Prédikációt kell írnom. Valaki segítene?

Hasonlóan, igen.

-Bibliai vers amiről prédikálsz

-Ha tudsz valamit a történelmi / kulturális háttérről, amit érdemes tudni. (Ezt persze nem minden esetben lehet alkalmazni.)

-Ezután legyen mondjuk kb. 3-4 pont hogy hogyan mutat a Biblia egyéb részeire és/vagy a hétköznapi életünkre

-Végezetül pedig hogyan mutat ez a vers az Evangéliumra, hogyan függ össze az Evangéliummal.

Szia!

Milyen tárgyhoz és szinten kérik (hittan, középiskola vagy teológia egyetemi szint, esetleg irodalom órára kell?)

Egy prédikációt kell írnod a tíz parancsolatról, és úgy részletezni azokat egy keretén belül?

Vagy 10 prédikációt kell írnod, mindegyik parancsról 1-1 prédikációt?

Milyen terjedelmű legyen egy/a prédikáció (nyomtatva A/4-es oldallal számolva)?

Mi a beadási határidő?

Akkor a második parancsolatot ne írd bele. Tudod, ami azt mondja, hogy ne csinálj szobrot, ne tiszteld és ne imádd.

Annyit leírhatsz, hogy Mózes 2 kőtáblán kapta a parancsolatokat, amelyeket Isten írt fel 2 kőtáblára az ujjával:

II Mózes 20 fejezet:

1

És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:

2

Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.

3

Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

4

Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.

5

Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, akik engem gyűlölnek.

6

De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.

7

Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi.

8

Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.

9

Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;

10

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van;

11

Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

12

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.

13

Ne ölj.

14

Ne paráználkodjál.

15

Ne lopj.

16

Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.

17

Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.

18

Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.

19

És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.

Az első táblán az első 4 parancsolat szerepelt, amely az embernek az Istennel való kapcsolatát szabályozza, a második táblán pedig a maradék 6, amelyek az embernek az emberekkel való kapcsolatának szabályai.

Ezek a törvények olyanok, mint a gravitáció törvénye, azaz akkor is érvényben vannak és működnek, ha valaki nem hisz bennük.

Szia

Innen válogathatsz anyagot:

[link]

de lehet ennyi is elég:

A parancsolatok: A Tíz szó bevezetéseképpen a következő egyértelmű kijelentést olvashatjuk egyes szám első személyben: „Én vagyok Jehova, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgák házából” (2Mó 20:2). Ez nemcsak azt mutatja meg, hogy ki beszél kihez, hanem azt is, hogy miért pont az akkor élő zsidóknak adta Isten a tízparancsolatot. Nem Ábrahámnak adta (5Mó 5:2, 3).

1.

Az első parancsolat, miszerint „ne legyenek más isteneid a színem előtt”, Jehovát helyezi előtérbe (2Mó 20:3). Ez magában foglalja kiemelkedő és egyedülálló állását mint Mindenható Isten, Legfelségesebb és Szuverén Úr. Ez a parancsolat megmutatta, hogy az izraelitáknak nem lehettek más, rivális istenei Jehovával szemben.

2.

A második parancsolat logikusan követi az elsőt, megtiltva a bálványimádás minden formáját, mint ami nyílt szembehelyezkedés magával Jehovával és a dicsőségével. ’Ne készíts faragott képmást, vagy ahhoz hasonló alakot, ami az egekben vagy a földön van, vagy ami a vizekben van a föld alatt. Ne hajolj meg előttük, hogy szolgáld őket.’ Ezt a tilalmat a következő kijelentés hangsúlyozza: „mert én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el” (2Mó 20:4–6).

3.

