Jehova tanúinak mint jelent a kegyelem és miben nyilvánul meg?
Jó kérdés, és azt is tudom miért tetted fel.
De ha megengeded, egy kicsit kifejtem majd, de előbb leírom a saját gondolataimat:
Kegyelem:BÜNTETÉS ELENGEDÉSE
Az, amikor valaki megbocsát egy vétkesnek, felhagy a nehezteléssel, melyet az ellene vétkező iránt érez, és lemond minden jogáról, amely által elégtételt vehetne.
A héber szá·lachʹ ige kizárólag arra vonatkozik, amikor Isten bocsát meg egy bűnösnek, ami által a bűnös – válaszul a megbocsátásért mondott, őszinte imájára vagy egy közbenjáró imájára – újra elnyerheti Isten kegyét
Egy másik héber szó, a ná·száʼʹ, melyet olykor úgy fordítanak, hogy „megbocsátás”, utalhat arra is, amikor Isten bocsát meg, és arra is, amikor az emberek
A görög Septuaginta olykor az a·phiʹé·mi szót használja, amikor a héber ná·száʼʹ szó a megbocsátás gondolatát hordozza. Az a·phiʹé·mi szó alapjelentése: ’elenged’. Emellett a ’megbocsátást’ is magában foglalhatja.
És most ha megengeded, egy másik gondolat erről:
A legtöbb magyar bibliafordítás azonban többnyire a „kegyelem” szóval adja vissza a khaʹriszt.
Ám a „kegyelem” szó, melynek számos jelentése van, az olvasók többségének nem adja vissza azokat az árnyalatokat, melyek a görög szóban rejlenek.
R. C. Trench tudós a Synonyms of the New Testament c. műben azt mondja, hogy a khaʹrisz arra utal, hogy „egy személy magától tesz szívességet, anélkül, hogy valaki megkérné rá vagy viszonzást várna
Így a szó újfajta hangsúlyt kap [a Keresztény Görög Iratokban], hogy megláttassa, Isten az emberek iránt teljes mértékben és abszolút értelemben önszántából mutat szerető-kedvességet.
Joseph H. Thayer a lexikonjában ezt írja: „A [khaʹrisz] szó azt a gondolatot hordozza, hogy a kedvesség olyasmit adományoz valakinek, amire az illető nem szolgált rá
A khaʹrisz szó nagyon közel áll egy másik görög szóhoz, mégpedig a khaʹri·szma szóhoz, melyről William Barclay az A New Testament Wordbook c. (1956, 29. o.) művében kijelenti: „A [khaʹri·szma] szó legalapvetőbb jelentése ingyenajándék vagy ki nem érdemelt ajándék, valami olyan, amit érdemtelenül kap meg valaki úgy, hogy nem a munkájával szerezte meg.”
azért kérdezted meg, mert a szerető kedvességnek fordítja az újvilágfordítású Biblia a Khariszma szót.
Hát ezért...
# Kik megtartják a kegyesség látszatát de megtagadják annak erejét #
# Kik mindenkor tanulnak, de az igazságra el nem jutnak #
Akinek van füle, hallja....
Mondjuk én azt kérdeztem, hogy NEKED mit jelent a kegyelem és nem azt, hogy mit ír a szóról a jw.org. :(
Annyira nem lehet veled beszélgetni, hogy már félelmetes. Persze más tanúk, akiknek megvan még a maradék személyisége, leírhatnák, de azért reagálok erre a tömény hazugságra, amit írtál:
"R. C. Trench tudós a Synonyms of the New Testament c. műben azt mondja, hogy a khaʹrisz arra utal, hogy „egy személy magától tesz szívességet, anélkül, hogy valaki megkérné rá vagy viszonzást várna "
Azt ugye érted, hogy az arra utal kijelentés nem azt jelenti, hogy az a jelentése, hanem arra utal. Egy értelmes ember ezt megérti. Hogy neked nem megy, az már sajnos nem meglepő.
"Joseph H. Thayer a lexikonjában ezt írja: „A [khaʹrisz] szó azt a gondolatot hordozza, hogy a kedvesség olyasmit adományoz valakinek, amire az illető nem szolgált rá "
Az "azt a gondolatot hordozza" jelentése pedig az, hogy magát a kegyelmet mélyebb értelemben próbálja megmagyarázni, miközben a könyve további részében (javaslom az olvasás folytatását) rendíthetetlenül marad a kegyelem szónál, nem változtatja meg.
