Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Jónak, vagy rossznak tartjátok...

Tgt kérdése:

Jónak, vagy rossznak tartjátok a szekularizációt?

Figyelt kérdés

2017. dec. 14. 19:05
1 2
 1/20 Alain Delon ***** válasza:
68%
Az egyedüli értelmes megoldásnak.
2017. dec. 14. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/20 anonim ***** válasza:
31%

Attól függ mit értesz ez alatt.

Természetfölöttiben nem hívő, kulturálisan keresztény és újpogányként nem akarom h a templomok kiürüljenek vagy a csíksomlyói búcsú jelentősége csökkenjen.

Az amcsi bibliaövezetből beáramló prézdelórdos kreacionista sz*rságokat viszont utálom.

2017. dec. 14. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 anonim ***** válasza:
86%
Jónak
2017. dec. 14. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/20 anonim ***** válasza:
42%

A válaszhoz érdemes körülnézni, hogy milyen az élet a szekuláris országokban, és milyen a többiben?


Még vallásból is sokkal több féle van a szekuláris országokban, és azok ott sokkal szabadabbak.

Na meg ott nincsenek vallásháborúk, amelyek még ma is országokat döntenek romba.


100%, hogy ez egy NAGYON jó dolog.

2017. dec. 14. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 anonim ***** válasza:
44%

vegyes érzelmeim vannak, most nagyon jó mert azt látom hogy ahol összefonódik az álam és az egyház, ott az egyház egy szervezet lesz nem a keresztények közössége, és sok esetben korrumpálódik is, viszont régen olyan értelemben jó volt hogy volt egy állam ami az adott vallást megvédte, a történelmet vizsgálva én azt látom hogy ha egy vallást hosszú távon nem védett meg egy állam azt, és vele a hozzá tartozó kultúrát hamar felprédálta de elgalább is megnyomorította a környezete, és nem akarok senkit megbántani de többnyire az Iszlámnak(vagy legalábbis ennek egy bizonyos értelmezésének) esett áldozatul pl a manicheizmus


keresztény kontextuson kívül pedig sokszor nehéz értelmezni, a zsidók mondhatni kb 1900 évik szekularizálódtak, az Iszlámban a szekularizáció értelmezhetetlen ott a törvény, a hatalomgyakorlás ugyan olyan része a vallásnak mint az imádkozás stb stb

2017. dec. 15. 00:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 anonim ***** válasza:
96%
Amíg egy nemzetnek a saját nemzeti vallásáról, valamennyi ember saját, belülről fakadó világáról van szó, addig nem is olyan lényeges kérdés a szekularizáció léte, nem léte. Ott válik csak igazán lényegessé, ahol idegen gyökerű, a lakosságra tűzzel vassal ráerőltetett vallásokról van szó. Ha például az USA szekularizált, az nem csak azt jelenti, hogy egy ateista halálbüntetés nélkül kimondhatja a karácsonyfája alatt, hogy ő már nem igazán hisz istenekben, hanem azt is, hogy egy indiánnak jogában áll a saját kultúrája szerint élni. Míg egy zoroasztriánus perzsa vagy egy tengrista török Afganisztánban a fejével játszik.
2017. dec. 15. 00:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 anonim ***** válasza:
38%

#5

"az Iszlámban a szekularizáció értelmezhetetlen"


500 évvel ezelőtt még Európában is elképzelhetetlennek tartották a szekularizációt, pont mint most az iszlám államokban. Isten törvényei szerint törvénykeztek, az egyház intézte a törvényalkotást, az ítélkezést, és a végrehajtást is, csakúgy, mint ma az iszlám államokban. A szekularizáció ezt a hármat emelte ki az egyház privilégiumából, és osztotta három egymástól független, különálló intézménnyé. Ha Európának sikerült, akkor az iszlám világnak miért ne sikerülhetne?

Nyilván, nem két nap alatt fog megtörténni, lehet, hogy még évszázadok kellenek hozzá, de én nem látom semmi elvi akadályát egy szekularizált iszlám vallású világ működésének. Természetesen ehhez mind az iszlám vallásnak, mind a muszlimoknak sokat kell változniuk, reformálódniuk, de én nem látom olyan lehetetlen dolognak ezt a jövőben.

2017. dec. 15. 12:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/20 anonim ***** válasza:
31%

#7

Ez azért nem igaz. Elég rosszul tudod a történelmet.


Az Egyház olyan mértékben vett részt a törvényhozásban, hogy a felső házakban, királyi tanácsokban a legfőbb egyházi méltóságok jelen voltak, szavazati joggal rendelkeztek a világi főurak mellett. De például a világi főurak mindig többen voltak.

Valóban voltak olyan törvények, amik előírták az egyházi tizedet, vagy a templomba járást, viszont ezeket is az adott ország uralkodói hozták.


A végrehajtásban egyáltalán nem vett részt az Egyház, egyetlen egyházi végrehajtó szerv létezett, a római inkvizíció, ami csak is az Egyház belügyeivel foglalkozott, tehát papok, szerzetesek, püspökök, más egyháziak eretnekségeivel.


Egyetlen egy helyre igaz amit írtál, a Pápai államra, ami Itália egy igen kis részére terjedt ki.


Szóval hülyeségeket ne írj, inkább tanulj történelmet.


Ráadásul a hatalmi ágak felosztását is kevered a szekularizációval, aminél nagyobb blődséget is ritkán olvani. Semmi köze nincsa kettőnek egymáshoz.

2017. dec. 15. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 anonim ***** válasza:
27%

Akik itt lepontoznak, azok is jó, ha tudják: ezt IS a szekularizáció és a véleményszabadság miatt tehetik meg.

Különben egy állami szerv figyelné, hogy ki mit ír, vagy pontoz, és szükség esetén büntetne.

2017. dec. 15. 12:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/20 anonim ***** válasza:
73%

Igazság szerint nem. A kérdés a szekularizációról szól, aminek önmagában semmi köze sincs a vélemény- és szólásszabadsághoz.


Lásd É.Korea.

2017. dec. 15. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!