Miért szereted Istent?

volt ilyen élményem, mint Adynak, szabad az ő versével válaszolni?

Ady Endre:Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,

Mikor a lelkem roskadozva vittem,

Csöndesen és váratlanul

Átölelt az Isten.

Nem harsonával,

Hanem jött néma, igaz öleléssel,

Nem jött szép, tüzes nappalon

De háborus éjjel.

És megvakultak

Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,

De őt, a fényest, nagyszerűt,

Mindörökre látom.

Az első kérdésed igen jó, a másodikra nem tudom a választ (és nem is tartozik rám igazán).

Az első kérdésedre megpróbálok érdemeben is válaszolni ma este.

Addig is szép napot!

hatos vagyok

Azért szeretem Istent, mert nekem így jobb.

Én nem szeretem az istent mert én nem a jelenlegi helyzetemhez viszonyítok hanem az abszolút boldogsághoz. És az isten miatt alakult ki ez a helyzet, a gonosszal való háboru. Ennek a ténynek a szemlélése számomra kizárja az isten szeretetét.

Szerethetem azt amit kapok az istentől, szerethetem az érzést ha szeret, szerethetem a jó dolgokat de ez nem egyenlő azzal hogy szeretem az istent.

Ha például azt mondaná az isten hogy menjek és hirdessem az evangéliumot különben elkárhoznak az emberek. Akkor én azt mondanám: menj és hirdesd nekik az evangéliumot TE, uram!

József Attila

ISTEN

Hogyha golyóznak a gyerekek,

az isten köztük ott ténfereg.

S ha egy a szemét nagyra nyitja,

golyóját ő lyukba gurítja.

Ö sohase gondol magára,

de nagyon ügyel a világra.

A lányokat ő csinosítja,

friss széllel arcuk pirosítja.

Ö vigyáz a tiszta cipőre,

az utcán is kitér előre.

Nem tolakszik és nem verekszik,

ha alszunk, csöndesen lefekszik.

Gondolatban tán nem is hittem.

De mikor egy nagy zsákot vittem

s ledobván, ráültem a zsákra,

a testem akkor is őt látta.

Most már tudom őt mindenképpen,

minden dolgában tetten értem.

S tudom is, miért szeret engem -

tetten értem az én szívemben.