"A khaʹrisz szó nagyon közel áll egy másik görög szóhoz, mégpedig a khaʹri·szma szóhoz, melyről William Barclay az A New Testament Wordbook c. (1956, 29. o.) művében kijelenti: „A [khaʹri·szma] szó legalapvetőbb jelentése ingyenajándék vagy ki nem érdemelt ajándék, valami olyan, amit érdemtelenül kap meg valaki úgy, hogy nem a munkájával szerezte meg.”"
Ő egy katolikus, kiváló író volt, aki a teljes hittel vallotta, ahogy le is írja az említett könyvben Jézus Istenségét. Vagy ezt elfogadunk egy embertől, mást pedig nem? Hogy működik ez nálatok?
"azért kérdezted meg, mert a szerető kedvességnek fordítja az újvilágfordítású Biblia a Khariszma szót."
És itt jön a te legpofátlanabb hazugságod, mert nem így fordítja az ocsmány bibliátok, amitől mindenki elhatárolódik:
Filippi 1, 2: Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek Istentől
Megköszönöm igazán kedves szavaidat, mellyel illettél.
szervusz.
KÉRDEZŐ,
Ne legyél buta. Hàt milyen stílus ez?? Mit akarsz ezzel elérni. Nem mondta Jézus, hogy sueresd felebaràtaidat? Így akarsz bàrkit közülük megnyerni Krisztusnak?Így nem fog menni. Ebben a stílusban ugyanúgy tévelyegsz, mint Ők....szeresd őket isteni szeretettel és akkor talàn mész nàluk valamire. Ne vàdokd őket ugyanugy, ahogy Ők teszik Istenfélő embetekkel....a rosszat szeretettel lehet legyőzni, nem dühös kirohanàsokkal. Ezzel csak okot adsz a bennük lévő màrtír szellemnek, h tovàbb dagadjon, hogy őket üldözik. Engem is mindenféle bűnnel vàdoltak a Tanúk, illetve egy, de eszem àgàban sincs Őt bàrmivel vàdolni. Szeretem Őt, ahogy az Úr is
5# teljesen igazad van. Az olyan ember szánalomra méltó, aki leír egy hazugságot és aztán úgy tesz, mint akit jogtalanul szólnak meg. Ez engem valóban felháborított és kiakasztitt, hogy a saját bibliájukról is hazudik, egy leellenőrizhető dologról.
Tényleg kíváncsi voltam, hogy nekik mi a kegyelem, de még erre az egyszerű kérdésre sem tud egy sem válaszolni, csak másolni. Szerinted van remény, hogy valaha megismerjék Istent?
Kedves kérdező
A beszédstílusod miatt küldöm, talán neked is hasznodra lesz:
„Íme! Mily kicsiny tűz mekkora erdőséget felgyújt!” (Jak 3:5).
Miért írta ezt Jakab? A 6. versben egyértelművé tette a párhuzamot: „A nyelv bizony tűz.” A nyelv itt a beszédképességünkre utal. A tűzhöz hasonlóan a beszédünk is képes óriási károkat okozni. A Biblia szerint „élet és halál van a nyelv hatalmában” (Péld 18:21). Persze nem hagyunk fel a tűz használatával csak azért, mert félünk tőle, hogy kárt okozhatunk vele, és ugyanígy a beszédről sem szokunk le, nehogy valami rosszat mondjunk. A lényeg az, hogy megtanuljuk uralni. Ha a tüzet helyesen használjuk, megfőzhetjük vele az ételünket, felmelegíthetjük a testünket, és világíthatunk a sötétben. Ha megfékezzük a nyelvünket, dicsőséget szerezhetünk Istennek, és másokat is építhetünk (" Legyenek kedvesek előtted szám mondásai és szívem elmélkedése, Ó, Jehova, Kősziklám és Megváltóm!" Zsolt 19:14). Akár hangosan kimondott szavakkal, akár jelekkel kommunikálunk, az, hogy képesek vagyunk megosztani másokkal a gondolatainkat és az érzéseinket, csodálatos ajándék Istentől. Használjuk ezt az ajándékot építésre, nem pedig rombolásra! (" Ezzel áldjuk Jehovát, igen, az Atyát, s ugyanakkor ezzel átkozzuk az embereket, akik „Isten hasonlóságára” jöttek létre. Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Nem helyénvaló, testvéreim, hogy ezek továbbra is így menjenek." Jakab 3:9,10)
Jakab 3:5-t neked is ajánlom Kzitus. Nem szép dolog embereket elméjükben betegeknek hívni
# Kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti #
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!