A harmadik parancsolat helytálló és logikus folytatásként ezt mondja: „Jehovának, a te Istenednek a nevét méltatlan módon ajkadra ne vedd” (2Mó 20:7). Ez összhangban van azzal, hogy Jehova neve kiemelkedő helyet tölt be a Héber Iratokban (6973-szor fordul elő az ÚV-ban; lásd: JEHOVA: A név fontossága). Csak ez, a Tíz szót tartalmazó néhány vers (2Mó 20:2–17) nyolcszor említi Jehova nevét. Az „ajkadra ne vedd” kifejezés azt a gondolatot foglalja magában, hogy ’ne mondd ki’ vagy ’ne emeld fel (hordozd)’. Ezt „méltatlan módon” tenni Isten nevével azt jelentené, hogy hamisságban vagy hazugságban használnák ezt a nevet, vagyis ’hiábavalóan’. Az izraeliták – akiknek kiváltságában állt Jehova nevét viselni tanúiként, de hitehagyottá váltak – valójában méltatlan módon ajkukra vették és hordozták Jehova nevét (Ézs 43:10; Ez 36:20, 21).

4.

A negyedik parancsolat kijelentette: „Emlékezzél meg a sabbatnapról, hogy megszenteld azt. Hat napon át végezz szolgálatot, és végezd el minden munkádat. De a hetedik nap Jehovának, a te Istenednek sabbatja. Ne végezz semmi munkát se te, se a fiad, se a lányod, se a rabszolgád, se a rabszolganőd, se a háziállatod, se pedig a jövevény, aki kapuidon belül lakik” (2Mó 20:8–10). Azzal, hogy megtartották ezt a napot mint Jehova szent napját, mindenki – még a rabszolgák és a háziállatok is – hasznot meríthetett a frissítő pihenésből, vagyis nyugalomból. A sabbatnap arra is lehetőséget adott, hogy figyelemelterelődés nélkül tudjanak szellemi témákkal foglalkozni.

5.

Az ötödik parancsolatot, „tiszteld apádat és anyádat”, úgy is lehet tekinteni, mint ami összeköti az első négy parancsolatot a többivel. Az első négy meghatározza az ember Isten iránti kötelezettségeit, míg az utolsó öt az embertársai iránti kötelezettségeit. Azért lehet ez a parancs összekötő láncszem, mivel a szülők Istent képviselik, így aki megtartja az ötödik parancsolatot, az engedelmességet és tiszteletet mutat mind a Teremtő, mind az Isten által hatalommal felruházott személyek iránt. A tíz közül csak ehhez a parancsolathoz kötődik ígéret: „hogy napjaid sokáig folytatódjanak azon a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked” (2Mó 20:12; 5Mó 5:16; Ef 6:2, 3).

6.,7,8,9.

A törvénygyűjtemény következő parancsolatai roppant tömörek. A hatodik: „Ne gyilkolj.” A hetedik: „Ne kövess el házasságtörést.” A nyolcadik: „Ne lopj” (2Mó 20:13–15). A maszoréta szövegben ilyen sorrendben szerepelnek ezek a törvények, vagyis attól a törvénytől, amelyikben a felebarátnak a legnagyobb kárt okozó bűntettről van szó, halad addig, amelyikben a legkisebb kárt okozót említi. Néhány görög kéziratban (Codex Alexandrinus, Codex Ambrosianus) gyilkosság, tolvajlás, házasságtörés a sorrend; Philónnál (De decalogo. XII., 51.) házasságtörés, gyilkosság, tolvajlás; a Codex Vaticanusban pedig házasságtörés, tolvajlás, gyilkosság. A tettekről a szavakra áttérve a kilencedik parancsolat ezt mondja: „Ne tanúskodj hamisan embertársad ellen” (2Mó 20:16).

10.

A tizedik parancsolat (2Mó 20:17) egyedülálló volt, mert megtiltotta a mohóságot, ami nem más, mint helytelen vágyakozás másvalakinek a vagyona vagy tulajdona iránt, beleértve a feleségét is. Egyetlen emberi törvényadó sem adhatott ilyen törvényt, hiszen emberek képtelenek lennének betartatni. Jehova azonban ezzel a tizedik parancsolattal elérte, hogy mindenki közvetlenül neki tartozzon számadással mint olyan személynek, aki látja és tudja az emberek szívének minden titkos gondolatát (1Sá 16:7; Pl 21:2; Jr 17:10).