A kereszténység tényleg tagadja hogy az állatoknak valódi érzelmeik, személyiségük, morális érzékük lenne?

"z esetben mivel magyarázható szerinted az állatok eltérő személyisége (vagy akkor mije?)? Például nekünk van hárok kutyánk, testvérek, ugyanabból az alomból. Két fiú, egy lány. Már három évesek múltak, de egyikük még mindig olyan játékos, szeleburdi, igazi hiperaktív kutyus, aki egy percre nem bír nyugton maradni. "

Az állat is tud tanulni, ezek reflexes tanulások, és hatással van a viselkedésére. De ettől még nem lesz valaki személy. Általában valami jutalom, jutalom érzés motiválja ezekre az állatokat. A cirkuszi idomárok tudnának erről mesélni... Jutalomfalattal még egyedi viselkedést is fel lehet építeni, de a jutalomfalat a bizonyíték, hogy ezek reflexesek, ösztönösek. Láttál már "jéghokizó" medvét? Mennyire eltér a vadon élő medvéktől, de mégiscsak egy reflexes, tanított viselkedéssorozat, amit látsz. Ugyanilyen motiváló eszköz a különféle büntetés is.

Az én macskám is tudja használni a kilincset (a legnagyobb bánatomra), de világosan látszik, hogy ez nem tudatos, azaz nem fogja fel, hogy mit tesz, a cselekvés úgymond nem érkezik vissza hozzá a belőle kiinduló cselekvés. Kvázi azt sem tudja, hogy mit tesz.

Az eltérő viselkedésminták pedig a lélekre lehetnek esetleg bizonyítékok, de nem a személyiségre

A játékos kutyád sem úgy játékos, hogy legózik, meg AC Origint nyomat, hanem a kutyára jellemző játékokat játssza.

Nem attól lesz valaki személy, ha másképp viselkedik vagy reagál bizonyos dolgokra. Ezt a reflexek is csinálják

De ha ennyire érdekel, akkor próbálj egy kutyaiskolás tanárral beszélgetni.

Ez egy óriási téma, ráadásul dolgozom, így (visszaolvasva) nem igazán azt írtam, amit szerettem volna, de remélem valamennyire értesz

Az érzelem, vagy a lélek, nem egy és ugyan az a fogalom.

Az érzelem az egyén vagy személy kedély állapota, reagálása, bizonyos helyzetekre, hiszen érez. Vannak fájdalmai, és vannak örömei, és ezt a sajátos módján ki is fejezi.

A lélek pedig maga az élőlény. S ez állatra emberre egyaránt vonatkozik.

Ahogy az állat meghal úgy az ember is, és nincs nagyobb tisztsége az embernek, egy helyre megy, földböl van és oda is tér vissza mindegyik.

(Prédikátor 3:18, 19) . . .az igaz Isten különválasztja őket, hogy meglássák, ők maguk is az állatokhoz hasonlók. 19 Mert az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is; egy szellemük van mindegyiküknek, úgyhogy nem áll felette az ember az állatnak, hisz minden hiábavalóság.

(Prédikátor 3:20) 20 Mindegyik egy helyre megy; mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza.

Az állatoknak nincs személyiségük, morális érzékük, ellenben lehetnek kezdetleges érzelmeik. érzéseik.

De ez nem valláson múlik, hogy mit gondolunk az állatokról, hanem tények. A kereszténység ezt csak teológia oldaláról is alátámasztja. Így e szerint az embernek van személyes lelke, az állatoknak nincs.

'hisz minden hiábavalóság'.

Amit te írtál, az egész biztos az.

#17

Nézd, nekünk is volt kutyánk, ami tudta használni a kilincset. Látta, hogy lenyomódik és kinyílik az ajtó, majd rájött, hogy ő is le tudja nyomni. Nem hülye az állat, de ettől még nem lesz emberhez hasonló személyisége.

Az ember képes alkotni új dolgokat, az állat nem képes. Legfeljebb egy bizonyos szintig tudja utánozni.

"Az én macskám is tudja használni a kilincset (a legnagyobb bánatomra), de világosan látszik, hogy ez nem tudatos, azaz nem fogja fel, hogy mit tesz."

Érdekes, az én macskám akkor használja a kilincset, amikor ki vagy be akar menni valahova. Pont mint én. Lehet, nálam sem tudatos?