Szerintetek is ez Isten célja az életemmel?
Keresztény emberként kérdezem.
Sosem volt sok barátom, sosem szerettem a társaságokat. Mindig vágytam arra, hogy szeressenek és legyenek barátaim, de csupán magamért sosem kedveltek: nem vagyok egy érdekes személy, nincs képességem kapcsolatokat építeni, az embereket és a viselkedésüket is csak most kezdem megérteni.
Másfél éve ok nélkül zúg a fülem, magas a pulzusom, folyamatosan fáj a mellkasom, a hátam, a karjaim, a fejem hátul, rosszullétek jönnek rám. Erősen kutattam eddig, s talán most találtam meg ennek az okát. (Rengeteg magánorvos, rengeteg pénz, rengeteg diagnózis, kétségbeesés, kutatás)
Hiszem, hogy másokért is kell kereszteket cipelnünk. Ezt egyszer olvastam is a Maiigében. (pl ha van egy tanítónő, aki mindig fáradt, folyamatos migrén gyötri a sok munka és tanítás miatt, egészségügyi panaszai keletkeznek a kimerültség miatt, az azért szenvedi el ezt a sok panaszt, azért viseli ezt a keresztet, mert abban a 20 fős osztályban van egyetlenegy olyan gyerek, aki később mondjuk világhírű orvos lesz, és emberek millióit tudja meggyógyítani a munkásságával, fejlesztésével, de a kisgyerek motiválásához, fejlesztéséhez a tanítónő munkájára, személyiségére van szükség)
Nos, soha nem voltak nagy kapcsolataim emberekkel. Gimiben volt 4 barátnőm, akikkel azóta egy szót sem beszéltem (ennyire hianyzok nekik), a szüleim elváltak, anya próbált felnevelni és szeretni a saját határaihoz mérten, van egy vőlegényem, aki szeret, meg egy pár kollégám, aki a betegségemre való tekintettel elviselnek, megkedveltek, és segítenek ha rosszul vagyok. De általánosságban elmondható, hogx nem kedvelnek az emberek, sőt ellenszenves, unszimpatikus vagyok számukra, bár néhány embernek megcsillan a szeme (lelke), ha rám néz, vagy lát, inkább így mondom... De "csak úgy", önzetlen érdekből még nem nagyon szerettek, úgy érzem
Persze az univerzum, és az Isten rendes, mert a másfél évem alatt sok olyan embert, orvost küldött, aki segíteni akart, de nem jött össze, mert ugye még mindig sz-rul vagyok nap mint nap egyre jobban megkeserítvr az életemet a folyamatos rosszullét, félelem, kétségbeesés, menekülési vágy, tanácstalanság, kimerültség, félelem.
Mondhatnánk hogy pánikbetegség, de nem az, mert már voltam Pszichológusnál, akivel tényleg sokat beszélgettem, és hát vannak rossz gyerekkori emlékeim, meg önbihalomhiányom, stb de ezek nem olyan mértékűek hogx pánikbetegséget okozzanak.... (bár lehet hogy én dolgozom fel rosszabbul még az apró lelki fajdalmakat is ki tudja) Szóval mondhatni hogy a p.betegség is kizárva.
Mivel a rosszullétek miatt munkába sem szívesen megyek (enyhén szólva), már a párommal sem szívesen alszom hétvégén, és ez mind azért van, mert terhelem az embereket a rosszulléteimmel, a vérnyomásmérő zugással, a problémáimmal, hogy nem tudnak miattam nyugodtan aludni, koncentrálni a munkára, felhőtlenül eltölteni a napot, mert én mindig beárnyékolom a szerencsétlenségemmel... Ezért tudat alatt kezdek szépen lassan mindenkit elmarni magam mellől, és kimaradni olyan dolgokról ahol emberek vannak, hisz ha jön a rosszullét (ami folyamatosan fennáll csak néha kicsúcsosodik) akkor vissza kell fognom magam, hogy ne zavarjam a többieket a félelmemmel, a szaladgálásommal, a zúgással, stb
Eddig megértettek, segítettek, de mostanra már szólni sem merek, mert én is tudom de főleg ők hogy semmi bajom nem lesz, csak egyszerűen olyan testi fájdalom és lelki állapot jön rám, mintha meg akarnék halni. De már nem figyelnek rám, már nem hallják meg, ha halkan odamotyogom nekik, hogy olyan rosszul érzem magam, nem ülnek fel velem az ágyban hogy elmúljon.
