Miért alakult így, hogy az emberiség vallásokat talált ki?

Szerintem: Nem tudjuk. Ez fehér folt a tudományban, sokféle elmélet van, de egyik sem tudja önmagát kielégítően bebizonyítani, alátámasztani. Zömmel a hétköznapokban mindenki előjön egy hasraütéses elmélettel, amit saját maga gyárt, tudományos kutatás nélkül, majd mögé rak ilyen ütős fogalmakat, hogy evolúció meg szociológiai szükséglet, és kész! El van adva.

Ami azt az elavult elméletet illeti, hogy a vallások a jelenségek megmagyarázására jöttek létre, nos ez nem tartható. (18. századi gondolat, lépjünk már túl rajta! Komolyabb értelmiségi körökben körberöhögnek, ha ezt bedobod. )

A vallásnak mély pszichológiai, egzisztenciális, kulturális, közösségi, filozófiai és interpretatív funkciója van. Azért is nehéz vizsgálni, mert irtózatosan sokarcú és sokrétű jelenségről van szó. Olyan helyeken is jelen van, ahol nem gondolnánk. De mit jelent az utóbbi funkció?

Azt, hogy a vallás úgy értelmezi a valóságot, akár egy irodalmi művet. Értelmet és jelentést tulajdonít neki.

De ez nem azt jelenti, hogy a jelenségeket, mint olyanokat igyekezne megmagyarázni. Az emberek 90%-a ma is jól megvan a villám pontos tudományos leírásának ismerete nélkül. Ez az elmélet, hogy a vallás valamiféle prototudomány, meghaladott és retrospektív. A 19. századi pozitivizmus történelemszemléletéből származik.

A tudomány deskriptív viszonyulása a valósághoz más, mint a vallás interpretációs viszonya. Nagyon más. Ezért nem is helyezhetőek egy mérlegre. A vallás szubjektív egzisztenciális szerepe pedig egyenesen vizsgálhatatlan a klasszikus objektivitásigény szemszögéből.

De fordítsuk meg: Ennyi erővel én állathatom, hogy az ateizmus egy kizárólag politikai célra létrejött eszme, ami ott bukkant fel elsősorban, ahol az egyház nem vált el az államtól.

Ergo az ateizmus nem több, mint a szekularizáció ideológiai kísérőjelensége. Amelynek nevében ráadásul rengeteg embert leöltek a keleti blokkban.

De ez leegyszerűsítő volna. Nem elégséges elemzés. Ám ugyanez a vallásra is áll.

#6

Sztálin is csak segíteni akart az embereken, gondolta, hogy Szibéria és a gulág majd milyen jót tesz nekik. Remélem, hogy te végül nem erre a következtetésre jutsz.

Az őskorban valami mentőöv kellett nekik olyan dolgokra, amit nem tudtak befolyásolni, vagy nem értettek. Halál például, természet kiszámíthatatlansága, stb. Szerintem a fő ok, a félelem

lehetett, és kitaláltak bálványokat,isteneket akiket imád

hattak, fohászkodhattak hozzájuk.

Könnyebben elviselték társaik elvesztését, bátrabban vadásztak stb. Szükségük volt rá, hogy higgyenek valami természetfeletti dologban/dolgokban, istenekben.

Szia

"A vallás - hogyan vette kezdetét"

ez a témája ennek: [link]

biztosan találsz benne érdekes dolgokat.