Hogyan "nyerjen el" a hit ajándékát?

A kérdésed -egzisztencialista és spirituális értelemben egyaránt- fontos, lényegi, és prokatív. Szimpatikus!

A hozzáállásod (ti. találsz ellenérveket stb) viszont gyengusz. Érvekre és ellenérvekre a fejnek van szüksége, ööö, és mióta is lakik a hit a fejben? Tapasztalatom szerint a hit a szívben lakik. Bár érvelni én is tudok ellene -fejben.

A HIT ajándékát már a lelked megteremtésekkor megkaptad, de mivel nem használtad megfelelően ezért "elsatnyult". Ezért a megoldás nem az, hogy Te kéred a hitet Istentől (mert ezt már megadta), mivel valójában az Isten kéri tőled a HIT-tet, azt amit már megkaptál. Olyan lenne ez, mintha a nyitott kaput döngeted, hogy nyissák ki, nyissák ki.

A HIT növelését csak gyakorlás által lehet növelni, vagyis kezdő gyakorlatokként úgy kell csinálnod, mint aki HISZ. És minél többször csinálsz úgy mintha hinnél, annál jobban fogsz kezdeni hinni! :)

"Drága Gyermekem!

Ne keresd régi önmagadat. Ne nosztalgiázz! Neked nem régi önmagadra van szükséged, hanem megújult önmagadra. Ezt pedig nem kell keresned. Ezt élned kell!

Hidd el, van abban valami nagyon nagyszerű, hogy minden bukdácsolás, botladozás, nyugtalanság ellenére, egyre közelebb kerülsz ahhoz a pillanathoz, amikor Velem színről színre találkozni fogsz, s átélheted, hogy célba jutottál. A te életedet nem a múlt lendíti, hanem a jövő vonzza. Jövődet a naponkénti szeretet-döntéseid feszítik ki végtelenné. Amit Értem teszel, az olyan érték, melyet moly, rozsda meg nem emészthet, s tolvaj el nem lophat.

Valójában nem is az érdekes, amit teszel, hanem az, hogy Értem tedd, amit tenni döntöttél.

Hitedet nem tudom növelni. Ezt nyilván te is tudod. Mivel a hit nem más, mint benső látásképesség, ezért e képességet is, mint minden más képességet, gyakorlás által tudod növelni, tisztítani magadban.

Ha úgy élsz, mintha elhinnéd, hogy veled vagyok, mintha elhinnéd, hogy szeretlek, és te is szeretsz engem, mintha elhinnéd, hogy senki által nem vagy helyettesíthető szívemben, akkor hited automatikusan növekedni fog, minden különösebb erőfeszítés nélkül.

A benned felmerülő gondolataimat viszont nem lehet feltételek nélkül, automatikusan kiszűrni a többi gondolatból. Két feltételnek kell meglennie benned, hogy tisztábban halld hangomat. Az egyik egy passzív magatartás, melyet tanulékonyságnak neveznek. A másik egy aktív magatartás, melyet tanulásnak hívnak. Aki tehát állapotszerűen nyitott arra, hogy minél jobb és több ismeret jusson Rólam szívébe, és rendszeres szellemi munkát is vállal ennek érdekében, az éppen úgy, mint a hit esetében, e téren is automatikusan tisztultabban fogja hallani önmagában hangomat.

Megáldalak a REMÉNYSÉG LELKÉVEL!"

Jézus; A HANG könyv 430

Lehet, hogy ha egy kicsit "lazábban" vennéd, nem "akarnád" annyira, megéreznéd a kegyelem áradását.

"vagy ha isten létezik" - ezt is elhagynám, ezt nem lehet kigondolni. (nem létezik egyébként- hanem Isten a LÉT.)

Miként a Nap ragyog mindenre, úgy árad a kegyelem fénye, válogatás nélkül. És miként a Nap sugarait is másképpen fogadják a létezők, úgy van ennél a kérdésnél is. Van, ami átengedi a fényt - üveg, aranyfüstlemez, van a mi fényben felragyogtatja szépségét - virág, van ami elzárkózik és árnyékot vet és csak az árnyékról vesz tudomást, amit ő vetett.

"Tapasztalatom szerint a hit a szívben lakik."

Az agyam azt kérdést tette fel nekem, hogy mi történik, ha valakinek átültetik a szívét, vagy mesterséges szívet kap? :)

Szia

Hogyan hihetnél annak, abban, ha nem ismered. Íme a Biblia így határozza meg, mi a hit: Héberek 11:1 "A hit a remélt dolgokba vetett megalapozott bizalom, és a nem látható dolgokról való meggyőződés."

A hit olyan dolgokat érint, amelyeket nem látunk. Egyrészt hiszünk a remélt dolgokban, vagyis olyan ígéretekben, amelyek még nem valósultak meg, például abban, hogy megszűnik a gonoszság, és eljön az új világ. Másrészt a nem látható valóságokban is hiszünk. Ebben a szövegkörnyezetben a „nyilvánvaló bizonyítás” kifejezéssel fordított görög szó a láthatatlan valóságok meggyőző bizonyítékaira utal. Ilyen valóság például Jehova Isten, Jézus Krisztus és az angyalok létezése, vagy az égi királyság tevékenysége (Héb 11:3 Hit által fogjuk fel, hogy a világrendszerek Isten szavára szerveződtek rendbe, úgyhogy amik láthatók, azokból lettek, amik nem láthatók.") Hogyan fejezhetjük ki, hogy a reménységünk élő, és hiszünk az Isten Szavában leírt láthatatlan dolgokban? A szavainkkal és a tetteinkkel. Ezek nélkül a hitünk nem lenne teljes.

Ezen kellene "dolgoznod".

"Csak a hívő engedelmes, és csak az engedelmes hisz." - írja Bonhöffer a Követés című könyvében, és megkockáztatja: az első lépés az engedelmesség oldalán kell történjen.

Sok ember szeretne hinni, szeretne Isten közelségébe kerülni, áldásokban részesülni, de az utat, ami oda vezet, azt már nem akarja: nem akarja alárendelni magát, az életét, a gondolkodását Isten gondolatainak és parancsolatainak, nem akarja kiengedni a kezéből az irányítást, azt az illúziót, hogy ő tudja a dolgokat, érti a dolgokat és egymaga is képes megoldani azokat, nem akar függni valaki mástól (akkor sem, ha az maga a tökéletesen szerető szent Isten), nem akarja feladni a vágyait, terveit, elképzeléseit és üres kancsóként menni Isten elé.

Pedig csak azt lehet megtölteni, ami üres.

Amíg a magunk feltételeihez ragaszkodunk, addig nem fogunk tudni közelebb kerülni Istenhez. Amíg nem vagyunk nyitottak elfogadni az Ő útját, az Ő feltételeit, addig mindig találni fogunk kifogásokat, érveket.

Mit gondolsz? Te hogy állsz ezen a téren? (Ha könnyebb, válaszolhatsz privátban is.)

Az helyesen észrevetted, hogy a hit egy ajándék, amit Isten ad. Viszont ezt az ajándékot kérni kell, hogy adja.

Itt egy rövid írás a hitről (pontosabban beszéd, de leírva):

[link]