A középkorban Magyarországon hittek istenben?

Nem, akkoriban a kecskében hittek.

Nem csak a középkorban, még most is.Csak régebben többen.

István király óta elvileg keresztyén ország vagyunk, szóval igen. (Bár az ősmagyarok is vallásosak voltak, ráadásul monoteisták.)

Sokan hittek Istenben, bár voltak akkoriban is olyanok, akik nem voltak vallásosak, de a miséről nem hiányzott senki.

A tudománynak és technikának azon a szintjén, amikor lapos volt a Föld, és az átlag jobbágy a szomszéd faluban sem járt életében, szinte természetes, hogy az akkori eszközökkel, lehetőségekkel megérthetetlen természeti, csillagászati jelenségekre meséket költöttek az emberek, és ez akkor így volt rendjén. A kérdés legfeljebb az lehet, hogy ki miféle mesében (miféle istenekben) akart éppen hinni.

Hermes Trismegistos-nak tulajdonítanak egy írást, amiben egy tanítványával beszélget. Megmutatja a tanítványának a jövőt, ahol az emberek nem hisznek Istenben, és ezt a tanítvány képtelen felfogni, hogy ilyen lehetséges. A spiritualitás ugyan úgy hozzá tartozik az emberhez, mint a két lábon járás. Még az ateisták is hisznek, csak ők nem Istenben, hanem a tudományban és az emberben. Nagyon kevés ember van, aki teljesen spiritualitás nélkül éli életét, és valószínűleg gyermekkorukban még ők is hittek valamiben. Tehát nincs olyan ember, aki születésétől haláláig élt volna spiritualitás mentes életet. A középkorban még kevesebb volt az ilyen ember. Valamint kevesebb volt az információ más vallásokról, valamint egy adott vallás istenéről juthatott az ember információkhoz. Ahogy kevés ember volt spiritualitástól mentes, úgy valószínűleg kevés ember volt, aki valóban, teljes hittel élt. De több mint valószínű, hogy akadt egypár mindkettőből magyarországon is, legfeljebb a kor rendszere miatt több ember tartozott a második csoportba.