És már én sem akarom, hogy meghallják, vagy felüljenek. Mert már unom magam. Élni akarnék normálisan, vagy aludni egy jót, megnézni nyugodtan egy jó filmet, de nekem ez már nem jön össze mert egy rosszullét mindig keresztül húzza.
Nos, másokért is cipelünk keresztet.
Szerintem nem véletlenül adta Isten ezt a betegséget és azt, hogy soha nem szeretett sok ember, sőt inkább nagyon senki. Nem véletlen, hogy olyan szakaszban vagyok, hogy még azt a maradék embert is elmarom magam mellől, mert egyszerűen rá vagyok utalva hogy elmarjam magam mellől, hisz nem tudnak létezni mellettem sem a munkahelyen sem itthon.
Lehet, hogy az a célja, hogy az emberek, akik még idekötnek ne gátoljanak abban, hogy elutazzak egy távolabbi helyre, egy célt betölteni? Vagy hogy meghaljak hogy donor lehessek egy olyan embernek, aki nagyobb célt tölthetne be e világon?
A kérdésem nagyon komoly és a lelkem legőszintébb kérdése.
Persze, nem lenne ezt könnyű elfogadnom, tény és való, de ha ez a sorsom akkor ez a sorsom.
Mit gondoltok?
Őszinte, keresztény válaszokat várok, mert nem azért kérdeztem, hogy ghülyének vagy depressziósnak tituláljanak, hanem hogy megtudjam Isten akaratát
20l
válasza:
válasza:Félig olvastam el, de úgy érzed, hogy a te életedben jelen van egy Isten? :)
Nem tűnt még fel, hogy mindig van egy jó kifogás a hívők részéről?
Egy sorozatgyilkos kiirtotta a családod?
Isten szeret téged, ez csak egy próba, meg egyébként is, a szabad akarat ezzel jár! :D
Kész, univerzális, ez mindig bejön.
Megerőszakoltak? Leégett a házad? Lerokkantál?
Isten szeret téged, ez csak egy próba, meg egyébként is, a szabad akarat ezzel jár!
Azon nem gondolkodtál még el, hogy nincs itt semmi, a világunk tisztán fizika, kémia, biológia stb?
Hamarabb lehet mindezt tettenérni, mint bármilyen hatalmat.
válasza:Jársz templomba vagy valamilyen vallási közösségbe? A párod hívő? Keresztényként ezek a legfontosabb kérdések, mert a keresztényi élet az emberi kapcsolatokban nyilvánul meg. Egyedül nem lehet eredményesen megélni a hitet. A szüleid rossz viszonya és válása gyerekként valószinűleg olyan lelki terheket raktak rád, amik testi testi tünetekben is előjönnek.
Nem tudom miért nem keresték soha a barátságodat, vagy magadért miért nem kedveltek. Hívőként azt mondhatom nincs szükség sok barátra a boldogsághoz, felületes világi emberek barátságára meg egyáltalán nincs. Szerintem keresd olyanok társaságát, akik hasonló nehéz, vagy még rosszabb helyzetben vannak mint te, próbálj hitből fakadó szolgálatokat végezni, mert aki másokat felüdít, maga is felüdül.
válasza:"Egy sorozatgyilkos kiirtotta a családod?
Isten szeret téged, ez csak egy próba, meg egyébként is, a szabad akarat ezzel jár! :D "
Mi ilyet nem mondunk. Ezt csak az ateista agymosóban tanítják
"Azon nem gondolkodtál még el, hogy nincs itt semmi, a világunk tisztán fizika, kémia, biológia stb? "
És akkor a szellemi dolgokat le is tagadhatjuk. Mind a szép, a jó, az erkölcsös. Hogy csak hármat említsek a számtalanból. Az ateisták szerint tehát nincs személyiség sem. Mind mind a mindenható anyag játékai vagyunk, uniformizált, tudattalan biorobotok.
Szerintem kedves Kérdező ne ezen a helyen kérdezz, ahol elég sokan Isten-gyűlölők (persze magukat ateistának vallják).
Olyan orvost keress - ha módodban áll - aki hívő is Krisztusban. És javaslom, hogy egy lelkésszel is beszélj.
