Isten mely mondatában állított ilyet, amit a tanúk tanítanak?

Szerintem ezt próbálják visszafelé is alkalmazni (hibásan):

1 Kor 7,14 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most [Róm. 11,16.] pedig szentek.

Egyetlen igét tartok lehetségesnek:

"Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. És amely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek." (1Korintus 7,12-14)

Ez azonban sokkal bonyolultabb és árnyaltabb kérdés, minthogy a fent idézett jehovista nézetet megalapozottnak lehetne tekinteni. Úgy gondolom, ők is sokkal bölcsebben tennék, ha alapelvként fogadnák el az 5 Mózes 29,29-et, mely szerint a "titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük." Istennek igenis vannak titkai, és mindaddig, amíg Ő ki nem nyilatkoztatja azokat, addig semennyi agyalással sem lehet azokat megismerni, különben nem Isten titkai lennének. Azt azonban kijelenti a Biblia, hogy az egyén ítéletének az egyén viselt dolgai képezik az alapját.

"Sőt inkább kiki a maga gonoszságáért hal meg; minden embernek, ki megeszi az egrest, tulajdon foga vásik el bele." (Jeremiás 31,30)

Vagyis nem részesülhet igazság szerint az ember a végső elszámoltatás során elmarasztaló ítéletből valaki más bűne alapján. Persze a jehovisták nem is hisznek az utolsó ítéletben, pedig az is ki van nyilatkoztatva, csak az ő nézetük szerint Isten nem mondta komolyan, hogy igazak és gonoszok egyaránt fel fognak támadni, akkor ugyanis kénytelenek lennének beismerni, hogy átírták a Biblia ide passzoló részeit.

(Malakiás 4:1) 4 „Mert íme, eljön a nap, amely lángoló, mint a kemence, és minden elbizakodott és minden gonosztevő olyan lesz, mint a polyva. Megemészti őket az eljövendő nap — mondja a seregek Jehovája —, nem hagy rajtuk sem gyökeret, sem ágat.

Ha megsérül a gyökér, a fa többi része is megérzi hatását, kisebb gyermekeik maradandó jövőjére nézve meghatározó lehet, hogyan állnak a szülők Isten előtt.

Az ágak a gyökérből merítenek erőt, ha a gyökér elpusztul az ágak is velepusztulnak. A Biliában, semmilyen időszakban nem volt mentség a gyermeknek ha a szülő nem volt elfogadható Isten előtt.

Lásd özönvíz, Vagy a fáraó feletti ítélet a 10. csapás.

"2

"igazak és gonoszok egyaránt fel fognak támadni,

Kedves Válaszoló.

A feltámadást, ne keverjük, az ítélet nappal. Akik Isten ítélet napjai alatt haltak meg, azoknak nincs feltámadás.

Pl Ádám és Éva, Szodoma Gomorra, Jeruzsálem pusztulása,

illetve Armageddon, ugyan ilyen ítélet nap lesz.

Akik akkor halnak meg, azoknak semmilyen feltámadásban nem lesz részük.

Erre utal Jézus, amikor azt mondja, hogy akik a "gyehennába" jutnak, vagy is Isten elmarasztaló ítélete napján halnak meg, az a feltámadás lehetősége nélküli halál.

A Héber iratok is tartalmaznak az utolsó napra vonatkozóan, jövendölést. Ezért nem szabad a szent írásból szelektálni. Mint az Ézsaiás, Malakiás, Sofoniás, vagy Jóel könyvében is olvashatunk.

Mózes első könyvében is van olyan jövendőlés, ami még nem teljesedett be.

Pl Jézus, még nem pusztította még el Sátánt, vagy is az Asszony magva, a kígyót, és magvát....

Fikció?

Szerinted, melyik napról beszél? Mert némely jövendölésnek kettő, illetve három beteljesedése is van.

Azt írja, hogy "azon a napon tűz emészt"

A tüzes ítélet jelentése, nem egy kínhely, hanem a feltámadás nélküli halál.

Jézus volt hogy szembe állított ilyen városokat:

(Máté 10:15) 15 Bizony mondom nektek, Szodoma és Gomorra földjének elviselhetőbb dolga lesz az ítéletnapon, mint annak a városnak.

Szodoma, Gomorra meg a körülöttük levő városok már elszenvedték az „örök tűznek” büntetését, amely a végleges megsemmisülést jelképezi, Jézus itt nyilván egy túlzást alkalmazott, hogy kiemelje, milyen kicsi a valószínűsége annak, hogy azok a hűtlen zsidók megjavulnak, még ha ott lesznek is az ítéletnapon

(Júdás 7) 7 Ugyanígy Szodoma és Gomorra, meg a körülöttük levő városok, miután csakúgy, mint az előbb említettek, féktelenül paráználkodtak, és a test után mentek, hogy természetellenesen éljenek vele, figyelmeztető példaként vannak elénk állítva, örök tűznek bírói büntetését szenvedve el.

"Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utcáira kimenvén, ezt mondjátok: Még a port is, amely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok. Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tűrhetőbb lesz ama napon, hogynem azé a városé. Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! mert ha Tírusban és Sídonban lettek volna azok a csodák, melyek te benned lőnek, régen zsákban és hamuban ülve megtértek volna. Hanem Tírusnak és Sídonnak tűrhetőbb lesz állapota az ítéletkor, hogynem néktek. És te Kapernaum, mely mind az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz lealáztatni." (Lukács 10,10-15)

Csak egy elgondolkodtató kérdés vájt fülűeknek: miért lenne tűrhetőbb a néhai Szodoma beliek, vagy Tírusz és Szidon állapota az ítélet napján, mint a Jézus korában meg nem tért városok lakóinak, ha mindegyik a fel nem támasztás kárhoztató ítéletében részesül? Egyáltalán milyen értelemben beszélhetünk tűrhetőségről egy réges régen a nemlét állapotában leledző és véglegesen abban is maradó embertömeg esetében?

Ezt arra mondta Jézus, hogy hasonló sors vár azokra, akik nem hajlandóak, változtatni. Jézus alkalmazott túlzásokat, hogy erőteljesen rávilágítson dolgokra,

Pl A Teve és a Tű....