Kérlek vizsgáld meg magadat! Könnyen ki tudod fejezni közeli hozzátartozóidnak, idegeneknek, Istennek, az irántuk érzett háládat?

Igen, nem okoz nehézséget.

De számomra semmilyen érzés kifejezése nem nehéz.

Családban, baráti körben is természetes, hogy kifejezzük az érzéseinket egymás iránt.

Gondolom, akiknél ez nem szokás, akik nem ebben nőttek fel, azoknak nehéz, vagy nem is gondolják fontosnak.

1-2, Egyáltalán nem. Épp olvasok egy könyvet, ami ezen kérdéssel is foglalkozik, és igen elgondolkodtató, mert szomorú következtetéseim vannak.

3, Az a baj, hogy az emberek nagy része nem érti, vagy nem akarja ezt érteni, így hogyha valaki kinyilvánítja a másik felé (pl.: egy barátnak, akinek eddig még 1× sem tette meg), igencsak furán nézne rá. de ha 2 idegen ember tenné ezt egymással valami oknál fogva, akkor is ez lenne.

Ez adolog csak kisebb közösségekben vezet eredményre.

Ezen dolog megértéséhez fel kellene nőni.

4, Nem gyakorlom én sem a hálaadást, pedig kellene.

Szerencsés vagy, kérdező, hogy ilyen környezetben élhetsz.

Eleve nehezen fejezek ki olyasmiket, mint érzelmek, legyen az szeretet, hála, vagy éppen harag. A környezet ugyanis, amiben felnőttem, arra tanított, hogy az érzelmek gyengévé tesznek, és ha gyenge vagy, azonnal eltaposnak.

A hálával legalább tudok mit kezdeni, de azt nem adni szoktam, és nem is mondani, hanem mutatni, és legalább annyit, ha nem többször annyit adni, mint amennyit kaptam annak a kevés embernek, akinek hálás lehetek.

Persze tudom, hogy a kérdésed nem igazán erre vonatkozott. A magam részéről hiszem, hogy Isten arról is tud, amit nem tudsz, vagy nem akarsz kifejezni, mert attól még ugyanúgy érzed.