Vajon ellent mondd a Biblia önmagának, vagy igazolja magát? és a tudománynak?

Tudomány ügyben a kortárs zsidó tudomány szintjén áll, Isten nem nyilatkozott természettudományos kérdésekben.

Az emberi természet ugyanaz ma is, mint régen.

A halottak kerülhetnek a mennybe (Ábrahám kebele), a pokolba, és kaphatnak kisebb verést is a tisztítóhelyen, ahonnan a mennybe kerülnek. Reinkarnáció nincs.

Életmód: Például a Tízparancsolat, Isten tisztelete és az emberszeretet, emberség. Házasság felbonthatatlansága, vértanúság vállalása. Segítségnyújtás a bajban levőnek, egymás terhét hordozzátok. Mágia tiltása. És még sorolhatnám.

Az ünneplést nem tiltja, például a zsidó ünnepeket keresztények is megülhetik.

A Föld egyszer majd el fog pusztulni, de Isten majd teremt egy új világot.

"Ilyen világképben az a logikus, hogy a Föld lett előbb, mint a Nap."

Hát ez az. Ez a világkép hamis. Ergó, a Biblia ellentmond a tudománynak.

Nos igen, ha a bibliai világképet szembeállítod a tudományos világképpel, akkor ellentmond neki, valóban. Kétségkívül erős érv lenne a Biblia isteni eredete mellett, ha a kora világképével szembemenve, a mai tudományos világképpel egyező dolgokat írna le, sőt tartalmazna olyan részeket is, amiről sejtjük, hogy a világról mond valami fontosat, de a mai ismereteink alapján még nem értjük, hogy mit...

Viszont a bibliai szövegek keletkezésekor a mai értelemben vett tudomány még nem létezett, ezért én nem tartom célravezetőnek a Biblia tudománnyal való összevetését. A bibliai szövegeket más kontextusban kell vizsgálni, hogy értelmet nyerjenek.

"Viszont a bibliai szövegek keletkezésekor a mai értelemben vett tudomány még nem létezett"

Erről beszélek. A Biblia emberek által íródott, akit annyit tudtak a világról akkor, amennyit. És megírták ezt. Ha Isten szava volna, akkor keletkezne az Univerzum, a galaxisok, a Nap és bolygói. És mondhatnánk: hohó, lehet benne valami, ha már akkor beleírták! De nem Isten szava, azok a régi szakállas bölcsek azt sem tudták, hogy van olyan, hogy Ausztrália vagy Déli sark, nemhogy galaxisok.

"A bibliai szövegeket más kontextusban kell vizsgálni, hogy értelmet nyerjenek"

A hívők a gombhoz keresnek kabátot. Nem helytálló egy bibliai megállapítás, hja, hát más kontextusban kell vizsgálni. Mi értelme akkor egy ilyen - az emberiség történelme szempontjából nagy horderejű irománynak - ha szinte senki nem érti vagy másként és másként magyarázza?

Ha azt írja: Isten teremtette a Földet és aztán csak az összes többi (100 milliárd x 100 milliárd nagyságrendű) más égitesteket, azt milyen kontextusban kell érteni?

Úgy nem tudom érteni, hogy de, előbb teremtette a Napot és úgy jött létre a Föld. Vagy írják oda az elejére: figyu, itt mindent fordított értelemben kell érteni, akkor OK.

Azért áll benne az ami, mert az akkori legokosabb emberek ennyit tudtak a világról. Még a Földnek is csak egy kicsi, jól behatárolható részét, az egész Földön élhetett pár százmillió ember.

Nem értették a világot, nem tudták hova tűnik a Nap éjjel, ki "eszi meg" a Holdat rendszeresen, keresték a magyarázatot az élet mibenlétére és kitaláltak vallásokat.

Csak azóta sok mindent megtanultunk, megismertünk és már mindenki tudja, hogy pl. Nap előbb kellett hogy keletkezzen mint a Föld.

És ekkor jön a magyarázkodás, hogy de nem így, meg nem is úgy...

"A Biblia emberek által íródott, akit annyit tudtak a világról akkor, amennyit. És megírták ezt."

Én ezzel egyetértek. Szerintem sem Isten Szava, olyan értelemben, ahogy azt egyesek hiszik. Az én meglátásom szerint emberek írták, de tartalmaz isteni igazságokat, vagy mondhatjuk úgy is, hogy az emberiség ősi transzcendens tapasztalatában gyökerező igazságokat. Kinek melyik megfogalmazás szimpatikusabb.

Az értelmezésről: ehhez elsősorban a műfaji sajátosságokat kell figyelembe venni, és nem árt némi, történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi háttérismeret. De ezek is csak azért szükségesek, mert már elvesztettük azt az eredeti értelmezési keretet, ami a szövegek keletkezésekor, és még jó ideig (nagyjából a középkor végéig) megvolt. És ez a keret (bár ez sok mai hívőnek nem tetszik) alapvetően egy mitológikus világképben gyökerező keret volt. Elsősorban ezt értettem a más kontextus alatt. A konkrét példára visszatérve: a teremtéstörténet, a bűnbeesés, a vízözön, ezek műfajukat tekintve eredetmítoszok, egyértelmű rokonságot mutatnak más közel-keleti eredetmítoszokkal, így ebben a keretben értelmezhetők. Nem a konkrét fizikai eseményeket, hamem azoknak az emberi tudatban való lecsapódását jelenítik meg, mégpedig értelemszerűen a koruknak megfelelő világképbe ágyazva.

Ezért írtam korábban, hogy a természettudománynak nem mond ellent, mivel ahhoz semmi köze...