Amikor azt mondjuk, hogy "az Úr", akkor Jézusról, vagy Istenről beszélünk?

Jézus Krisztus Úr,az Atya Isten dicsőségére.

Illene tudni,és persze helyesen tudni mit jelentenek a nevek ,rangok ,elnevezések a Bibliában.

Amikor azt mondjuk, hogy "az Úr", akkor Jézusra gondolunk,

mint a világmindenség ura,teremtője.

"Vagy nem"

Nem kötelező dönteni Jézus Krisztus mellett.

Mindenki önként megy a menybe ,vagy a pokolba.

Nincs középút.

"Amikor azt mondjuk, hogy "az Úr", akkor Jézusra gondolunk, mint a világmindenség ura,teremtője."

Azért mondtam erre az állításodra, hogy "vagy nem", mert bibliailag hibás az állítás! De te - félreértve a dolgot, rögtön azzal jössz, hogy nem fogadom el Jézust, mert nem értek egyet azzal, amit róla állítasz.

Egyrészt a legtöbb bibliafordítás még ma sem tartalmazza Isten héberben (az Ószövetségben) használt nevét az Újszövetségben is. Azon, több mint 80 helyen sem, ahol az Újszövetség egyértelműen az Ószövetségből idéz olyan verset, melyben benne van Isten neve, a JHVH. Sokszor az "Úr" szóval jelöli Jehovát, vagy Jahvét is, mint Jézust. Ez következetlen és félreérthető fordításokat eredményez.

Tehát ezek alapján ezen fordításokban sokszor az "Úr" cím nem Jézusra utal!

Másrészt abban is tévedsz, hogy Jézus lenne a világmindenség ura és teremtője. Ennyire ne magasztaljuk fel Jézust, mert Ő maga sem magát tartotta ennek:

"Az örök élethez az szükséges, hogy megismerjenek téged, az egyetlen igaz Istent, és azt, akit elküldtél, Jézus Krisztust." (János 17:3)

Az "egyetlen", vagy "egyedüli" igaz Isten ezek szerint Jézus Atyja, akihez itt is imádkozott, vagyis JHVH, azaz a mai legelterjedtebb magyar kiejtés szerint Jehova Isten. Tehát akkor, ha Jézus lenne a világmindenség ura és teremtője, akkor Jehova ki? Mert ugyanis ezen titulus felett már nincs senki, amit Jézusnak adtál! Megilleti őt szerinted a BIBLIA SZERINT? Hangsúlyozom: a Biblia szerint, mert a mi szavunk és véleményünk ugye nem számít.

Nem illeti meg, mert így teljességgel félreérthető lenne, mintha magáról a Mindenhatóról beszélnél, pedig Jézust a Biblia sehol sem hívja Mindenhatónak (és nem is teszi "egyenlővé" vele semmiféle háromságban)! Nem véletlenül, hiszen maga Jézus ismerte el, hogy az "EGYEDÜLI IGAZ ISTEN" nem Ő, hanem az Atyja. Megkapott "minden hatalmat égen és földön" ugyan Jehovától, de a Biblia szerint is logikusan csak az "egyedüli igaz Istenen" kívüli hatalmat kapta meg. A legfelségesebb, Aki mindenki felett van, az Jehova!

A teremtést is neki köszönhetjük, akkor is, ha Jézuson keresztül teremtett a Mindenható Isten. Ezért a Biblia is EGYEDÜL Jehovát nevezi teremtőnek, Jézust sohasem. Ezek tények.

Elnézést kérek,de sajnos a "Jehova Tanúi"nem a Szent Szellem világosságban járnak,ha hiszed ha nem.

Nem szeretnék vitát nyitni,de jó volna ha meg nyílna a szemetek,és el hinnétek amit ír a Biblia Jézusról.

Mert ugye bemutatja az írás Jézust,mint szolgát,mint tökéletes embert,mint helyettes áldozatot,mint tökéletes Istent.

Minden nézőpontból el kell ,fogadnom Jézus Krisztus személyét ,és nem csak az ""örtorony"" nézőpontjából.

Ja és még valamit ,nézz utána mit is jelent a Jehova név,és a Jézus név.

Vagy még jobb ha utána nézel Jézus Krisztus ,neveinek ,címeinek,mármint ahogy a Biblia bemutatja ,Urunkat Teremtőnket,a testben megjelent Jehova Istent.

Jó reggelt és szép napot!

"Elnézést kérek,de sajnos a "Jehova Tanúi"nem a Szent Szellem világosságban járnak,ha hiszed ha nem."

Tisztelt válaszoló, nem zavar téged, hogy egyetlen bibliai versel sem bizonyítottál semmit? Így bárki képes véleményt írni a nagy semmire! Bizonyítanod kéne a Bibliából, hogy miért írod nagy betűvel a szent szellemet? Hol mondja a Szentírás "személynek" (a szent szellem külsőleges hatása miatt megszemélyesített verseken kívül - mert 'megszemélyesíti' ugyan, de más személytelen erőt vagy fogalmat is megszemélyesít a Biblia), és legfőképpen HOL MONDJA "Istennek", a Mindenhatóval "egyenlőnek" a szent szellemet?

