Egy buddhista lehet ambíciózus?

Nem kell feltétlenül most elérned a nirvanát. Még nagyon sok reinkarnációdban lesz rá lehetőséged.

Elég ha csak a szerint élsz, hogy közelebb kerülj hozzá és a karmád ne terheld negatív dolgokkal.

"Mostanában olvasgattam a buddhizmusról és azt, hogy alappillére a vágyakról és élvezethalmozásokról való lemondás."

Vagy inkább: egyik fő eredménye annak BELÁTÁSA, hogy a célok és izgalmak, amik után az emberek futkorásznak, semmisek, nem fontosak, üres ködképek.

Vagyis a buddhista nem magára kényszeríti, hogy "jaj, nehogy ambíciózus legyek, mert akkor nem leszek igazi buddhista", hanem belátta a vágyak, célok stb. jelentéktelenségét és lemondott róluk.

"Ha én teszem azt, valami maradandót akarok alkotni az életben"

Gondolom, hallottál már a sok-sok kemény munkával színes homokból kirakott mandalákról, amelyeket aztán ünnepélyesen megsemmisítenek. Ez a szokás szépen kifejezi a buddhisták véleményét a "maradandó alkotásokról" :))))

Egy buddhistának nem tilos a tudományban ügyködnie, de nem vall buddhista gondolkodásra az, ha valaki "nagyot akar alkotni a tudományban".

Ez nem baj, egyszerűen nem vagy buddhista, aztán kész.

helló

ez elég érdekes dolog, és én is sokat gondolkodtam rajta.

a törekvéssel magával nincs gond, a vággyal sem lenne, csak a vonzataival, amik a ragaszkodás és türelmetlenség, akaratoskodás. ha ezeket legyőzöd, akkor rendben van.

úgy kell hozzáállj, hogy törekedj a végső cél elérésre, de ezt nem túlbuzgón kell tegyed, hanem higgadtan, és tudva, hogy úgy is eléred...én így csinálom, mondjuk nekem nem a buddhizmus a hátterem, hanem kicsit "több". és mivel tisztában vagyok ezzel a fajta transzcendentális igazsággal, egyszerűen átitat a felemelő boldog érzéssel, és nyugalommal. A törekvés az mindenkiben ott van, még Istenben is, hiszen arra törekszik ő is, hogy észrevegyük :) De nem akaratosan, hanem türelemmel, hiszen tudja, hogy a létezés örök, tehát van ideje várni. :)

üdv

25/F

LastOne.Left