Hívő keresztyén és pszichoterápia?

én úgy gondolom, hogy ahogy vannak testi betegségek, úgy az elménk is lehet beteg, és erre gyógyulást kell keresni.

Viszont csak úgy kell keresni ezt a gyógyulást, hogy a hitünket ne károsítsa. Mert jobb ebben a világban betegnek lenni, mint a túlvilágon a pokolba kerülni.

Annak alapján, amit a te orvosod mondott (az ember teremti meg Istent), ő nem egy hívő ember. Lehet, hogy eljár templomba stb, de nem érti valójában, hogy mit jelent hívőnek lenni, és nincs valódi hit a szívében.

Én nem azt mondom, hogy ha szükséged van rá, ne menj pszichológushoz, hanem azt, hogy olyat keress, aki valóban hívő, és megerősíti, nem pedig lerombolja a hitedet.

A hit az ember legnagyobb kincse. Ha úgy érzed, hogy veszélyben van valaki/valami miatt, menekülj onnan.

Az nagyon hasznos lehet, ha egy hívő testvéreddel, akinek nagyobb a tudása, élettapasztalata, megbízható, és életvitelében, erkölcsileg is példamutató, tudsz beszélni. Ugyanakkor lehetséges, hogy valakinek mindenképpen szakmai segítséget kell kérnie. Ebben az esetben viszont az legyen egy valóban hívő ember - ami nem egyenlő azzal, hogy eljár templomba...

Ne aggódj már annyit. Nem történt semmi rossz. És jobban is vagy. "az IstenKÉP az embernek egy projekciója" - ez így van rendben. A saját SZABAD akarat létezik - Isten kegyelméből. Gondolj csak arra, hogy fekszel és felkelsz reggel: Ez saját akarat nélkül nem menne - ott heverésznél az idők végezetéig. Viszont Isten kegyelméből, ajándékként kaptuk.

Tanulságos rész: Jn 5, 1-7

Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg így válaszolt neki: „Uram, nincs emberem,......

- és jött a félrebeszélés

Az ÚR újra kérdezte, de hát akarsz-é -

milyen különös, figyelj a kijelentésre, nem abszurd, hogy egy 37 éve betegtől kérdezik akarsz gyógyulni?

mert, aki nem akar, azt a Jóisten sem tudja meggyógyítani

[link]

Ajánlom Gyökössy Endre református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő. műveit! Nagyon segítőek, Sokaknak segített és könyvein keresztül még ma is.

A pszichológia nem áll szemben a kereszténységgel, ahogy szívsebészet, vagy más orvosi terület sem (kivéve az abortuszt).

Kár ezen rugózni.

'Amikor azt mondja, hogy legyél büszke magadra és arra, amit elértél! Amit elértél, azt csak magadnak, saját erődnek köszönheted, stb. Ez mind-mind ellene megy annak a bibliai tanításnak, hogy Krisztus nélkül semmit nem tudunk tenni.

Továbbá az ember felépítésénél is mondott olyasmit, hogy az Isten az embernek egy projekciója. Ezzel kb azt mondta, hogy nem az Isten teremtette az embert, hanem az ember teremti meg, vetíti ki Istent. Ez nálam már istenkáromlás, ill. olyan ezoterikus tanítás inkább.'

még értelmezni se tudod azt a könyvet, ami szerint az életedet éled

Kedves Kérdező!

Elmész az orvoshoz, beszélgetsz vele erről-arról, és ez téged letéríthet az utadról "de úgy gondoltam, hogy ha tovább folytatom a terápiát, az akár el is távolíthatna Istentől"???

Te csak szeretnél hinni, úgy látom. A belső stabilitásod nincs meg hozzá, és ahelyett, hogy a beszélgetések során érlelődnél, fejlődnél akár a hitedben is, eloldalogsz. Ahelyett, hogy akár ütköztetnéd a meglátásaidat vagy kérnéd az orvost, hogy a hitednek megfelelő módon mondja el, ami rendbe hozza a bajaidat, elsunnyogsz, mert félsz a "belső feszültségtől". Szóval, ha jól értem, addig vagy hívő, míg a hited próbára nincs téve.

Javíts ki, ha tévedek.

Kedves Kérdező!

