Ti hogyan hangolódtok Istenre?

Üdv. Igyekszem neked "jó" választ adni, de bőven lehet, hogy tévedek.

Azt gondolom, hogy a túlzott akarás legalább annyira nem vezet célra, mint a hanyagság, és nemtörődömség, érdektelenség.

Nézzük meg mit ír a Biblia az imádkozásról.

" Máté 6:5 És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat."

Tulajdonképpen az imádkozással kommunikálunk Istennel, de valószínűleg Isten már azelőtt tudja mit szeretnénk, és ami fontosabb, mire van szükségünk, mielőtt kérnénk.

Isten egy egészséges érdeklődést szeretne, mint egy barát. Isten akkor is jót akar nekünk, ha mi utáljuk őt, és elutasítjuk, mivel a teremtményei vagyunk. Viszont, aki barátja akar lenni Istennek, nem azért imádkozik, hogy kapjon valamit, hanem, hogy kapcsolatban legyen vele.

Jól körülírtam, de végső soron azt akarom mondani, hitem szerint az őszinte közeledés az, amivel Istent könnyebben meglehet közelíteni. Persze Isten önmagától közeledik felénk.

Általában az utunkat azért nem látjuk, mert önző elképzeléseink vannak, a saját boldogulásunk felől. Nagyon sokan úgy vannak, hogy azt mondják bíznak Istenben, de amikor jön egy lehetőség eldobják, mert az nem egyezik a saját elképzeléseikkel. Példaként. Valaki úgy érzi, hogy brókerként szeretne boldogulni, sok pénzt keresni, sikeres lenni. Imádkozik Istenhez, hogy sikeres legyen, megtalálja a sikeresség útját. Isten tudja, hogy például ez nagyon nem jó neki, és ezt nem adja meg neki, de mondjuk olyan embereket küld hozzá, akik munkákat ajánlanak, de nem bróker munkát. Az egyén azt mondja, "nem ez nem jó, én nem ezt akarom, én bróker akarok lenni" Aztán az egyén kb eldob magától 10 lehetőséget, amiknek jelentős részével sikere lehetne, boldog életpályát futhatna be.

Az egyén átkozza az életet, aztán Istent is, mert nem az elképzelései szerint történnek a dolgok, aztán egy idő után el is utasítja Istent csalódottságában.

Azt javaslom kedves kérdező csendesedjél el, és akkor könnyebben észreveszed Istent. Hidd el a lehetőségek, és az Isten által neked előkészített út ott van előtted, csak még a nagy zűrzavarban nem tudod észrevenni. Ne legyenek előítéleteid, nagy elvárásaid, túlzott, és nagyravágyó elképzeléseid, nézz szét magad körül, mi az ami van, mi az, amit használni tudsz, mi az amiben lehetőség van, mi az, amit tehetnél. Ha elengeded a saját vágyaid, és átengeded önmagad Jézusnak, minden világossá válik.

Sokat tudsz továbbá azzal segíteni, ha lehetőleg csökkented a negatív impulzusok arányát. Éppen elég stressz faktor van az ember életében anélkül is, hogy mondjuk magunknak feleslegesen keresnénk. Nem tisztem megmondani senkinek, ki mit csináljon, csúnya képmutatás volna, pusztán javaslatot tehetek. Ha az ember szeretne békére lelni, jó ha olyan dolgokkal veszi körül magát, amivel az állapotát javítani tudja, például nem biztos jó, ha az ember folyton gyilkosokról szóló filmet néz, és mondjuk éjjel nappal cigarettázik vagy éppen az ismerősökkel kritizál másokat. Ezek példák, talán rossz példák. A lényeg, hogy ha magad körül rendet raksz, talán könnyebben sikerül Istennel is kapcsolatba kerülni.

A jezsuitáknak vannak erre jó módszereik. Az egyik a Szent Ignác-i szemlélődés. Ez alapvetően egy szentírási résszel történő imádság, melynek célja lelki síkon átélni az adott történetet és ezáltal egy bensőséges kapcsolatot kialakítani az Úrral. Itt van leírva részletesen:

[link]