Amit felsoroltál, abból kihagytad a megszentelődést, azaz a Krisztussá formálódást, szeretetben épülést. Légy türelmes, higgy Istenben, gyakorold a szeretetet, tanuld meg a Bibliából, hogy milyen az újjászületett hívő. Az alapokkal kezd, ne a mártírhalállal.
válasza:Kedves Kérdező!
Isten,minden embert céllal indított el ebbe a világba,s ez a cél egy szóval mind összefoglalható:SZERESS!
Ennek a "szeress-nek"van annyi változata,ahány ember él Földünkön,és senki sem végezheti el a te változatodat.
Azoknak az embereknek,élőlényeknek a szeretetét,CSAK te teljesítheted be,akikét neked rendelte Isten.
Tudom,mert tökéletesen világos,hogy te önmagaddal vagy elfoglalva,s így nem veszed észre azt a milliónyi lehetőséget,amit Isten eléd hoz,ennek teljesítésére.
Kérlek, végy elő egy levélpapírt,és írd le minden fájdalmadat,félelmedet,megbántottságodat,hiányérzetedet,betegségedet,s mindent,ami elveszi a lehetőségeidet,hogy szeress! Zárd le egy borítékba,s tedd egy olyan helyre,ahonnan nehezen tudod elővenni,s tartsd ott mindaddig,ameddig bírod!
Természetesen mindaz maradjon is ott,amit leírtál,hisz attól fogva nem lesz időd azzal foglalkozni,hisz szeretni fogsz!
Szeretni fogod az ágyad,amiben nyugalmad van,a meleget,a takarót,az embereket,akik körülvesznek,a madárdalt,a friss szelet,az eső kopogását,a hópihék csillogását arcodon,a gyermekek mosolyát,az öregek hálás mosolyát figyelmességedért,az alma ropogását fogaid közt,a ropogós kenyérhéjat,a szádat simogató friss vizet,a minden reggel hívogató életet,s az est csendjét.
Mindent,ami körülvesz!
Ne feledd minduntalan,úton,útfélen,ismerősnek,ismeretlennek kifejezni mindezért háládat Isten fele,őszinte,tiszta szívvel!
Minden,ami elválaszt a szeretettől,az ott fog lapulni egy borítékban lezárva,és nem állhat többé közéd,és a szeretet közé!
Ez Isten akarata!
válasza:"Mi ilyet nem mondunk. Ezt csak az ateista agymosóban tanítják"
Több hívő szájából hallottam már, szal nem tudom miről beszélsz.
válasza:Bocsi, nem olvastam végig, csak néhány részt fogok kiragadni.
Nincs kizárva a pánikbetegség! Az pont nem egy olyan dolog, ami gyerekkori rossz emlékek miatt alakulna ki. Pszichiátert kellene felkeresned, ő tudja ezt megállapítani.
Más. Nem kell azzal foglalkoznod, hogy a többi ember szeret-e! Vannak körülötted olyanok akik biztosan szeretnek, ez elég kell legyen. Nem várhatjuk, hogy az egész világ szeressen.
Azt sajnos nem tudjuk megmondani, hogy mi Isten akarata veled. Erre neked magadnak kell rájönnöd. Kérd Istent imában, hogy mutassa az utat.
válasza:Nos, másokért is cipelünk keresztet.
Szerintem nem véletlenül adta Isten ezt a betegséget és azt, hogy soha nem szeretett sok ember, sőt inkább nagyon senki.
Máté evangéliuma 11/28 Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.
29
Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.
30
Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.
Tudnod kell kedves kérdező,hogy nem Isten akarata a betegség.Az apostolok cselekedetei 10/38-ördögi elnyomásnak nevezi a betegséget.Nem Isten akarata a megtört szív,az örömtelenség,a rossz emberi kapcsolatok.Mert Jézus amikor itt járt a Földön gyógyított minden betegséget,démoni elnyomást,és ugye így már te is belátod,hogy a rossz dolgok ,a megpróbáltatások nem Isten akarata.
Eggyetlen megoldás van,és az a megoldás nem más,mint Jézushoz jönni,el kell fogadni Őt urunknak, megváltónknak szabadítónknak kell őt kijelentenünk,hinnünk kell abban,hogy Ő értünk áldozta fel az életét,értünk ontatott ki az Ő drága vére,értünk szenvedett ártatlanul,majd feltámadt a harmadik napon mert Ő az út,az igazság és az élet,és senki sem mehet az Atyához csak őáltala.
