Isten létét hogyan bizonyítanád?

A halálközeli élménynek mi köze az istenhez?

Isten (melyik?) léte sehogy sem bizonyítható.

Ha bizonyítható lenne, az összes híve azt harsogná minden órában.

"A hit lenyege pont az hogy nem lehet bizonyitani."

Akkor hogyan lehet a nem látott dolgokról való MEGGYŐZŐDÉS?:)

Hihetetlen, hogy mennyien tagadják a logikai bizonyítást, pedig nap mint nap alkalmazzák.

Bizonyítás többek közt: [link]

De kismillió módon lehet könnyedén bizonyítani.

Pl.: ha el tudod képzelni Isten, aki egyetlennél nincs nagyobb, ez már önmagában bizonyíték, bár ehhez kellenek logikai/filozófiai/információelméleti alapok, hogy ezt be is lássuk.

"Tudsz mutatni egy egyértelmű próféciát?"

Minden prófécia egyértelmű, ha otthon vagy, azokban a (mára kihalt) ókori műfajokban, amin a Biblia íródott. Ha nem vagy otthon, és nem ismered azokat az irodalmi formákat/nyelvezeteket, amiket a szerzők használtak, akkor semmi sem lesz egyértelmű. Az apokaliptika pl. nem véletlenül fél éves egyetemi anyag.

De ha olyan próféciára vágysz, ahol nem kell gondolkodni, akkor olvasd Izaiás 44. és 45. fejezetét. Ez néven nevezi Babilon legyőzőjét és Izrael felszabadítóját, Círuszt, az események előtt kb. 150 évvel.

Kérdező:

Ha valaki legalább egy kicsit otthon van az ókori történelemben, akkor nagyon jól tudja, hogy Círusz (vagy "Kürosz") aki előtt a népek hódolnak, nem más, mint Babilon legyőzője. Önmagaban ez a tény, hogy jönni fog egy Círusz nevű ember, aki előtt meghódolnak a népek, már bámulatra méltó, hiszen ez a név Izraelben nem igen lehetett ismert, tekintve azt, hogy Izaiás kortársainak semmiféle kapcsolata nem volt a perzsákkal, akik akkor méd uralom alatt éltek. Izaiás koraban az Asszír Birodalom volt toppon, ők voltak a nagy ellenség, akik fenyegették Jeruzsálemet, mégsem tőlük jövendölt hódítót a próféta.

Megjegyzem egyébként, hogy Izaiás könyve 40-55. fejezete VÉGIG egy prófecia, amely a fogságban lévő népről/néphez szól, akiknek szabadítót tamaszt majd az Úr. Ugyanis 7-6. században Nabukodonozor porig rombolta Jeruzsálemet, és a zsidók egy reszét fogságba vitte (erről az időszakról is vannak próféciák: lásd Jeremiás könyve). Egyes magyarázók éppen ezért nem is akarják elfogadni, hogy Izaiás műve a könyv azon része, hanem egy ismeretlen szerzőnek tulajdonítják, aki a fogságban prófétált. A zsidó hagyomány azonban nem tud erről, és a kumráni tekercsek sem jelzik a váltast, mint pl. a Zsoltárok könyve esetében, teház ez a magyaràzat marad az, ami: feltételezés. Most nincs előttem a Biblia, de úgy emlékszem, már a 42. fejezetben mondja az Úr, hogy keletről támaszt szabadítót. Értelemszerűen ez a később említett Círusz, és kitől kell megszabadítania Izraelt? Nyilván Babilontól. A 44-45. fejezet még arra is utalást tesz, hogy a perzsa kiraly engedi majd engedi majd el a zsidókat, es neki köszönhetően épül majd újjá a város.

Tehát az i.e. 6. századi kortársak szinte egyertelműen Babilon legyőzőjeként és szabaditókent vártak Ciruszt, ezert nevezi a heber szöveg "Messiásnak" (a magyar fordítasban "felkent")

Vegezetül meg két infó:

Ókori források szerint a babiloni nép is szabadítóként üdvözölte perzsa királyt, Josephus Flavius elbeszélese szerint pedig a maga Cirusz is magára értette es elfogadta Izaias jövendölését.