjal gond nélkül felül lehet írni, azon tetszésünk szerint változtatgatni, egyes parancsolatokat kitörölni, és Istennél ez így "okés""

Igen, egyes dolgokon az ember valóban változtathat:

"Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."

Nyilván az olyan súlyos erkölcsi törvényeken, mint hogy bűn-e a gyilkosság, nem lehet változtatni, de az ünnepeken miért ne?

Azért kíváncsi vagyok, hogy vissza tudnád-e számolni, hogy a manapság tartott szombati nap az valóban a 7. nap-e a teremtéstől számítva. Hiszen már csak a naptár is annyi sokszor változott. (Magyarul a teremtéstől eltelt napok száma osztható-e a szombaton héttel maradék nélkül, vagy sem.)

Ha egyébként érdekel, hogy mi keresztények miért a szombat helyett vasárnapot ünnepeljük, itt olvashatsz róla (jobbat én se tudnék írni):

[link]

Az 1. válaszolónak igaza van: Húsvét ünnepe a március 21-ét követő holdtölte utáni első vasárnapra esik.

Csakhogy mégsem helyes a válasza további része miatt, ui. elfelejtette megírni, hogy az általa feltüntetett április 19-i dátum csak 2019-re vonatkozik.

#16

Mertem remélni, hogy teljesen magától értetődik, mivel mi nem a hold fázisai szerint számoljuk az időt.