A Biblia nem mondja azt hogy soha semilyen megpróbáltatáson nem fogsz keresztül menni,hogy az életedben nem lesznek gondjaid,de vesd a te terheidet Jézusra.Vedd fel magadra az Ő igáját,az ő keresztáldozatát,mert érted is,értem is és minden emberért hordozta az Ő keresztjét,hogy minket kiszabadítson a bün és a betegség rabságából,aki Őt elfogadja.Ha problémák gyötörnek minket,kérhetünk bátran Istentől segítséget.Mert vannak problémák,amit emberi erővel nem tudunk megoldani.
Amikor a probléma már olyan méreteket ölt,hogy képtelenek vagyunk ellene bármit is tenni,hidd el,Isten akkor is talál a problámára megoldást.Csak bízz benne,és merj kérni tőle bátran.
Zsoltárok könyve34/18
Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.
19
Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
20
Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.
21
Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
válasza:"Mert Jézus amikor itt járt a Földön gyógyított minden betegséget,démoni elnyomást"
Az orvosom is ezt csinálja, jóval nagyobb sikerrel.
válasza:Szia
Nem hiába van közmondás: épp testben épp lélek!
lehet, a fájdalmaidnak lelki okai vannak, amelyek testi tünetekben jelenik meg. De lehet fordítva is, az állandó ismeretlen(oku) fájdalom lelki beteggé tehet.
Egyvalami kiderül az írásodból, soha nem kaptad meg azt a fajta szeretetet és törődést, amelyre szükségd lett volna gyermekéveid alatt. De nem kell senkit hibáztatnod, egyszerűen így alakult az életed, amelyet nem tudtál befolyásolni.
De ma már felnőtt vagy, abban a helyzetben, amikor már tudod irányítani a dolgokat magad körül- bozonyos mértékig.
Azt, hogy nincsenek barátaid, az azért van/lehet, mert nem tanultad meg, hogyan lehet barátságokat kötni, és azokat megőrizni; jó emberi-munkatársi kapcsolatokat ápolni, tudatosan törekedni arra, hogy mások jól érezék magukat a társaságodban! Bizony ezeket a dolgokat tanulni kell, és jobbik esetben meg is tanulja az emberek nagy része a te korodra.
Társad. Nem kellene ezt is felszámolnod. Mitől volt korábban örömtelibb a kapcsolat? Újra kellene éleszteni.
A 2 Timóteusz 3:1 arról ír, hogy válságos nehezen elviselhető időben élünk. De azt nem írja hogy elviselhetetlen!
Csak felsorolja az okokat, és a mi feladatunk nem hozájárulni ehhez a romláshoz, hanem föl kellene vennünk a keresztényi egyéniségt, amelyről a Kolosszé 3:10 ír, és teljesen más életet élni. Ez elégedett, békés életet kínál.
Ez a számodra nagyon komoly kérdés: "Lehet, hogy az a célja, hogy az emberek, akik még idekötnek ne gátoljanak abban, hogy elutazzak egy távolabbi helyre, egy célt betölteni? Vagy hogy meghaljak hogy donor lehessek egy olyan embernek, aki nagyobb célt tölthetne be e világon? " - az én számomra érthetetlen, és azt meg nem gondolhatod komolyan, hogy azért születtél, mert valakinek donorra van szüksége!???
Egy életed van, és azt használd úgy, hogy öszhangban legyen Isten akaratával, akkor boldog, békés és örömteli életed lesz, mert lesz mit megáldania. Az élet szent Isten szemében :-) Meg lehet tanulni szeretni és ragaszkodni hozzá:-)
Néhány vígasztló gondolat:
Ézsaiás 41:10,13
Ne félj, mert én veled vagyok.
Ne aggódj, mert én vagyok Istened.
Én megerősítelek, igen, segítek neked.
Erősen foglak igazságos jobb kezemmel.«
Mert én, Jehova, a te Istened, megragadom jobb kezedet,
én, aki ezt mondom neked: »Ne félj! Segítek neked.«
Jeremiás 33:3
»Kiálts hozzám, és én válaszolok neked. Készséggel elmondok neked nagy és felfoghatatlan dolgokat, amelyeket nem ismersz.«”
Zsoltárok 10:14
De te látod a bajt és a nyomorúságot.
Figyelsz, és kezedbe veszed az ügyeket.
Hozzád fordul a szerencsétlen áldozat,
te segítesz az árvának.
Meg kell ismerned a Teremtődet ahhoz, hogy elhidd neki: tud segíteni Neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!