Zsidók2:10 "llő volt ugyanis, hogy Isten, akiért és aki által a mindenség lett, úgy vezesse dicsőségre számos fiát, hogy üdvösségük szerzőjét a szenvedés útján tegye tökéletessé. " ezt, hogy kell érteni?

Úgy, hogy mint ember - szenvedő ember, érző lélek- mutatja meg az utat az isteni tökéletes lét felé - ez a tanítás az embereknek, hogy kell az embernek élni és halni és nem mint egy varázsló, hókusz-pókusz által egyszer csak hopp! ott van Isten kebelén.

„Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét. Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? (Mk,8,34-38)

Szia!

A kereszt nem vet árnyékot Istenre, amely úgy mutatja meg őt, mint aki nem szemlélője az eseményeknek, hanem irányítója azoknak Ez várható is volt tőle, ez illett hozzá. Így kellett ennek lennie azért is, mert Isten már a teremtéskor nyilvánvalóvá tett néhány dolgot:

1. tökéleteset alkotott, az embert is annak formálta. Nem mondott le arról a tervéről sem, hogy az eredeti teremtéskori állapotot helyre ne állítsa.

2. A világmindenség általa és érte lett. Ebből következik, hogy azok, akik tőle lettek, érte is kell hogy éljenek.

3. Bölcs végzése szerint az eredeti teremtett állapotot Jézus Krisztus váltsághalálában állította helyre.

Isten eljárását igazolja továbbá az is, hogy előtte az ember nem azonos a teremtett világ sok ezernyi dolga

közül a legbecsesebbel sem. Előtte az emberek: fiak. Terve az, hogy sok fiakat vezessen dicsőségre. A szabadítás feladatát végzi el Jézus, „aki üdvösségünk fejedelme” vagy más fordítás szerint „üdvösségünk elkezdője”. Ő nyitotta meg az eddig járhatatlan utat a dicsőség felé, ő a szerzője az üdvösségnek, azaz nélküle nincs üdvösség (Lásd: Rm. 8:29–30; 2.Kor. 3:18).

Jézus útja szenvedésen keresztül vezetett, amely munkájának szerves része volt. Benne az Atya iránti

tökéletes engedelmessége mutatkozik meg. A „szenvedések által” vezette célhoz kifejezés legmélyebb mondanivalóját abban látjuk, hogy az ember számára Jézus személye titkának megértésére az egyetlen lehetséges hely a szenvedések helye. Mert a szenvedésben mutatkozott

meg a legkézzelfoghatóbb módon az, amit enélkül mindig tagadni lehetne, hogy tudniillik ő valóban húsból és vérből való ember volt. A szenvedésben személyének titka nem mint tan, hanem mint tevékenység dokumentálódik, mert mint ember szenved és hal meg és mint Isten Fia győzi le a halált feltámadása által.

Üdv. Péter

Szia

Valóban Jézusról mondja.

Isten Fia, Jézus Krisztus mutatta a legkiválóbb példát azzal, hogy feddhetetlen maradt és páratlan bizalmat mutatott égi Atyja erejében és gondoskodásában. Ily módon „tökéletessé tétetett” arra a feladatra, hogy Főpap és Felkent Király legyen az égi Királyságban, mely nagyobb Dávidénál.

Ezek is szépek, és fontosak számunkra:

"Testének napjaiban Krisztus könyörgésekkel és kérésekkel, erős kiáltásokkal és könnyekkel járult Ahhoz, aki képes kimenteni őt a halálból, és kedvező meghallgatásra talált istenfélelméért. Jóllehet Fiú volt, engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett; s miután tökéletessé tétetett, felelős lett mindazok örök megmentéséért, akik engedelmeskednek neki, mert az Isten kifejezetten Melkisédek módja szerinti főpapnak hívta őt." Zsidók 5:7-10