Mi a teendő abban az esetben, hogyha megtértem, de vétkes vagyok továbbra is? (Házasság előtti szex, paráznaság)

Tudom, hogy így is lehet, de láttam lányokat sírva kiszaladni zárthelyiről, mert a babájuk nem hagyta abba a sírást az aulában. Vittem anyukák indexkönyvét a tanáriba és kértem, hogy vegyék át tőlem, de nem értették, hogy anyuka kórházban van az egy éves gyerekével és nem tud ott lenni aláírni. Hallottam közben a telefonban a hangját, hogy kiszáradással tartják bent, nem hagyhatja ott, és én megértettem, de a tanszékvezető nem. Mondjuk megoldottam nekik akkor... Minden megoldható, de szerintem nem mindegy milyen áron. Én őket sem ítélem el, vannak helyzetek, amikor egyszerűen nem lehet jól választani. De ha lenne egy 20 éves lányom, nem tudom, hogy mit tanácsolnék neki, nem hiszem, hogy akarnám hogy ezt élje át, akkor sem ha tudom hogy 20 év múlva szép időszakként gondol majd vissza rá. Nem mondanám, hogy a vizsgaidőszak ideális a kismamasággal egybekötve. Azt sem hogy bármilyen munkahely megfelelő ilyenkor. Igaziból szerintem mind az anyukának, mind az újszülöttnek szüksége van arra, hogy ne kelljen nélkülözniük egymás jelenlétét a kezdeti időszakokban, és biztonságos környezetben legyenek. Ha ez azon múlik, hogy 2-3 évig várna a gyerekkel, akkor nem mondanám neki, hogy szerintem ez bűn. Több hozzátok hasonló példát is láttam magam előtt, még ateistákat is, akiknél anyuka doktorál, és munkásszállóból mentek 1,5 szobás panelba amit hitelből vettek, és közben gyerekeket nevelnek, egyáltalán nem a nehézségekben és az áldozatvállalásban látom a problémát, hanem úgy gondolom, hogy ma már egy fiatal lány nem csak férjet és gyereket akar, de szeretné az anyaságot tőle telhetően leginkább megélni anélkül, hogy az ezzel járó terheket másokra kellene hárítania. Mert ő szeretne ott lenni, és nem mást kérni rá, és ő is szeretne hozzájárulni mindahhoz ami egy biztonságos környezetet jelent egy családnak. Szerintem ez nem önzőség. Egyébként nem tudok állást foglalni védekezés ügyben (mert ezzel van ez leginkább összefüggésben), de a mostani katolikus álláspontot is inkább kitérő válasz erre a kérdésre mint tényleges iránymutatás. Nem minden döntés ennyire egyszerű. És azt is tudom, hogy sokan meg túl sok feltételhez kötik a családalapítást és igen, az sem jó, és az egésztől való félelem is csak növekszik idővel. Bár úgy menne minden, hogy szerelem, házasság, gyerek. Szerintem sokan ezt választanák. De talán nem minden áron. Nem tudom, hogy ez részükről hiba vagy sem, de nem önzőség. És tényleg nem merném tiszta lelkiismerettel azt mondani egy 21 évesnek, hogy nem szabad védekeznie, ahogy azt sem, hogy maradjon szűz ameddig nem áll készen az anyaságra.

Tisztában vagyok vele, erre mondtam, hogy nem egyértelmű állásfoglalás. A Bibliában nincs engedélyezett "természetes" fogamzásgátlás.

Szerintem nem attól lesz házas valaki, hogy részt vesz egy ceremónián, vagy hogy van róla egy papírja, ez nevetséges! Nyugodtan szexeljetek, ha komolyan gondoljátok, hogy együtt akarjátok leélni az életeteket. Ha meg valami probléma lenne, és úgy döntötök mégsem akarjátok, akkor biztos nem egy templomi esküvő fog összetartani titeket. És ezzel egyébként nem azt mondom, hogy az esküvő felesleges, de ha tényleg ekkora probléma, akkor várhat.

Még ennyi buta embert éltemben nem láttam. Azt ugye vágjátok hogy ezt az egész hülyeséget régen kitalálta valaki és sok hülye mint ti el is hiszitek hogy az jó ha a vágyaitokat elfojtjátok. Megéritek a pénzeteket.