"Mert ugye bemutatja az írás Jézust,mint szolgát,mint tökéletes embert,mint helyettes áldozatot,mint tökéletes Istent."

A Biblia SEHOL SEM mutatja be Jézust, mint "helyettes áldozatot", ezt nem tudod bizonyítani hitelesen az Írásokból, mert az ellenkezőjét tanítja! A Biblia az elejétől a végéig jó néhányszor közli, hogy a MINDENHATÓ Istent "soha senki nem látta" a halandó emberek közül - még az Újszövetségben is benne van. Tehát Jézus NEM LEHET a testben megjelent Jehova. Úgy ahogy a "tökéletes Isten" kifejezés is önkényes értelmezésen alapul, mert mit is jelent az "Isten" kifejezés" a Szentírásban? Csak és kizárólag Jehovára alkalmazzák? Ha nem, kikre és másra miért?

Először ezekre a kérdésekre kéne ŐSZINTÉN válaszolnod a Bibliából.

Azok a bibliaversek, amelyeket a háromság támogatói felsorakoztatnak, szilárd alapot szolgáltatnak-e ennek a dogmának az alátámasztására?

Aki igazán meg szeretné tudni az igazságot Istenről, az nem abban a reményben kutatja át a Bibliát, hogy hátha olyan írásszövegre bukkan, amely elképzelésének megfelelően is értelmezhető. Ehelyett azt szeretné inkább megtudni, mit mond maga Isten Szava. Ráakadhat ugyan olyan írásszövegekre, amelyek véleménye szerint többféleképpen értelmezhetők, ha azonban a témához kapcsolódó más bibliaszövegekkel egybeveti azokat, jelentésük mindjárt egyértelművé lesz. Elöljáróban annyit, hogy a háromságot „alátámasztó” legtöbb írásszövegben csak két, és nem három személy szerepel. Így ezek az írásszövegek, még ha helyes lenne is a háromsághívők szerinti magyarázatuk, nem bizonyítanák azt, hogy a háromság dogmája bibliai tanítás. Vedd figyelembe a következőket:

Írásszövegek, amelyekben a Jehovát megillető címeket állítólagosan vagy ténylegesen Jézus Krisztussal kapcsolatban használják

Alfa és Omega: Kit illet meg valójában ez a cím?

1. A Jelenések 1:8 szerint a Mindenható Istent. A Kár.-ban viszont a 11. vers ezt a címet arra a személyre alkalmazza, aki a további leírás folyamán Jézus Krisztusnak bizonyul. A bibliatudósok azonban elismerik, hogy a 11. versben az Alfára és Omegára történő utalás nem hiteles, és ezért a Kat., ÚRB, B.—D., KNB és Káldi nem tartalmazza.

2. A Jelenések könyvét héberre lefordítók közül sokan elfogadják, hogy a 8. versben Jehováról van szó, ezért itt feltüntetik Isten nevét. Lásd: Jegyzetes Biblia (angol).

3. A Jelenések 21:6, 7 rámutat, hogy a szellemi győzelmet arató keresztények az Alfa és az Omega néven ismert személy ’fiai’. Így soha nem utalnak a szellemmel felkent keresztények és Jézus Krisztus kapcsolatára. Jézus a ’testvéreinek’ nevezte őket (Héb 2:11; Máté 12:50; 25:40). Jézusnak ezeket a ’testvéreit’ azonban az ’Isten fiainak’ nevezik (Gal 3:26; 4:6).

4. A KNB a Jelenések 22:12-höz fűzött lábjegyzetében azt írja, hogy „ezek Jézus Krisztus szavai”, ezáltal azt a benyomást keltve, mintha a 13. versben említett Alfa és Omega őrá vonatkozna. A görög szövegben azonban itt nem szerepel Jézus neve, és más fordítások sem teszik be.

5. A Jelenések 22:13 azt mondja, hogy az Alfa és az Omega egyben „az első és az utolsó”, mely megjelölést a Jelenések 1:17, 18 Jézus Krisztusra alkalmazza. Ehhez hasonlóan az ’apostol’ megjelölést egyaránt alkalmazzák Jézus Krisztusra és egyes követőire. De vajon ez bizonyíték arra, hogy egyazon személyről vagy egyenrangú személyekről lenne szó? (Héb 3:1). A tényekből tehát arra következtethetünk, hogy az „ Alfa és Omega” cím a mindenható Istenre, az Atyára vonatkozik, és nem a Fiúra.

Üdvözítő, Szabadító, Megmentő: A Biblia ismételten Szabadítónak nevezi Istent. Sőt, az Ézsaiás 43:11-ben ezt is mondja Isten: „rajtam kívül nincs szabadító.” De mivel Jézusra is utalnak szabadítóként, vajon Isten és Jézus azonosak? Egyáltalán nem. A Titusz 1:3, 4 beszél ’a mi üdvözítő Istenünkről’, majd ezt követően beszél ’a mi Atyánkról és a Krisztus Jézusról, a mi Üdvözítőnkről’. Ennek alapján mindketten üdvözítőnek tekinthetők. A Júdás 25 így utal erre a viszonyra: ’az üdvözítő Isten a mi Urunk Jézus Krisztus által.’ (Lásd még: Cselekedetek 13:23.)

