Hogyan kell értelmezni ezeket a részeket 1Kor 7-ből?

1.Krisztus követője nem töri fel emberi kapcsolatait azért,mert a másik ember másként hisz.

2.Krisztus követője nem kezd szabadságharcot felszabadítva önmagát.

(1Korintusz 7:12, 13) 12 A többieknek pedig azt mondom, igen, én, nem az Úr: ha valamelyik testvérnek nem hívő felesége van, de ez hajlandó vele lakni, ne hagyja el őt; 13 és az az asszony, akinek nem hívő férje van, de ez hajlandó vele lakni, ne hagyja el a férjét.

Nem olyanokra utal, akinek nincs vallásos hite, hanem olyanra, aki nem adta át magát Jehovának.

Olyan keresztényekre vonatkozóan, akik nem hívő személlyel élnek házasságban, miután hívőkké lettek írta ezt, nem azoknak akik, mint már keresztény és úgy keres házastársat. Nekik a hitben kell házastársat keresni.

Ha a házastárs hajlandó együtt maradni vele, akkor a nem szabad elbocsátania pusztán azért, mert másban hisz.

Pál apostol azonban óva intette a hívőket attól, hogy felbontsák a házasságukat, a nem hívő házasfél és a gyermekek érdekeire hivatkozva. Kiemelte a családi kapcsolat nagy értékét, amikor rámutatott, hogy Isten szentnek tekinti a kisgyermekeket, még akkor is, ha a nem hívő fél nem tisztult meg bűneitől a Krisztusba vetett hit által. Akár az is előfordulhat, hogy a nem hívő férj vagy feleség valami olyasmit gyakorol, amit Pál szerint némelyik keresztény gyakorolt, mielőtt elfogadta a Krisztusról szóló jó hírt

Jehova tekintettel van a keresztény személyre, ezért a kereszténynek a nem hívő személlyel való házassága nem számít olyasminek, ami beszennyező hatású lenne. A megszentelt személy tisztasága nem szenteli meg a házastársat úgy, mintha Isten szentjei közé tartozna, hanem inkább arról van szó, hogy a házassági kapcsolat tekinthető tisztának, tiszteletre méltónak. A nem hívő házastársnak nagyszerű lehetősége nyílik arra, hogy előnyt kovácsoljon a hívő fél keresztény életútjának megfigyeléséből, és esetleg ő maga is megmentésben részesüljön

A hívő fél „érdeméért” a házasságban született kisgyermekek is szentnek tekinthetők, akik Isten törődését és védelmét élvezhetik, ellentétben azokkal a gyermekekkel, akik tisztátalanoknak tekintendők, mivel egyik szülőjük sem hívő.

Hadrianus római császár megtiltotta a zsidóknak, hogy körülmetéljék a fiaikat. Néhány zsidó atléta azonban, aki szeretett volna részt venni a hellén játékokon (ahol a futók nem viseltek ruhát), úgy akart „körülmetéletlenné” válni, hogy egy helyreállító műtét által azt a látszatot keltette, mintha lenne előbőre, csak hogy ne legyen gúny és nevetség tárgya. Pál erre a szokásra célozhatott, amikor a következőket tanácsolta a keresztényeknek: „Körülmetélten hívatott el valaki? Ne legyen körülmetéletlenné”

Miután Jehova megmutatta, hogy nem zsidóknak is megengedi, hogy a keresztény gyülekezet tagjai legyenek, és mivel a nemzetekből sokan reagáltak kedvezően a jó hír prédikálására, a jeruzsálemi vezető testületnek döntést kellett hoznia abban a kérdésben, hogy a nem zsidó keresztényeknek körül kell-e metélkedniük testben. Az ügy végkimenetele az lett, hogy a ’szükséges dolgok’ sem a nem zsidókra, sem a zsidókra nézve nem foglalták magukban a körülmetélkedést

Azt jelenti röviden, hogy milyen nemzetben születtél, ott, és úgy legyél és élj keresztény életet, ahogy vagy.

"1. Nem kell a hívőnek hívő társat találnia (ne legyetek felemás igában)?"

De. Az igerész azoknak szól, akik megtértek, de a párjuk nem

"2. Hogy érti, hogy a gyerekszent lesz? Ez nem az adott emberben dől el?"

A szentek gyermekei szentek. Én úgy értelmezem, hogy ekkor a szülő miatt van üdvössége a gyereknek. Felnőve viszont magának kell megtérnie. Egyéni vélemény, tévedhetek

Az egésznek a lényege az, hogyha valaki egy már adott életkörülmény között talál rá Jézusra és tér meg és születik újjá, akkor az nem azt jelenti, hogy neki akkor fel kell rúgnia mindent, az addigi életformáját. Ki miben hivatott el abban maradjon.

Ha a házastárs nem tért meg, nem kell azért elválni.

Ha szolgaként tér meg valaki nem kell mindjárt nagyobb pozícióra és gazdagságra, bővelkedésre törekedni.

Ha gazdagként tér meg valaki, nem kell rögtön elkótyavetyélni, eltékozolni mindent, aztán prédikálni a híd alatt a szegénység evangéliumát.

Isten józanságát kell követni. Békességre törekedni. Azzal okosan sáfárkodni, amink van, ami adatott, amibe születtünk. Az a lényeg, hogy mindenhol és mindenkor Jézus szeretetével kell világítani és szolgálni.