Ha egy pap tudomást szerez egy súlyos bűncselekményről a gyóntatás alatt, akkor is köti a gyónási titok megtartása?

Kötelezi a gyónási titok, de elmehet a rendőrségre, és elmondhatja úgy, hogy nem mond nevet.

Külföldön volt rá példa, hogy egy sorozatgyilkos meggyónt, a pap a feljebbvalójától kért feloldozást, hogy szólhasson a rendőröknek.

Örök dilemma, de alapvetően igen.

Meg lehet azonban kerülni: kimegy váratlan családlátogatásra, és ha ott bűncselekményre utaló jelet lát, akkor már állampolgári kötelessége (lenne) értesiteni a hatóságokat (ahogy mindenki másnak is).

Tudtommal a gyónási titoktartás alól nincs kivétel, bár a feloldozást megtagadhatja. Bár feltételezem, hogy aki gyónni megy, az meg is akar változni és a krisztusi útra térni. Súlyos bűncselekmények esetén a feloldozás csak akkor adható meg, ha az elkövető feladja magát a hatóságoknál.

Előre gyónni pedig nem lehet, nem gyónhatom meg a holnapi bűnömet. De nem tudom ilyen esetben mit mond az egyházi jog.

"Külföldön volt rá példa, hogy egy sorozatgyilkos meggyónt, a pap a feljebbvalójától kért feloldozást, hogy szólhasson a rendőröknek."

Bocsi az offért, és inkább csak "poén" a kérdésem: és az alól ki oldozta fel, hogy a feljebbvalójának elmondhassa? Vagy nekik alapból el lehet mondani?

983. kán. 1. §. A gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy

bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.

–2. §. Titoktartásra köteles a tolmács is, ha szerepel, valamint mindazok az egyéb személyek,

akik a gyónásból bármilyen módon tudomást szereztek a bűnökrôl.

984. kán. 1. §. A gyóntatónak teljességgel tilos a gyónásból szerzett ismereteit a gyónóra

nézve károsan felhasználnia még akkor is, ha a leleplezés minden veszélye ki van zárva.

–2. §. Aki hatóság szerepét tölti be, annak a külső kormányzatban semmiképpen sem szabad

felhasználnia azt az értesülést, amit a bűnökről bármikor is gyónásban szerzett.

Természetesen a gyónó saját kérésére felmentheti a gyóntatót a gyóntatási titok alól, tehát akár a gyónó, akár pap beszélhet a gyónásban elhangzottakról, ha ezt a gyónó kifejezetten kéri. Tehát a hívő lemondhat a titoktartás jogáról.

A magyar polgári jog egyébként szintén felmenti a gyóntató papot a tanúvallomás alól. A 1998. évi XIX. törvény 81. § szerint: "(1) Nem hallgatható ki tanúként a) a lelkész, illetőleg az egyházi személy arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.

De akkor ha jog szerint nem is, a valóságban mégis bűnpártolást követ el a pap, ha meg tudna akadályozni sorozatos bűncselekményeket, akár cinkossággal is megvádolható, legalább is polgári személynél bekövetkező jogi procedúra minden elemét kimeríti, csak éppen felmentést kap a titoktartási kötelezettsége miatt.

Azonban a bűnt ugyanúgy elköveti!

"De akkor ha jog szerint nem is, a valóságban mégis bűnpártolást követ el a pap, ha meg tudna akadályozni sorozatos bűncselekményeket, akár cinkossággal is megvádolható"

Ha bemegy a gyóntatószékbe egy ember, hogy "Kedves Atyám, holnap 10 órakor rendezek egy kis tüzijátékot a körúton, remélhetőleg minél többen meghalnak" - akkor ez nem szentgyónás, és a papot nem köti semmi.

A tanúként való kihallgatás esetében a titoktartással egyébként nem csak pap él, hanem orvos és ügyvéd is. Tehát ilyen szempontból egy ügyvéd is bűnpártoló, ha úgy vesszük... :))