Miért nem tudjuk a hitünket tovább adni a következő generációnak?

Árnyaljuk a képet, hogy félre ne vezessük magunkat, jó?

Gondolom az általad felemlegetett családok gyermekei nem lettek gyilkosok, rablók, prostituáltak, csalók, stb. Szóval nem olyan rossz a helyzet.

Hogy nem hisznek? A hit -vénségemre be kellett lássam- kegyelem és igyekezet esetén sem mindig következik be az ember szívében. Engem is próbáltak nevelni a szüleim, nagyszüleim, és a nevelésük ellenére, ca. 30 év után lettem hívő.

A pszichológia ad választ arra, hogy -legnagyobb igyekezetünk ellenére- miért nem a szavaink, hanem a tetteink által nevelünk: ezt utánzásos tanulásnak hívják. Ha pl. az általad felemlegetett családokban a szülők nem voltak elég stabiliak a hitükben, akkor nem a hitet, hanem az instabilitást adták tovább. A visszaeső bűnöző is feleslegesen mondja a gyerekének, h a bűn rossz. A visszaesők gyerekei szignifikánsan magasabb százalékban kerülnek maguk is sittre. Tudod, a mintakövetés.

Apropó, miért is kellene a gyerekeknek hívőnek lenniük? Sikerült kifürkészned Isten terveit? És ha más utat szán nekik, mondjuk h 10-20-30 év múlva térnek meg? Tudod, az elkóborolt bárány esete.

Honnan tudod hogy nincs hitük, csak mert nem áldozzák azt a vallásokra?

Sajnos sok olyan eset van ahol a szülők ráerőltetik vallási nézeteiket a gyermekeikre.

Én inkább ezzel foglalkoznék a helyedben,ez az igazi probléma.

A hit egy személyes dolog, mindenki a magáét találja meg. Vagy egy isteni lényben, vagy egy célban, vagy önmagában.

A saját élményedet sose lehetett ráaggatni másra, az erőltetéssel epdig csak az ellenkezőjét éred el.

Aki távol akarja tartani a gyerekét olyan dolgoktól, mint a TV, vagy a net, az menjen az amisokhoz, vagy vallja be, hogy szellemileg visszamaradott. Tényleg, te akkor miért vagy fent a neten? :O

Üdv, egy fiatal, aki imádja a világi életét, mégse lett cigis, drogos, tolvaj, gyilkos

(János 6:44) 44 Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt;. . .

Sem a szülő, sem senki nem teljesen oka ennek, bár ez is számít.

Ha valakit Jézus Atyja nem vonz, mert nem lát benne semmit, akkor a szülő akár tótágast is állhat...

Mindenki a saját életéért felel, amikor már döntés képes, a szülő nem foghatja a kezét.

sokan ezt a verset nem ismerik, vagy nem értik.

Ebbe még Jézusnak sincs beleszólása.

Azt ugye tudod, kérdező, hogy ha ezt így át lehetne adni, akkor te nem keresztény lennél?

És még csak nem is zsidó.

Hanem valamilyen ősi természetvallást vallanál.

A halálnak pont az a lényege, hogy az utódod valami ÚJAT fog csinálni, és mindegyik mást.

Ha nem így lenne, akkor tulajdonképpen meg se halnál, hanem új testben élnél tovább.

A te módszereddel még a kőbaltát se találták volna fel.

Én is azt gondolom, hogy a hit egy végtelenül személyes dolog/élmény. Azt nem lehet "nevelni" azt csak megismerni lehet.

Én is vallásos családban nőttem fel. Nagymamámtól tanultam meg imádkozni, Ő mesélte a bibliai történeteket (mese szinten, NEM prédikált meg idézgetett, szónokolt). Rendszeresen jártunk templomba. Szerettem az egészet úgy ahogy volt és hittem is. Aztán ahogy felnőttem egyre több mindenben csalódnom kellett a vallásommal kapcsolatban. Egyre többször éreztem, hogy álságos és álszent az egész. Volt egy pont amikor kibékíthetetlen ellentétbe kerültem azzal amit éreztem és amit az egyház mondott az adott témáról. Az volt az utolsó csepp. Már nem gyakorlom a vallásom de továbbra is hiszek Istenben.

Én azt látom, hogy nagyon sok vallásos családban felnövő gyerek így van ezzel. Lehet azt mondani, hogy a világi hívságok csábítottak el minket a "helyes útról" de azt gondolom, hogy nem ez az igazság.