Keresztényeknél (a Biblia szerint) hogy van ez az újra házasodás dolog?

"A keresztény vallás szerint akkor lehet újraházasodni, ha meghal az elözö házastárs, a válást nem ismerik el."

Én is ezzel a válasszal értek egyet. Mindenesetre ha el is válsz nem házasodhatsz újra!

Hát épp azért egészitettem ki, mert nincs konkrét info, hogy ki milyen állapotú, ezért ez is hozzátartozik a válaszhoz. Egyébként teljesen jó válasz volt én nem pontoztam le.

(gondolom bár ki tudja) nem zsidó a kérdező és nem él törvény alatt. Lehet a házasságtörő fél és a kérdező is hitetlen. Lehet mindketten újjászületett keresztények, stb. Amit felsoroltam mindhárom esetben más és más is lehet a válasz. (a Biblia szerint)

"Ennél árnyaltabb a kép. Pl. Pál apostol megengedi a válást és az újraházasodást a hívőnek egy másik hivővel, ha a házastársa hitetlen és nem akar vele élni. Ez valahogy kimaradt a felsororolásból. Nem passzol a szélsőséges tantételbe?"

Ebben biztos vagy? Mert az újraházasodás ebben az esetben sincs megengedve. Az újraházasodás a másik fél elhalálozása esetén megengedett a hívőnek, de csak az Úrban, tehát hívő társat kell választani

1 Kor

,12 Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa [vers 14.16.] azt.

7,13 És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

7,14 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most [Róm. 11,16.] pedig szentek.

7,15 Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre [Eféz. 2,14.17.] hívott minket az Isten.

és 1 Kor

7,39 Az asszonyt törvény köti, míg férje él, [Róm. 7,2.] de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az [2 Kor. 6,14.16.] Úrban.

7,40 De boldogabb, [vers 26.28.32.] ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.

A végén kicsit fura ez az összeollózás a Róma 7:2-vel. :)

Azt figyelembe vetted-e, hogy Pál a Róma 7:2-ben a törvény alatt élő házasok példájából asszociál arra, hogy Krisztus által a hívők meghaltak a törvénynek, nincsenek a törvény uralma alatt, hanem kegyelem alatt élnek. Ezért ezt a verset nem lehet összehasogatni egy olyan verssel amely kegyelem alatt élő újjászületett keresztényeknek ad útmutatást a válásról és újraházasodásról az I.Korintus 7. fejezetben.

Más vonatkozik a törvény alatt élőkre és megint más az újjászületett hívőkre akiknek a szívében Isten szeretete ki lett töltve. Akkor is ugyanezt mondanád, hogy a halálig nem házasodhat újra, ha egy fiatal hívő pár összeházasodna, jönne a családba 2-3 gyerek, de az apa otthagyná őket egy másik férfiért és a hölgy egyedül maradna a gyerekekkel? Mert olvastam ilyen megtörtént esetet. A hölgy apja pásztor volt aki úgy gondolkodott mint itt egyesek, de aztán csak hallgatott a benne lévő isteni szeretetre és azt tanácsolta a lányának, hogy keressen magának hívő társat. Nem követett el bűnt sem a pásztor sem a lánya.

Kifejtem a magyarázatot is.

Az I.Kor.7:39 arra vonatkozik, ha két újjászületett hívő házasodik össze, és mindketten az Úrban vannak. Ugyanis ez a törvény belső tartalma amit csak az új természettel lehet könnyedén betölteni. A Korintusi gyülekezetnek irt levél 7. fejezete ezzel a paranccsal kezdődik és ezzel végződik. (I.Kor.7:10-11, I.Kor.7:39) De még ilyenkor is a paráznaságon kivül bármilyen egyéb indokkal elválhat az egyik fél, csak épp úgy kell maradnia a másik fél haláláig, nem házasodhat újra.

Ha pedig házasságot tör az egyik fél (paráználkodik) akkor a sértett fél (akár) el is válhat és újraházasodhat (Máté 5:32), de az is lehet, hogy a vétkes megtérni szándékozik és megbocsájt a sértett neki.

Ha nem tér meg a vétkes többszöri felszólitásra és a gyülekezet intésére sem, és még válni is akar, akkor pedig rosszabb a hitetlennél, illetve olyan mint egy pogány vagy vámszedő. Erre azt írja Pál a hívő félnek, hogy nem vettetett szolgaság alá a keresztény ilyen dolgokban (I.Kor.7:15), vagyis nem kötelezi a házassági eskü ezért elválhat és akár újraházasodhat az Úrban.

@16: itt a legnagyobb gond az, hogy az eredeti kifejezéseket nem lehet pontosan fordítani a mai magyar nyelvre.

A válás itt fizikai elválást jelent, nem a házasság érvénytelenítését. Ha a férj elbocsátja a feleségét (elválik), attól a házasság szövetsége megmarad kettejük között, ezért nem házasodhatnak újra.

A házasságtörés ezzel szemben a szövetség megszűnésével jár; ilyenkor a vétlen fél szabaddá válik.

A mai polgári jogból ismert házasság felbontása az ószövetségi zsidó jogrendszerben nem a válásnak, hanem a házasságtörésnek felel meg...