Ma a Szentírást olvasva az alábbi mondatokon akadt meg a tekintetem. Ti hogy értelmezitek az üzenetét?

Ezt így önmagában nehéz értelmezni. Sokat segítene, ha leírnád, hogy ki mondja kinek és milyen helyzetben.

A mindennapi életben sok mindenre ráhúzható ez az igeszakasz. Pl. ha valaki frissen belép egy gyülekezetbe, lehetne ezzel üdvözölni. Most hirtelen ez jutott erről eszembe.

Szia

Az Ézsaiás 48 fejezete a zsidóknak szólt.

Ézsaiás jó előre feljegyezte a Babilon bukásáról szóló próféciát. Most, mintha már foglyok lennének Babilonban, a zsidók prófétailag azt a parancsot kapják, hogy gondolkodjanak el a jövendölés beteljesedésén. Tagadhatják-e, hogy Jehova a beteljesedett próféciák Istene? És mivel Júda lakosai látták és hallották, hogy Jehova az igazság Istene, vajon nem kell hirdetniük ezt az igazságot másoknak? Jehova kinyilatkoztatott szava újakat jövendöl, amelyek még nem következtek be, például azt, hogy Czírus elfoglalja Babilont, és hogy kiszabadulnak a zsidók. Itt ír erről:Ézsaiás 48:14–16. Ezek a döbbenetes események látszólag a semmiből következnek be. Senki sem láthatta előre őket, pusztán abból kiindulva, hogyan alakulnak a körülmények a világban. Olyanok, mintha minden további ok nélkül következnének be. Ki idézi elő ezeket az eseményeket? Mivel Jehova jövendöli meg őket mintegy kétszáz évvel a bekövetkezésük előtt, a válasz nyilvánvaló.

A Habakuk 2:2,3 szöveggel azonos értelmű,de világosabb megfogalmazás,az újszövetségi párhuzamos szöveg:

"És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei."(2 Pt 1:19-21)