Először is nagyon örülök, hogy az alapproblémád megoldódott! Ezek szerint azon ritka emberek közé tartozol, aki egy nagyon jó szakembert talált! Isten gondoskodó! :)

Hogy az illető mit gondolt Istenről, az már abból kiderül, hogy a templomba járással azonosította a hitet. Nekem ez már itt gyanús lett volna, de ebbe most nem mennék bele.

Hívő keresztényként azt gondolom a pszichológiáról, hogy amikor egy tanító, pásztor, tehát emberekkel foglalkozó "egyházi" szakember nem tud mit kezdeni a problémáddal, mert az súlyosabb, igenis jó, ha elmész egy jó pszichológushoz, mielőtt súlyossá válik a dolog és már pszichiáterre van szükséged. A jó pszichológus gondolkodtat! Tulajdonképp a gyakori is egy pszichológus - gondolkodtat. :) Ez Isten célja: gondolkozz! Nem kell készpénznek venni azt se, amit egy ember mond, azért, mert teológiai sulit végzett! Nekem volt már olyan, amikor pont egy nem keresztény emberrel való beszélgetés világított rá valamire az éltemben, ami utána hatalmasat lökött pozitív irányba az Istennel való kapcsolatomban. Mert TUDNI AKARTAM, mi az IGAZSÁG. És megkerestem, és Isten megmutatta. Szeretem, ha felkavarnak gondolatok, mert utánajárok. És lesz egy újabb meggyőződésem Istentől. Ezt igen, én értem el. Ez nem jelenti azt, hogy Isten nem tett semmit, de nem jelenti azt se,hogy csak Isten kell hozzá! Fontos, hogy aktív vagyok ebben a folyamatban és nem csak várom, hogy a sült galamb a számba repül. Nem vagy már csecsemő, hogy még mindig etetni kellene, tehát tudsz gondolkodni, nem kell passzívan mindig másoktól várni a válaszokat. (Persze nem mondom,hogy te ezt teszed!)

Jó dolog, ha a pszichológussal való beszélgetés közben az ember figyel Istenre és elgondolkodik. Van, amikor tényleg segítségre van szükségünk,és ilyen szakmai segítséghez fordulunk. De vannak barátaink és járunk valahova és van kivel beszélgetni. És gondolkodunk. Nem vagyunk egyedül. Ott van Krisztus Teste!

Személyesen: van egy barátnőm, aki pszichológus. Szoktunk beszélgetni természetesen, és van, amikor megkérem, hogy nézzünk mélyebbre, mint amit egy barátság ad, mert elakadtam egy dologban. Vannak tesztek, amik kideríthetnek dolgokat, de ehhez kell háttértudás, amit a fősulin/egyetemen tanítanak. És én ezt a segítséget igénybe veszem. És ő az, aki szól, hogy nézzek vissza, mennyit fejlődtem egy bizonyos időszakban, és ne beszéljek magamról annyira degradálóan, ahogy időnként még teszem.

Szóval nem mindegy, mekkora hatalmat adsz annak, akitől segítséget kérsz. Van saját felelősséged is. Jól tetted, hogy gondolkodtál is, nem csak benyelted, amit mondott a pszichológus! A dolga az, hogy segítsen elgondolkodni abban, amiben elakadtál. És ez szuperül sikerült.

Amikor azt mondja, hogy legyél büszke magadra és arra, amit elértél! Amit elértél, azt csak magadnak, saját erődnek köszönheted, stb. Ez mind-mind ellene megy annak a bibliai tanításnak, hogy Krisztus nélkül semmit nem tudunk tenni.

Miért, nincs neked szabad akaratod? Ha Krisztus nem akarja, akkor nem tudsz felkelni az ágyból, kimenni a WC-re, megkenni egy szelet kenyeret? Krisztus akarata bábuként mozgat téged? Ha bűnt követsz el, akkor azt is Krisztus akaratából teszed?

Akkor mi alapján vonna téged felelősségre tetteidért? Hiszen te egy dróton rángatott bábu vagy, aki azt csinálja, amit Krisztus akar!

A másik kérdésben, hogy Isten csak egy projekció lenne, azt nem szabad elfogadni. Lehet vele vitatkozni, mert Isten nem projekció. Az a projekció, ahogy az ember elképzeli Istent. Színről színre csak a mennyben láthatják a szentek.