A Bírák 3:9-ben ugyanaz a héber szó (mó·síʹaʽ, azaz ’szabadító’ vagy ’megmentő’) fordul elő Otnielre, Izrael egyik bírájára vonatkozóan, mint az Ézsaiás 43:11-ben, de ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy Otniel Jehovával "egyenlő" lett volna. Ha az Ézsaiás 43:1–12-t olvassuk, akkor kiderül, hogy a 11. vers azt jelenti, hogy egyedül Jehova gondoskodott megmentésről vagy szabadulásról Izrael számára, és hogy a megmentésüket nem a szomszéd népek valamelyik istenének köszönhették.

Isten: Jehova ezt mondja az Ézsaiás 43:10-ben: „Előttem nem lett Isten, és utánam sem lesz.” Vajon ez azt jelenti, hogy mivel az Ézsaiás 9:5-ben (9:6, ÚV) Jézus Krisztust prófétailag úgy nevezik, hogy „Erős Isten”, ezért Jézusnak meg kell egyeznie Jehovával? A szövegösszefüggés ismét rávilágít arra, hogy nem erről van szó. A bálványimádó nem zsidó nemzetek egyike sem alkotta meg istenét Jehova előtt, mert őelőtte senki sem létezett. A jövőben sem teremthet senki sem igaz, élő Istent, aki képes lenne előre megmondani a jövőt (Ézs 46:9, 10). Ez azonban nem jelenti azt, hogy Jehova sohasem hozott létre senkit, akit jogosan megillet az isteni rang (Zsolt 82:1, 6; Ján 1:1, ÚV). Az Ézsaiás 10:21 Jehovát ’erős Istennek’ nevezi, éppen úgy, ahogy az Ézsaiás 9:5 (9:6, ÚV) Jézust, de csakis Jehovát nevezik ’mindenható Istennek’ (1Móz 17:1).

Ha bizonyos címet vagy megjelölést a Bibliában több helyen is meg lehet találni, nem szabad elhamarkodottan arra következtetni, hogy biztosan mindig ugyanarra a személyre vonatkozik, vagy "egyenlőnek" tekintik őket. Különben ez a fajta érvelés ahhoz a megállapításhoz vezetne el minket, hogy Nabukodonozor Jézus Krisztus volt, mivel mindkettőjüket ’királyok királyának’ nevezi a Biblia (Dán 2:37; Jel 17:14); s hogy Jézus tanítványai tulajdonképpen Jézus Krisztus voltak, mivel a tanítványokról is, és Jézusról is ezt olvassuk: „a világ világossága” (Máté 5:14; Ján 8:12). Mindig figyelembe kell vennünk a szövegkörnyezetet, és a Biblia azon más helyeit is, ahol ugyanaz a kifejezés előfordul.

A Héber Iratok olyan részei, amelyek egyértelműen Jehovára vonatkoznak, az ihletett bibliaírók mégis Jézus Krisztusra alkalmazzák őket

Miért idézi a János 1:23 az Ézsaiás 40:3 szavait, és miért alkalmazza arra, amikor Keresztelő János előkészítette az utat Jézus Krisztusnak, noha az Ézsaiás 40:3 egyértelműen kijelenti, hogy az utat Jehova számára készítik elő? Azért, mert Jézus az Atyját képviselte. Ő az Atyja nevében jött, és biztos volt benne, hogy az Atyja mindig vele van, mivel azt tette, ami az Atyjának tetszik (Ján 5:43; 8:29).

Miért vonatkoztatja a Zsoltárok 102:26–28 (102:25–27, ÚV) szavait a Héberek 1:10–12 a Fiúra, holott a zsoltáríró azt Istennek szánta? Mivel Isten a Fiú révén valósította meg a zsoltáríró által megfogalmazott teremtési munkát. (Lásd: Példabeszédek 8:22, 27–30; Kolosszé 1:15, 16.) Ne kerülje el a figyelmünket, hogy a Héberek 1:5b idéz a 2Sámuel 7:14-ből, és Isten Fiára alkalmazza. Bár ez az írásszöveg első ízben Salamon esetében teljesedett be, később pedig Jézus Krisztuson is, ez mégsem jelenti azt, hogy Salamon és Jézus azonosak. Jézus ’nagyobb Salamonnál’, s olyan munkát végez, amelyet Salamoné árnyékolt elő (Luk 11:31).

Na figyelj csak kedves "tanú",nagyon mélyre hatóan érvelsz ,és tisztellek becsüllek a buzgóságodért.

De sajnos nem a helyes ismeret szerint.Azt írod nem hozok fel bibliai verseket,ellen érvkét számodra.Na jól van,tessék,remélem megérted,hogy Isten Szelleme,és Jézus Szelleme,ugyan az.

Római lev. idézet:

Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. 9Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. 10Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test a bűn miatt halott, a Lélek életet ad az igazság által. 11Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által. 12Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. 13Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. 14Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 15Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atya!” 16Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. 17Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.