Ki dönti el, hogy a Szentírás adott része szó szerint értendő, vagy szimbolikusan?

Mindig az olvasót készteti értelmezésre a Biblia.

Alapvetően a betű szerinti értelmezésből kell kiindulni, hacsak nincs bizonyiték az ellenkezőjére. pl a szövegkörnyezetben vagy a Biblia teljes kinyilatkoztatásában.

Lázáros történetben úgy tűnik, hogy Jézus nagyon is konkrét megtörtént eseményről beszél, mivel megnevezi a pozitiv szereplőt.

Az úrvacsoránál a szövegkörnyezetben Jézus a szőlő termésének az ivásáról beszél, tehát a vérét szimbólikusan értette.

A 144 ezret meg azért nehéz elszellemiesiteni és az egyházra vagy JT-kra vonatkoztatni mert Izrael törzseinek a neveit sorolja fel a szöveg. Itt tehát Izrael 12 törzséből fog majd Isten 144 ezret elpecsételni, hogy természetfeletti módon megőrizze őket majd a nagy nyomorúság csapásaitól.

Igen értelmeztem, de rá is mutattam a bizonyitékokra, hogy miért úgy értelmeztem.

Nem értem pl., hogy józan paraszti ésszel, hogy lehet a 12 izraeli törzs jegyzékét az egyházra vonatkoztatni vagy Jehova tanúira.

66-szor szerepel az újszövetségben "Izrael" neve és ezen a helyen kívül kég egyetlen helyen vitatott csak az, hogy nem csak a zsidókra vonatkozik az "Izrael" kifejezés. Az újszövetség az egyházat egyháznak nevezi, Izraelt pedig Jákób test szerinti leszármazottainak azaz zsidóknak.

Na de mások is had írjanak.

Jézus megfogalmazásából is kiderül, hogy mikor példabeszédben tanít és nem csupán egy példa a jobb megértéshez, hanem valóság.

Mikor az Élet Kenyeréről tanít, akkor nem azt mondja, hogy "olyan vagyok, mint a mennyből alászállott kenyér", hanem azt mondja, hogy "Én vagyok a mennyből alászállott kenyér." Utána meg azt mondja, hogy "A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.". Ez történik az utolsó vacsorán. Jézus nem azt mondja, hogy "Vegyétek és egyétek, mert ez a kenyér olyan, mintha a testem lenne", hanem azt mondja, hogy "Vegyétek és egyétek, mert EZ az én testem". Meg lehet nézni az eredeti görögöt, illetve a Szt. Jeromos-féle latin Vulgátát is, és mind így szerepel.

Az evangéliumok célja hitelesen bemutatni Jézust, tehát az eseményben nincs szimbolika: Jézus megszületett, tanított, meghalt és feltámadt.

"Jézus megfogalmazásából is kiderül, hogy mikor példabeszédben tanít és nem csupán egy példa a jobb megértéshez, hanem valóság."

Bocsi, rosszul fogalmaztam. Szóval Jézus megfogalmazásából kiderül, hogy mikor példabeszéd és mikor valóság.

@kérdező:

Jézus azért hozta létre az Egyházat, hogy a tanítását továbbadják és megőrizzék. A Biblia, amiből olvasol, azt is az Egyház állította össze. Így a Biblia értelmezése is az Egyház által meghatározott értelmezés kell hogy legyen.

@imakommandós:

A Biblia nem egyértelmű, ha az lenne, akkor nem lenne csillió felekezet, kisegyház és szekta. Egy egész csomó részt lehet többféleképpen értelmezni, még annyira triviális dolgokon is megy a vita, hogy Jézus egylényegű-e az Atyával.